Fazekaskémia

 

 

                        Összeállította:  Kurucz  Ákos

 

 

 

 

 

 

 

 

 

                                    2008.

 

 

 

                                                          

     

                                                            50. születésnapomra

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

   Előszó helyett:

 

 

 

Nem mondanám magam fazekasnak, habár fazekasiskolába jártam. Jelenleg vegyésztechnikusként dolgozom. Az összeállítás megírásának alapötletét a stuttgarti Állami Képzőművészeti Akadémia nagyhírű festéstechnikai professzorának KURTH WEHLTE professzor úrnak A FESTÉSZET NYERSANYAGAI ÉS TECHNIKÁI c. tankönyve adta. Ezt a könyvet elolvasván jöttem rá, hogy a művészet egy része kémia, egy része technikai tudás és a fennmaradó rész pedig maga a művész. Megpróbáltam a fazekas ismeretek közé egy kicsit bevinni a kémiát.

Az összeállítás vezérfonalát szintén egy német mű, a több német és magyar kiadást is megért HERMANN RÖMPP professzor úr CHEMIE-LEXIKON  c. többkötetes műve adta. Az összeállítást szakmailag átnézte, javítani segített Dr. PONGÓ LÁSZLÓ vegyészmérnök. Külön köszönet érte!  Igyekeztem védett recepteket és szövegeket nem közölni, ha mégis megtörtént, elnézést érte. Látom a hibáimat, javítom őket, gyűjtöm a következő kiadáshoz az anyagot, szeretnék saját kipróbált mázrecepteket, ábrákat is közölni. Az összeállítás végén egy pár gyakorlatban is hasznos táblázatot közlök. Valamint nem maradt el a betűrendes  tárgymutató sem.

 

 

 

 

 Kőbánya, 2008. November hó                                                                                           Kurucz Ákos  

 

                                                                                                                                         kuruczakos.57@freemail.hu

                        

                                                                                                                          

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

dddddddddddddddddddddddddddddddddddddddddddddddddddddddddddddddddddddddddddddddddddddddddd

 

 

 

 

  

 

 


 

A

gyag, a fazekasok alapvető nyersanyaga. 0,02 milliméternél kisebb szemcsenagyságú, aluminium-hidrogén-szilikát ásvány. Az agyagásványok alkalmazása egyidős az emberiséggel. Jellemző tulajdonsága, hogy vízzel áztatva képlékennyé, gyúrhatóvá válik, alakját száradása után is megtartja. Ekkor még feláztatva visszaalakítható azonban kiégetés után maradandó, kőszerű formát vesz fel. Szerkezetének feltérképezése csak az 1930-as években a röntgendifrakció és később a differenciál-termoanalízis (DTA) megjelenésével indult meg. Paulik Ferenc, Paulik Jenő és Erdey László 1954-ben egy analitikai mérleget átalakítva megépítette azt a szimultán termoanalitikai berendezést, melyet Derivatográfnak neveztek el. A Derivatográf megjelenése az 50-es évek végétől új fejezetet nyitott az agyagásványkutatásban. A század végén újabb minőségi ugrás következett be a

termomérleg valamint a tömegspektrométer összekapcsolásával, az infravörös spektroszkópia és a Raman mikroszkópia felhasználásával. Kiderült, hogy az addig ismert mintegy 250 féle, amorf agyagásvány mindössze öt fő kristályos szerkezetű típusra osztható fel. kaolinit, halloizit, illit, montmorillonit, klorit. Az agyagok változatos körülmények között, főleg a kőzetek földpátjának átalakulása során keletkeznek ill. halmozódnak fel talajokban, folyók árterében, mocsarakban, tavakban, lagúnákban. Ezért ásványtani és kémiai összetételük, fizikai tulajdonságaik is nagyon különbözőek. Tisztán nem találhatók meg az agyagfélék a természetben külön rétegekben, hanem keverve kvarcittal, pirittel, muszkovittal, kalcittal és földpáttal.  Az elsődleges agyagok keletkezési helyükön fordulnak elő. Kevés fémoxidot tartalmaznak, színük világos szürke, ill. fehér, ezeket kaolinnak hívjuk. A kaolin lényegében többféle kaolinit ásványból álló rendezett rétegű aluminoszilikát. A porcelán alapanyaga. Közeli ásványrokonai a dickit és a levizit. Nevét előfordulási helyéről a kínai  Cao-lin hegyről kapta.

Másodlagos lelőhelyen előforduló agyagok úgy jöttek létre, hogy a víz a magasabb pontokról lehordta a mélyebb fekvésű területekre a kőzetek mállási termékeit. Szerkezetük nem lemezes, mint a  kaoliniteké, hanem inkább apró gömbökre emlékeztet felnagyítva. Több bennük a szerves szennyezés, a fémoxid, a homok, és a mész.

Megkülönböztetünk tűzálló és nem tűzálló agyagot. A tűzálló agyag rendszerint szürke v. barna színű, kevés vas-oxidot tartalmaz, olvadáspontja 1600 Celzius foknál magasabb. Tűzálló agyagban megközelítőleg 1 molekula alumínium-oxidra 2 molekula kovasav jut. Az agyag tűzállósága elsősorban az alumínium-oxid és a kovasav arányától függ, valamint befolyásolja az agyagban lévő fémoxidok mennyisége. Ideális esetben 46, 64 % szilícium-dioxid, 39, 45 % alumínium-oxid és 13, 91 % víz az agyagszubsztancia összetétele. 1000-1200 Celsius fok körül még nem olvadó agyagot lángálló agyagnak hívják. Hazánkban a Cserhát hegység nyugati részén a mezozoós romhányi rög területén Felsőpetényben található tűzálló agyag. Az e csoportba tartozó agyagokat kőedény, ill. tűzálló áru gyártására használják fel. A fazekasagyag kevésbé tiszta, homokot, vas-oxidot tartalmaz, nem tűzálló. Égetési hőfoka 860-960 Celsius fok. Kiégetve sárga v. vörös színű, porózusabb szerkezetű, mint a tűzálló agyag. A durva v. tégla agyag sok homokot, vas-oxidot, meszet tartalmaz. Ha az agyagban a szénsavas mész 10-%-nál több, márgás agyagról beszélünk. Márgás agyagot a fazekasok már korsókészítésre nem, csak tálkészítésre használnak fel.  Ez a „tálföld”. Fontos agyagféle a nagy gélképző hajlamú, kationcserélő képességgel rendelkező nagy montmorillonit tartalmú bentonit. A jól formálható, sikamlós agyagok zsíros tapintásúak, sok vizet vesznek fel, ezért száradáskor erősen zsugorodnak ezeket kövér agyagnak nevezzük. Az idegen ásványi anyagokat tartalmazó, rosszabbul formálható, kevesebb vizet felvevő és száradás alatt kisebb mértékben összehúzódó agyagot sovány agyagnak nevezzük. Az agyagszubsztanciának két módosulata van, egy kristályos un. kaolinit és egy amorf kolloidális. A sovány kaolinokban főleg az előbbi az uralkodó, míg az erősen képlékeny tűzálló agyagokban sok a kolloid módosulat. Az agyag képlékenységét nagymértékben elősegíti a szerves kolloidtartalom is / humuszsav/. Az agyag képlékenysége attól függ, mennyi benne a kolloid módosulat és a szerves kolloidtartalom. A képlékenység hozzákevert kolloidokkal fokozható / dextrin, csersav/ illetve csökkenhető / szóda, mészvíz/. Az agyag 100 Celsius fokon elveszti víztartalma egy részét, azonban a vegyileg kötött víz csak 575 és 800 Celsius fok között távozik el belőle.  800 Celsius fok fölött az égetés során különböző szilikátvegyületek keletkeznek, az agyag térfogata kisebb lesz, az agyag megfelelő keménységet nyer. Az agyag 1150 és 1800 Celsius fok között megolvad. Az olvadási hőmérsékletet befolyásolja az agyagban lévő idegen szennyezők mértéke. A tiszta színagyag 1770 Celsius fokon olvad meg. Vasmentes agyagok a tűzben fehér színűek, kis vastartalmú agyagok sárgásfehér színt kapnak. Erősen vas-oxidos anyagok a tűzben vörös ill. vörösesbarna színűek lesznek. Redukáló, füstölő tűzben a ferrivegyületek ferrovegyületekké redukálódnak, az agyag szürke v. feketévé válik. A mésztartalmú agyagok gyengén, rosszul égetve vörös színűek, magasabb hőfokon világossárga színűek, mert a mész a vas-oxidos agyaggal sárga színű kalciumvasszilikátot képez. Az agyag sósavban, salétromsavban oldhatatlan. Ezek a savak csak az agyagban lévő oldható anyagokat oldják ki. A tiszta agyag csak forró, tömény kénsavban oldódik. Ezen alapszik a racionális agyagelemzés módszere. Magyarország fontosabb nyersanyagai illetve lelőhelyeik a következők: Tokaj –Hegyalja vidékén elkaolinosodott riolittufák: királyhegyi /bombolyi/ kaolin, rátkai agyag, feketehalmi kálitufa, Bánk-Petény-Romhány térségében fehérre égő tűzálló és csempegyártásra alkalmas nem tűzálló agyag. A dunántúli meszes, un. pannonagyagok, /kurdi, devecseri, pápateszéri, tatai./ Egyes nyersanyagok közvetlenül a bányából kerülnek a gyárba, pl. a királyhegyi kaolin, füzérradványi illit, a rátkai agyag v. kaolin. Ezek az un. nyers kaolinok. Az iszapolt kaolinok iszapolással, szűréssel tisztítva kerülnek felhasználásra, lásd az import kaolinok illetve a sárisápi kaolin. Hazánkban emelkedik a kerámiaipari alapanyagok bányászata. 2005-ös adatok szerint ez a növekedés az előző évhez képest, mintegy 25%-os volt, elérte az évi 7, 36 millió tonnát. Az agyag bányászata jellemzően a felhasználási hely közelében külszíni fejtéssel, korszerű gépekkel történik, hiszen a szállítás megnövelné a termék előállításának költségeit. Feldolgozását ma már nagyteljesítményű gépek segítik.

Agyagosmasszák, felhasználásra előkészített, tisztított, vákuumozott, tömbösített 10-15 kg-os kiszerelésű hazai v. külföldi lelőhelyről származó agyagok.  Lehetnek korongos masszák / karcagi, kishajmási, vásárhelyi /, samottos kályhás masszák,

kőcserép és porcelánmasszák / IMERYS /, öntő és korongos masszák / GOERG és SCHNEDER /, samottos masszák /CREATON, INTERKERÁM /.

Alumínium-foszfát, AlPO4, Alumínium-ortofoszfát ha alumínium-klorid oldatához dinátrium-hidrogén-foszfát oldatot adunk, fehér, kocsonyás anyag, alumínium-foszfát keletkezik. Természetben, mint wavelit és mint türkiz fordul elő. A technikai AlPO4 száraz, szürkésfehér por, savakban és lúgokban oldható, vízben oldhatatlan. Üvegek, kerámia anyagok, mázak alkotóeleme.

Alumínium-oxid, Al2O3, timföld, akárcsak a titán-dioxid, az alumínium-oxid is keverékerősítő szer. Ötféle módosulata ismert. Ezek egymástól kristályvíztartalomban illetve fémsószennyezésben különböznek. Legjelentősebb a korund. Ismert még a diaszpor, bauxit, gibbsit, valamint a tiszta alumínium-oxid is. Fémoxidokkal szennyezett kristályai közül egyesek drágakövek, mint a rubin és a zafír. Savakkal kevéssé reakcióképes, lúgoknak ellenálló vegyület. Kémiailag állandó, 2050 Celzius fokon olvad meg. Ipari előállítása során bauxitból indulnak ki. A bauxitot nyomáson lúgos feltárással /Bayer eljárásával/ timfölddé, alumínium-oxiddá alakítják. Száraz úton is előállítható, amikor is a bauxitot vízmentes szódával, vastégelyben izzítva nátrium-metaalumináttá alakítják át. Szűréssel elkülöníthető a nátrium-aluminát a keletkezett vörösiszaptól Az aluminát oldatból az alumínium hidroxid széndioxid bevezetésével választható le. Az alumínium-hidroxid csapadékot izzítva alumínium-oxiddá alakítják át. A magasabb olvadáspontú mázak nélkülözhetetlen alkotórésze, emeli az olvadáspontot, szélesíti az olvasztási hőfoktartományt, növeli a máz viszkozitását és ellenállóképességét. A színes mázakat hőállóvá teszi, növeli a színskálát. Az alumínium-oxidot földpát, kaolin és tűzálló agyag ill. égetett cserép alakjában visszük a mázba. A kaolinmennyiség egy része bentonittal is helyettesíthető, ezzel nő erőteljesen a máz tapadóképessége. Mázaknál az alumínium-oxid csak 1/10 része lehet a szilícium-dioxidnak, különben mattulás lép fel. Ezt fel lehet használni akkor, ha matt mázakat akarunk előállítani. Több timföldet és kevesebb szilícium-dioxidot kell adagolnunk a matt mázakhoz. Adagolhatunk a mázhoz még elemi alumínium-oxidot is. A fényes mázak 5-10 % timföld adagolásával mattá tehetők. A kristálymázak annál jobban sikerülnek, minél kevesebb bennük a timföld. Színtestek előállítása során alumínium-oxidot kevernek össze színezőoxidokkal, kvarccal, kaolinnal.

Alumínium-oxid alapú kerámiák, kiindulási anyaguk a bauxit, amit előégetnek. Ekkor alfa-alumínium-oxid keletkezik.  Magnézium-oxiddal, szilícium-dioxiddal, kobalt oxiddal, titán dioxiddal, mangán oxiddal adalékolják a kerámiát. Gyártása az alapanyagok és a segédanyagok összeméréséből, száraz v. nedves őrlésből golyósmalomban, formázásuk sajtolással, vákuumpréseléssel, öntéssel, fröccsöntéssel, fóliaöntéssel, melegpréseléssel, lángszórással fémfelületre történhet. Utána 1400-1900 Co-on égetik ki a terméket. Amennyiben vezető fémbevonatra van szükség, úgy a fémet a kerámia felületére molibdén-mangán porszórással másodszori égetéssel viszik fel. Az alumínium-oxid kerámia technológiája megköveteli, hogy az alapanyag legalább 1,5-2 %-ban szilícium -dioxidot is tartalmazzon. Az alumínium-oxid kerámia kiváló műszaki tulajdonságokkal rendelkezik, kicsi a dielektromos veszteségi tényezője, szigetelési ellenállása magas hőfokon is kiváló, kemény, kopásálló, nagy hövezetőképessége van, kémiai anyagoknak jól ellenáll. Főleg az elektronikai alkatrészgyártásban használják fel.

Alumínium-sziliko-fluorid, Al2(SiF6)3, fehér por, hideg vízben nehezen, meleg vízben jobban oldódik. Üvegek, zománcok, mesterséges drágakövek előállításánál használják.

Ammónium-foszfát, a közönséges foszforsav 1, 2, 3, hidrogénjét helyettesítheti egy, egy ammóniumcsoport. E szerint primer, szekunder, ill.

tercier ammónium-foszfátról beszélünk. Vagyis monóammónium-foszfát, diammónium-foszfát, és triammónium-foszfát ismeretes. Képletben: NH4H2PO4, (NH4)2HPO4, (NH4)3PO4,

Legtöbbet a szekunder diammóniumfoszfátot használják, mint műtrágyát, lángmentesítőszerként is ismert. A szilikátiparban különleges üvegek ill. zománcok alkotórésze.

Ammónium-klorid, NH4Cl, szalmiáksó, fehér, vízben oldódó só, hevítve szublimál, ammóniára és sósavra bomlik. elemeinek hidrogénvegyületei közé tartozik. Előállítása laboratóriumban sósavból és ammóniából történik, iparilag szintetikus ammóniából vagy gázvízből gyártják. A Solvay-féle szódagyártás megfelelő vezetésével is sok ammóniumklorid keletkezik. Kerámiaipari adalék, műtrágya, forrasztásnál oxidréteg eltávolító szer.

Ammónium-molibdát, (NH4)2MoO4, elméleti, nem stabil képlet. Kereskedelmi elnevezésben: (NH4) 6Mo7O24. 4H2O vagy pedig a hét kristályvizes változata kapható, mint stabil vegyület. Foszforsav kimutatására való kémszer. Dekorációs kerámiához, pigmentek készítésére használják fel.

Ammóniumtimsó, NH4Al(SO4)2.12H2O

ammóniumalumíniumszulfát, ez a timsó csoportba tartozó vegyület, 50% kristályvizet tartalmaz. Tulajdonságai, előállítása hasonló a kálitimsóhoz. Hevítve ammóniára és kénsavra bomlik, savanyú só, színtelen, vízben oldódik. Kerámiaanyagok alkotóeleme.

Ammónium-vanadát,  NH4VO3, fehér, vagy sárga por. Ammóniummetavanadát, 165 r. vízben oldódik. Forró víz vagy híg ammóniaoldat jobban oldja. 210 Celzius fokon elbomlik. Narancssárga vanádium pentoxid és ammónia keletkezik. A kerámiaiparban agyagárumázak adaléka, redukáló lángban un. vanádiumsárga, ill. réz-oxiddal vanádium zöld színt ad. 6%-os adagolásban középsárga színű a kapott máz. Erőteljes fedő színt adnak a kerámián. A vanádium sói bázikusak.                                                  

Antimon-fluorid, antimon-trifluorid, SbF3, antimon(III)-fluorid, ill. antimon-pentafluorid, SbF5, vagyis antimon(V)-fluorid. A kerámiaiparban a háromvegyértékű antimon- trifluoridnak van jelentősége. Szürkésfehér, nedvszívó, szublimáló por, vízben könnyen oldódik, olvadáspontja: 292 Celzius fok.  Mérgező. Előállítása vízmentes hidrogén-fluorid és antimon-klorid reakciójával történik

Antimon-oxid, Antimon-trioxid, Sb2O3.

A természetben két ásványi módosulata található a szenarmontit és a monoklin valentinit. Az antimon elégetésekor kristályos fehér port kapunk, amely hevítéskor sárgára színeződik. 656 Celzius fokon megolvad. Víz kevéssé, sósav, borkősav jól oldja. Levegőn hevítve hosszabb idő után  antimon-tetroxid, Sb2O4  keletkezik. Az antimontrioxid redukálószerekkel /szén, káliumcianid/ összeolvasztva fémantimonná alakítható át. Az antimontetroxid a természetben, mint antimonokker fordul elő. Az antimon-pentoxid Sb2O5, világossárga színű, higroszkópos, vízben alig oldódó por.  Lúggal megömlesztve antimonátokat ad. Az antimon trioxidot mázakban a homályosító ón-oxid helyett használják fel. Az antimonoxiddal világos kénsárga és sötét narancssárga színt állítanak elő.  Világos szín esetén az adalék cinkoxid, sötét színhez vas-oxidot adnak. A fém antimont megtörték, a súlyára számítva két és félszeres mennyiségű kálium-nitráttal összekeverték. A fenti keveréket apránként izzó hamvasztó tégelybe szórták. A keverék meggyulladt és fehér porrá égett el. A hamut hideg vízzel mosták. A visszamaradt anyag 12%K2O és 88 % Sb2O5-öt tartalmaz. Ólomtartalmú lágy mázzal és a színt befolyásoló cink v. vas-oxiddal összeolvasztva sárga színt kaptak. A nápolyi sárga színt előre elkészítve még szebb sárga színt nyertek. Ekkor az antimont borkősavas káliumantimoniát alakjában tisztították.

 Az ólmot pedig salétromsavban oldva nitrát kristályosításával tisztították meg. Végtermékként finom, por alakú festéket, nápolyi sárgát kaptak. Lásd még nápolyi sárga címszónál.

Aplit, 76-77 % szilícium-dioxidot, 13-14 % alumínium-oxidot  nátrium-oxidot, kálium-oxidot tartalmazó bányatermék. Finomkerámiaipari nyersanyag.                       

Arany, Au, az arany a periódusos rendszer első mellékcsoportjában az ezüst és a réz alatt foglal helyet. Ezekkel áll rokonságban. Keménysége csekély, villamos és hővezetőképessége jó, az arany az összes fém közül a legjobban nyújtható. Lásd: aranyfüst. Elemi állapotban, mint termésarany, bányaarany fordul elő, illetve ezüsttel ötvöződve aranytellurid, aranyszelenid formájában a föld szulfid-oxid rétegében. Ásványai főleg telluridok formájában ismertek. A világ legnagyobb aranylelőhelyei Dél-Afrikában vannak. Bányászata akkor érdemes, ha 1 tonna kőzet legalább 5 g aranyat tartalmaz. Magyarországon a recski Lahóca hegy a kísérleti fúrások szerint 31 tonna aranyat tartalmaz. 1900-ban 300 tonna aranyat termeltek a világon, ma 2000 tonna az éves világtermelés. Ebből évi 600 tonnával Dél-Afrika vezet, az USA 170 tonnát termel évente. Kanada, Ausztrália, a Fák országai 100-100-tonnát állítanak elő évente. Jelenleg a rúdarany grammja 12 dollár. Kerámiaiparban felhasználása inkább a finomporcelán gyártásra jellemző. Kétféle aranyozást ismerünk. A tompa aranyozást, már az ókorban is ismerték a görög fazekasok, ill. a kevésbé tartós un. fényaranyozást. A fényaranyfestéket 1830-ban találták fel Meissenben. Mindkettőt a többi festék beégetése után, alacsony hőfokú muffolákban /tokokban/ SK 018-016–on égették be az edények és a dísztárgyak felületére. A tompa aranyozást fényesíteni kell achát v. hematit kővel, majd pedig üvegszálból kötött ecsettel. Az ékszerzománcok kolloidális színezéket un. aranyrubint tartalmaznak. Színárnyalatuk a rózsaszíntől bíborliláig terjed. A szín kialakulására kedvező az ón és az arzén jelenléte. Valamint, ha az alkálitartalom nagyobbrészt kálium. Az aranyozás nyersanyagai a fémarany ill. az arany klorid  hidroklorid.  Az aranykészítményeket nitrobenzol, benzol, terpentin, levendula, és rozmaringolajos olajkeverékben használják fel díszítésre. Kitűnő aranyozó receptek találhatóak Mattyasovszky-Zsolnay László Finomkerámiaipari kézikönyvének II. részében.

Arzénvegyületek, As, régi ékszerzománcok gyakran tartalmaztak arzént. Egyiptomi, fáraók korabeli üvegek sárga színüket gyakran az auripigmentnek köszönhetik, ami arzénszulfid ásvány, kémiailag arzén-triszulfid. As2S3, Ez az ásvány sárga színű, színe a napot jelképezte az egyiptomiak szemében. Arzénvegyületeket a mázakba arzén-trioxid, As2O3, formájában is bevihetünk. Nagyobb mennyiségben homályosítószerek, az olvadékban ólom-arzenátot képeznek. Kisebb mennyiségben a színeket tisztábbá, tüzesebbé teszik. Az arzén szulfidjait már Arisztotelész is említi egyik munkájában. Előállítása hagyományosan arzenopirit és leukopirit ásványából történik agyagcsövekben történő izzítással, levegőtől elzárva tisztítják meg kísérő szennyezőitől. Mázolvadásakor az arzén fele legalább elgőzölög, gőzei igen mérgezőek, ma már használatát nem ajánlják.

Aventurin máz, bórsavas, túltelített vas-oxidos mázaknál a mázak kihűlésekor a vas-oxid egy része hexagonális, kristályos lemezek alakjában kiválik. A különféle irányokban fekvő lemezkék beágyazódva a barna mázba érdekes színhatást hoznak létre. Az égetés hőfoka a szokásosnál magasabb, 1300-1400 Co körüli, redukáló típusú. Aventurin mázat rézzel túltelített mázból redukáló tűzben is létrehozhatunk. Ez a rézaventurin máz. Zöld aventurin máz túltelített krómoxidos mázból redukáló égetéssel állítható elő.

B

all clay, finom szemcséjű, szediment agyag, szerves anyagokat tartalmaz. Fontos jellemzője a származási helye, ez egyben az összetétel meghatározója is. Korongozásnál növeli a nyersanyag szilárdságát, csökkenti az öntőiszapok viszkozitását, az égetési hőfokot. Nagyrésze kaolinit ásvány.  Szulfát v. klorid formájában alumíniumot, vasat, kalciumot, magnéziumot, káliumot, nátriumot tartalmaz. A kaoliniton kívül jelentős az illit a montmorillonit valamint a kvarc és a csillám tartalma is.

Bárium-karbonát, BaCO3, természetes ásványa az északnyugat-angliai galenit telepeken előforduló witherit, amely izomorf az aragonittal és a stroncianittal.  Alfa, ill. béta módusulata ismeretes még. Mindhárom módosulat azonos összegképletű és a mólsúlyuk is azonos, eltérés kristályrácsuk hexagonális ill. romboid felépítésében található. Az alkáliföldfém-karbonátok közé tartozik. Finom, kristályos, ízetlen fehér por, patkánymérgek hatóanyaga, 1500 Celzius fokig stabil vegyület. Laboratóriumi előállítása során valamilyen vízben oldódó sóját például bárium-kloridot, nátrium -karbonáttal reagáltatjuk, ekkor bárium-karbonát és nátrium-klorid keletkezik. Ugyanezzel a módszerrel stroncium-karbonátot és kalcium-karbonátot is előállíthatunk. Az iparban gyártása során az olcsó súlypátból/ bárium-szulfát/ indulnak ki, szenes redukcióval bárium-szulfid keletkezik.  A bárium szulfid vizes szuszpenzióját széndioxid gáz bevezetésével bárium-karbonáttá alakítják át. A bárium és illékony vegyületei a lángot zöld színűre festik Oldható vegyületei mérgezőek. Mázalapanyagként jöhet számításba. Pótolja az ólom-oxidot, főleg 1100 Celzius fok felett. A bárium-karbonát növeli a viszkozitást, a mázak nem folynak le / bárium-szilikát / olvadék, azonban 25 % feletti adagolása már mattulást okoz, főleg, ha a máz cink-oxidot is tartalmaz. A báriumvegyületek keményítik a mázat. A bárium- karbonát a mázban oxidálódik, réz-oxiddal együtt szép, élénk türkizkék mázat alkot. Egy liter 18 Celzius fokos víz csak 24 milligramm bárium-karbonátot old. Ha üvegolvadékhoz bárium-karbonátot adnak, nehéz, nagy fénytörőképességű, könnyen olvadó üveg keletkezik.

Bárium-szulfát, BaSO4, természetes ásványa a barit v. súlypát. Vízben rosszul oldódik, erős savak jobban oldják. Fehér színű, kristályos anyag. Nem mérgező, a báriumkarbonát pótszere. Bárium-kromát, BaCrO4 un. baritsárga, sárga ultramarin, fakósárga, rombos kristályok mesterséges ásványi pigment, gyengén mérgező. Vízben kevéssé oldódik. Olajjal, lakkal, mésszel, enyvvel keverve művészfesték. Előállítása kálium vagy nátrium kromát oldatából bárium klorid oldattal csapatják ki hidegen. Porcelán, üveg színezésére használják fel.

Bárium-peroxid,  BaO2, fehér, vízben nehezen oldódó por, 1 liter víz 0, 5 g bárium peroxidot old 18 Celzius fokon. Kristályvíz nélküli, ill. 8 vízmolekulával kristályosodó változata ismert. Vízoldható vegyületei igen mérgezőek. Önmaga nem éghető, erélyes oxidálószer, az égő anyagok égését táplálja.  Fehér v. szürkésfehér por, olvadáspontja 450 Celzius fok, 800 fokon már elbomlik, mérgező gázok keletkezhetnek belőle. Híg savakkal hidrogénperoxidot képez Előállítása során báriumoxidot levegőn 500 Celzius fok fölé hevítenek. Azonban 700 Celzius fok felett újból oxigént ad le, visszaalakul bárium-oxiddá. Felhasználják az üvegiparban ólomüveg színtelenítésére, valamint termitgyújtásra.

Barnakő, MnO2, mangán-dioxid, mangán(IV) oxid, mangánfekete, mangán-oxid, pyrolusit, természetes ásványi pigment, barnakő formájában az Ural hegységben, kisebb mennyiségben a németországi Eifel –hegységben és Türingiában is előfordul. Erdélyben a fazekasmesterek mázas edényeikhez a Várfalva községben / rom. Moldovenesti/ található mangán-oxidot használták fel. Egy rész várfalvi mangán-oxid 2 rész fehér föld v. vörös agyag kétszer őrölve már használható volt. Hátránya, hogy vastagabb mázat kívánt, mint a többi máz, nehéz azonos színt beállítani. A vegytiszta mangán-dioxidhoz, ha kontúrozáshoz is meg alapszínhez is használják, szoktak tenni egy kevés kobalt-oxidot is. Székely mázas kerámiák barna festéke: mangán-oxid + 40 % fehér föld, + 20 % pala. A legfontosabb mangánérc, szürke, kemény kristályokat alkot, pora szürkésfekete. Izzítva mangán (II), majd mangán (III) oxiddá alakul át. Nem éghető. Mivel oxidálószer, fokozza más égő anyagok égését, 553 Celzius fokon elbomlik. Kémiailag a mangáncsoport elemei közé tartozik. Az üvegiparban az üvegolvadékban lévő vas (II) sárgászöld színt adó vegyületeket feloxidálja vas (III) vegyületekké, elszínteleníti azokat. Ezért üvegszappannak is nevezték régebben. Nagyobb mennyiségben a színtelen üveget barnára színezi. Régi egyiptomi üvegek is tartalmaztak már 2-3 %-nyi barnakövet derítés céljából. Barnakővel sikeresen színezhetők a viszonylag világos színre égő agyagok, mint pedig égetés után vörös színre égő agyagfélék is. A kereskedelmi barnakövek mangán-dioxid tartalma 60-90 % között mozog. A vörösre égő agyag már csekély mennyiségű barnakő hozzáadásával is sötétbarnára ég ki. Átlagosan 2-10 % nyi barnakő hozzáadásával számoljunk. A pontos szín kísérletekkel állapíthatjuk meg. A színezést a massza áztatásával, amikor is az áztatáshoz szükséges vízbe iszapoljuk fel a barnakövet, és ezután keverjük el egyenletesen a száraz agyaggal, vagy pedig iszapolási eljárással, a massza őrlésével vihetjük be. Az egyenletesség biztosítására a feliszapolt barnakőporhoz híg agyagiszapot keverhetünk, szűrjük meg, így vigyük az agyagmennyiségünkbe. A mangán-oxid erősen alkalikus mázakban dús, kék szilvaszínű, ólommázakban lágy bíbor, kevés kobalttal együtt szürke színt ad. A mangán-dioxid veszélyes anyag, főleg a vízi szervezetekre ártalmas, emberben mutagén, kemopszichiátriai szer un. mangánizmust okoz.  Először a XIX. Századi angol kerámiákon jelenik meg az un. mokkadíszítés. Mangán-dioxiddal dohánylevet kevertek össze. A színezéket frissen mártott v. csíkozott agyaglapon alkalmazták, hagyják szétfutni az agyaglapon és úgy billentik a nedves lapot, hogy a színezék szétfusson rajta.  A nedves agyaglapon a minta famotívumszerűen szétterül.

Bauxit,  diaszpor, hidrargilit, és alumogél elegyéből álló vas-oxidokkal vörösre színezett kőzet. Összetétele lelőhelytől függő. Általában 50-70 % alumínium-oxidot, 0-25 %- vas-oxidot, 12-40 % vizet, 2-30 % szilícium-dioxidot, némi titán-dioxidot tartalmaz. A bauxit heterogén kőzet, szemcsemérete 0 és 300 nanométer között mozog. A bauxittelepek trópusi-szubtrópusi viszonyok között alakultak ki. Két fő típusuk van. A lateritbauxit a föld forró égöv övezeteiben fordul elő, szilikátos, üledékes  kőzettérszinre települ. A karsztbauxit karsztosodott karbonáttérszinre, mészkő és dolomitra, azok mélyedéseibe telepedik. A kétféle bauxit között kémiai-ásványtani különbség nincs, a lateritbauxit jóval fiatalabb korú, úgy egymillió éves, a karsztbauxit idősebb, kora ált. 40-90 millió év. A lateritbauxit általában 1-2 méteres fedő alatt található. A karsztbauxit sokszor 500-600 méterre a felszíntől bányászható. A világ bauxittermelésének 80 %-a alumíniumgyártási alapanyag, a többi vaskohászati, kerámiaipari nyersanyag. A bauxitot 1821-ben fedezte fel egy francia geológus Les Baux közelében. Neve is innen ered. Jelenleg a világ vezető termelői Ausztrália, Guinea és Brazília. A világ össztermelése 140 000 000 tonna. Magyarországon 1926.-ban Gánton kezdték meg a bauxit kitermelését. Itt karsztbauxit telepek találhatók. A hazai ásványvagyon minősége közepes. 1989-ben megkezdték a kitermelés visszafejlesztését. Jelenleg évente 6-700 ezer tonna az éves kitermelés. Magyarországon  Inotán állítottak elő alumíniumot elektrolízis segítségével. 2006 januárjában az utolsó 176 elektrolizáló kád leállításával 53 év után megszűnt az elsődleges bauxitból kiinduló alumínium gyártása. A bauxitot alumínium előállítására, timföld gyártására, tűzálló téglák előállítására, mesterséges korund, timföldvegyületek előállítására használják fel. A bauxit vanádiumtartalmát feldolgozásakor kinyerik

Bentonit, nem egységes összetételű, főleg montmorillonit agyagásványból álló / legalább 50 %-ban/ kőzet.  A montmorillonit vízbe hullott vulkáni tufa víz alatti mállásával jön létre. A halmirolitos mállás tengeri és tavi környezetben is megvalósulhat.  A bentonitot 1916-ban a kaliforniai /USA/  Montana állambeli Fort Bentonban fedezték fel, nevét is innen kapta. A világpiacon jelenlevő legjobb minőségű bentonit 70-90-%-nyi montmorillonitot tartalmaz, így a Claymax kb. 92 %-os, a GEKO 70-96 %-os. A bentonit népies elnevezései: kallóföld, csapóföld, szappanföld, ványolóföld.  Magyarországon bentonitot 1936-37-ben találtak először Komlóskán egy piritkutatás tárójában. A komlóskai bányát 1959-ben zárták be véglegesen. Jelenleg Mádon / Tokaj hg./ a szarmata riolittufa halmirolitos mállásából keletkezett bentonittelepet, ill. Istenmezeje / Nógrád megye / alsómiocén riolittufa halmirolitos mállásából keletkezett telepet művelik részlegesen. Hazai bentonitelőfordulások Mátraszelén, Pétervásárán, valamint Egyházaskeszőn ismeretesek. A bentonit ezerarcú nyersanyag, felhasználja a fémipar homokkal keverve formázó üregek képzésére, a kozmetikai ipar, a papíripar, fontos derítőanyag a borászatban, /1 g fajlagos felülete 23 négyzetméter/. Tixotróp anyag, ezért mélyfúrásnál öblítőanyag. Kristályszerkezeténél fogva gélképző, kationcserélő anyag, a bentonit tulajdonságai hő hatására megváltoznak. A bentonitokat szódával, lúggal aktivizálni szokták derítőföld előállítása esetén. A kerámiaiparban a bentonitot szuszpendáló szerként mázakban használják. Nem engedi leülepedni a máz részecskéit.

Benzol, C6H6, az aromás, /gyűrűs/ vegyületek csoportjának legegyszerűbb tagja. Színtelen, fénytörő, sajátságos szagú folyadék. Nagyon gyúlékony, levegővel robbanó elegyet alkot. Forráspontja 80 C o. A benzol a benzolhomológ sor névadó vegyülete, magasabb szénatomszámú homológjai a toluol, o.-m.- p.-xilol, mezitilén. Fontos kémiai oldószer, az egyik legfontosabb petrolkémiai és vegyipari alapanyag. Számos intermedier alapanyaga. Polimer műanyagok, műszálak, műgyanták, műgumik, festékek, oldószerek, mosószerek, növényvédő szerek, fertőtlenítőanyagok, kenőolaj-adalékok, vegyipari és étkezési savak alapanyaga. Vízzel nem, de a legtöbb szerves oldószerrel elegyedik. A benzolt Faraday fedezte fel 1825-ben. A cet és a tőkehalolajból nyert világítógáz gyártása során keletkezett folyadékot savas, vizes és lúgos mosással, desztillációval, fagyasztással és olvasztással tisztította meg. 99, 7 %-os tisztaságú benzolt nyert. Mitsherlich később a benzoin nevű fűszer desztillálásával nyerte ki a benzol nevű vegyületet. Szerkezeti képletét 1865-óta Kekulé alapján modellezik. A benzolt először csak folttisztításra használták. Vegyipari jelentősége akkor nőtt meg, amikor 1856-ban Perkin kinint akart előállítani belőle, ez ugyan nem sikerült, azonban a kálium-dikromátos reakció során mályvaszínű festéket kapott, elősegítve ezzel az ipari színezékgyártás kifejlődését. A benzol mérgező anyag, vérméreg, amely bőrön át is felszívódik, hosszan tartó expozíció fejfájást, nyugtalanságot, álmosságot kelt. Az heveny mérgezés narkotikus hatású, légzésbénulást okoz. Iparunkban porcelánfestékek és lüszterek oldószere a levendulaolaj mellett. Előállítása fekete kőszén, a kőszénkátrány desztillációjával a kátrányolaj első frakciójából vagy szintetikusan acetilén 650-750 Co-on történő polimerizációjával, vagy alifás szénhidrogének ciklizálásával történhet. Hazánkban a MOL épített ki nagytisztaságú benzol előállítására is alkalmas desztillációs technológiát a Dunai Finomító területén.

Berillium-oxid kerámiák, zsugorított BeO alapú kerámiagyártmányok. A berilliumoxid kerámiák hővezetőképessége eléri a fémek hővezetőképességét, ezért napelemeket, tüzelőanyagcellákat gyártanak belőle.  A berillium oxid mérgező. Nem nagy szilárdságú, ezért inkább a berilliumoxid-alumínium-oxid-tórium oxid, vagy a berillium oxid- alumínium-oxid- cirkónium oxid összetételt használják a gyakorlatban.

Bizmut-nitrát, kétféle módosulata ismert, a pentahidrát,  Bi(NO3)3.5 H2O, amely fehér, nedvszívó, salétromsav szagú por, sok vízben elbomlik  bizmutilnitráttá.  Előállítása fémes bizmut salétromsavban való oldásával történik.  Másik módosulata a bázisos bizmut-nitrát, vagy bizmutil-nitrát, (BiO)NO3.H2O, szubnitrát, laza, fehér, gyöngyházfényű por. Vízben nem oldódik. Előállítása során kristályos bizmut-nitrátot forró vízbe öntenek keverés közben. A hidrolízis során kiváló bázisos sót leszűrik, hideg vízzel mossák, szárítják. A bizmut-nitrátot az orvosi gyakorlatban fertőtlenítő, szagtalanító, emésztést elősegítő szerként használják. Röntgenkontrasztanyag,  a XVI. Században a bizmutfestők az aranyalaphoz hasonló fémes csillogású alap előállítására használták. A kerámiaiparban aranylüszter ill. bizmutlüszter előállítására használják.

 

Bizmutlüszter

 

kolofónium gyanta                             35 r.

bázisos bizmut-nitrát                          10 r.

rozmaringolaj                                         5 r.

benzol                                                   24 r.

levendulaolaj                                       25 r.

 

 

A kolofónium gyantát megolvasztjuk, lassan oldjuk benne a bázisos-bizmut-nitrátot /felhabzik!/ sötétbarnára főzés után hozzáadjuk a többi anyagot. Jól átkeverjük, ülepítés után lenvászonanyagon szűrjük. Üvegbe töltjük. Állás közben folyamatosan ülepedik, csak a tiszta szűrletet használjuk fel. Aranyozás során királyvízben oldottak fémaranyat, ezt friss vasgálic oldattal redukálták. A kapott finom aranyport bázikus-bizmut-nitrátból és 1/12 részt olvasztott bóraxból készült mázzal keverték.

Festésre vastag és vékony terpentinolajjal keverve, vagy gumiarábikummal összedörzsölve használták fel. Ezt a fénytelen aranyozást fényesre dörgölték.

Bizmut-oxid, Bizmut-trioxid,Bi2O3, világos-sárga, hevítve vörösesbarna por. A természetben bizmutokker, v. bizmit néven előforduló ásvány. Előállítható fém bizmut elégetésével, vagy bizmut-nitrát oxidációjával.  Káliumhidroxidban oldva rombos kristályokban válik ki. Bizmuttriszulfiddal összeolvasztva fém bizmutot és kéndioxidot kapunk. Könnyen redukálható, gyengén lúgos természetű, savakkal bizmutsókat ad, /klorid, szulfát stb/. Lúgok nem oldják. Olvadáspontja 820 Co, a platinát megtámadja, ne melegítsük platina tégelyben. Ólom-oxiddal összeolvasztva nagy törésmutatójú üvegek előállítására használják. Ismert a bizmut 4 oxigénnel / bizmuttetroxid / ill. 5 oxigénnel alkotott /bizmutpentoxid / oxidja is.

Bór, B, túlnyomórészt nem fémes jellegű elem. Amorf v. kristályos bór alakjában állítható elő vegyületeiből. Az amorf bór szagtalan és ízetlen barnás por, a kristályos bór szürkésfekete, a gyémánt után a legkeményebb elem. Olvadáspontja igen magas, 2030 Celzius fok. Félvezető, vezetőképessége közönséges hőmérsékleten igen kicsi, azonban a hőmérséklet emelkedésével a félvezetőkre jellemzően emelkedik. Közepes reakcióképességű elem. Közönséges hőmérsékleten csak a fluorral reagál, azonban magasabb hőmérsékleten a többi halogénnel, oxigénnel, kénnel, nitrogénnel is vegyül. Levegőn 700 Celzius fokon vörös lánggal ég, bór- trioxid keletkezik. A fémek egy részével, főleg az alkáliföldfémekkel boridokat alkot. Hidrogénnel kerülő úton alkotott vegyületei a boránok. Alkáli hidroxidok olvadékában hidrogénfejlődés közben borátokká alakul. Vízben nem oldódik, vízzel nem vegyül, a vízgőzt redukálja. Magasabb hőmérsékleten redukálja a fém oxidokat, a nemesebb fémek sóinak oldatából elemi fémet választ le. / ezüst, arany, platina stb./. A természetben nem fordul elő elemi állapotában. Ritka elemek közé tartozik. Vegyületeiben mindig három vegyértékű. Vegyületei megtalálhatók vulkáni gőzökben, vulkáni eredetű melegvízforrásokban, tengervízben lásd: bórsav, bórax.  Ismert boroszilikát vegyülete a turmalin. Nem tiszta elemi bórt először 1808-ban állított elő Gay-Lussac és Thénard vízmentes bórsav fém káliummal vastégelyben való hevítésével, tőlük függetlenül pedig  Davy elektrolízis útján. Tiszta, elemi állapotában csak 1909-ben sikerült előállítani. Fontos nyomelem, bóracélok ötvözőanyaga, uránreaktorok neutron elnyelő anyaga. A kerámiaiparban fontos vegyületei a bórsav, kalcium- borát, cink-borát, bórax.

Bórax,  Na2B4O7 . 10H2O, nátriumtetraborát, a természetben ásványként megtalálható, lágy, fehér sok lappal határolt kristály. 75 Celzius fokon megolvad, 100 ml 20 Celzius fokos víz 5, 1 grammot old. Kaliforniában és Tibetben sós, vulkanikus eredetű tavakban a nátriumtetraborát / tinkál/ ill. a kalciumtetraborát /borokalcit /  CaB4O7 .4H2O együtt fordul elő. Előállítása szódából és bórsavból történik. Hevítve metaborátra és anhidrobórsavra bomlik, a fémoxidokat oldja, olvadékba viszi őket, metaborátokat képez velük, melyek a fém jellemző színét mutatják. A receptek számításánál figyelembe kell venni a bórax különféle kristályvíztartalmát. Lásd: Na2B4O7; Na2B4O75 H2O; Na2B4O7. 10H2O.  A bór vegyületei fontos mázképző alkotók. A bórax, savanyú komponensként a bázikus oxidokkal borátokat alkot. Így már a szilikátok és a borátok keverhetők egymással. A bórax olvadáspont csökkentő, nem üvegesedik, keményíti a mázakat, elősegíti a mázak tapadását. A borátmázaknak széles az olvadási intervalluma. A kalcium- borát gátolja folyékony állapotban a mázak leülepedését. A nagyobb bórtartalmú mázakban /10 % felett/ főleg, ha cink-oxid és kalcium-oxidot is tartalmaznak bórfátyol képződik. Megszüntethető, ha a kalcium-oxidot bárium-oxiddal vagy stroncium-oxiddal kiváltjuk. Csökkenti a máz tágulását, ezzel a repedési hajlamot. Intenzívebbé teszi a színeket. Az ólomszilikát mázakat simává és erőssé teszi.

 

Ultramarinkék máz

 

szilícium-dioxid                                    6 sr.

mínium                                               10 sr.

kobalt-oxid                                           1 sr.

cinkoxid                                               8 sr.

olvasztott bórax                                  3 sr.

 

Wartha Vince receptje lapis lazuli kék festék utánzására. Az alkotórészeket fínom porrá kell törni, jól összekeverni. Tégelyben megömlesztjük, majd vízbe öntjük. A keletkezett morzsalékos frittet újra fínom porrá őröljük. Felhasználása híg alkoholos sellakoldatban történik, ráöntjük a díszítendő tárgyra, a tárgyat mozgatva a pépet különböző vastagságú rétegben elosztjuk a felületen.

 

Könnyen olvadó ólmos alapmáz

 

 

kaolin                                                   26 sr.

szilícium-dioxid                                    35 sr.

mínium                                                  35 sr.

Olvasztott bórax                                     8 sr.

 

Petrik szerint ebből veszünk 200 súlyrészt és hozzá keverünk még :

 

földpátot                                                55 sr.

szilícium-dioxidot              10,8 sr.  

míniumot                                              35 sr.    

 

 

Ólomtartalmú fedőmáz

 

 

mínium                                                  60 sr.

szilícium-dioxid                                    15 sr.

bórsav                                                  25 sr.

 

A bóraxtartalmú mázakat frittelni szokták, mivel a bórax vízoldható, így kioldódna a vizes mázból. A frittelés előnyös az ólomtartalmú mázakban is, mivel így az egészségre kevésbé ártalmas a máz.

 

 

Bórsavas fedőmázalap

 

 

földpát                                                 15 sr

cink-oxid                                                  2 sr.

kriolit                                                        4 sr.

folypát                                                     4 sr.

hamuzsír                                                  2 sr.

bórsav                                                  45 sr.

szilícium-dioxid                                    28 sr.

 

 

 

Hőálló kaolin-bórax gitt

 

 

kaolin                                                       9 r. 

bórax                                                        1 r.

 

 

1600 Celzius fokig hőálló, javító gitt kemencékhez hőálló tégla is készíthető belőle. Kevés vízzel keverjük össze a két komponenst, szárítsuk meg, égessük ki, meleg falazaton is használható anyag.

Borkősav, szabad állapotában ill. sók alakjában, gyümölcsökben fordul elő. Oldata a polarizált fény síkját elforgatja un. optikai izomer tulajdonságokkal rendelkezik.  E szerint lehet jobbra forgató / +, d, dextro / balra forgató /-, l, levo / illetve ha mindkettő optikai izomert tartalmazza, akkor racém változatról beszélünk. Ismeretes még mezo alakban is. Összegképlete: HOOC-CHOH-CHOH-COOH, Scheele 1769-ben állította elő először (+) módosulatát borkőből. A racém módosulatot, a szőlősavat a jobbra forgató vegyület gyártási melléktermékeként kapta Kestner 1822-ben. Pasteur válogatta szét a borkősav optikai izomerjeit, ill. előállította racém vegyületként. Ettől fogva ismerik a szénvegyületek optikai izomériáját. Vízben és alkoholban jól oldódik, oldata savas kémhatású, hevítve megolvad, / piroszőlősav keletkezik / majd égett cukorszagot árasztva megszenesedik. Szerencsi Mihály sárospataki fazekasmester naplójában fehér, kék és piros mázreceptben találkozunk a nevével Wartha Vince közlésében.

Bórsav,  H3BO3, melegítve már 100 Celzius fok felett vizet veszít, előbb metabórsavvá HBO2, majd tovább hevítve tetrabórsavvá H2B2O2, alakul át. Izzításra az összes víz kilépésével bór-trioxid keletkezik. A bórsav nagyon gyenge sav. Legközönségesebb sói a tetraborátok. Ha például bórsavat nátrium-hidroxiddal közömbösítünk nátriumteraborátot vagyis bóraxot kapunk. A reakció fordítva is megy, ha bóraxot erős savval megsavanyítunk alacsony oldékonyságú ortobórsavat kapunk.  Az ortobórsavat konyhasóval hevítve nátriummetaborát és sósav keletkezik. A bórsav a természetben szabad állapotában főleg vulkanikus helyeken melegvízforrásokból kristályosodik ki. A természetes bórsavkristályokat az ásványtan szaszolinnak nevezi. A bórsav jó fertőtlenítőszer, bőrcserzőanyag. Kerámiaipari felhasználását lásd bóraxnál.

Bór-trioxid, Bórsav-anhidrid, B2O3, bóroxid, színtelen, szilárd, üvegszerű, kemény és állandó vegyület. Olvadáspontja 300 Co körül van. Az erősebb savak sóit borátokká alakítja át. Ultraibolya fényben jellegzetes foszforeszkáló fényt ad. Anhidridsav, higroszkópos vegyület, vízzel hőfejlődéssel bórsavvá egyesül. Melegítve a felvett vízét elveszti. Fémoxidokkal borátokat képez. Ammóniával hevítve  bórnitridet ad, alkálifémekkel és magnéziummal redukálva elemi bórt képez. Legegyszerűbb előállítása: bórsav vörös izzásra való hevítésével történik. Bór-trioxid keletkezik bór oxigénben való elégetésekor, ill. boránok és bórvegyületek égésekor is. Bór-oxigén tartalmú vegyület még a Bórmonoxid B2O2 is. A Bór-trioxid jól elegyedik a szilícium-dioxiddal, frittelt mázaknál helyettesíteni is kész. Csökkenti az olvadáspontot, kitágítja az olvadási hőfoktartományt, csökkenti a felületi feszültséget, Adagolása mázra nézve 10 %-ig történhet. Hajlamos e fölött bórfátyol képzésre főleg cink-oxidos-kalcium-oxidos mázakban. A bórfátylat elkerülhetjük, ha a kalcium-oxidot bárium oxidra, vagy stroncium oxidra cseréljük le. Bór-trioxidot kalcium borát, cink borát, bórsav, bór-trioxid és bórax alakjában viszünk a mázba.

C

ink-borát, ZnBO3, fehér, alaktalan por, híg savak oldják, vízben kevéssé oldódik. Víztartalma 1%-körüli. Cinkoxid tartalma 46 %-körüli,  B2O3 tartalma 39 %.  Olvadáspontja 980 Co  javítja az égetett agyagárun a máz tapadását, mázak ömlesztőszere.

Cink-fluorid, ZnF2, 872 Celzius fokon olvadó, átlátszó monoklin kristályok. Mérgező. Vízben kevéssé oldódik, vizes ammónia oldat jól oldja. A cinkcsoport elemei: a cink, a kadmium és a higany. Vegyületeik tulajdonságai sokban hasonlítanak egymásra. Előállítása cink és fluor együttes melegítésével, ill. cink-oxid és hidrogénfluorid vörösizzáson való hevítésével történik. Porcelán mázakban és zománcokban használják.

Cink-oxid, ZnO, horganyfehér, cinkfehér, fehér por, hevítve megsárgul, lehűtve visszanyeri eredeti színét. New Jerseyben természetes ásványa a vöröses színű cinkit fordul elő. Technikailag cink elégetésével állítható elő. Tiszta cink-oxidot nyerhetünk bázisos cinkkarbonát izzításával. Előállítható még cinkhidroxid, cinknitrát izzításával, valamint kicsapással. Ebben az esetben cink-szulfát oldatából szódaoldattal bázisos cink-karbonátot csapatnak ki. A keletkező kocsonyás csapadékot alapos kimosás után izzítással cink-oxiddá alakítják át. Nedves levegőn széndioxid felvétele közben morzsalékossá válik. Bázisos cink-karbonát keletkezik. Azonban kiizzítva újra felhasználható. Ipari előállítása az 1830-1840-es évektől történik. Nem mérgező, enyhe fertőtlenítő hatású oxid.  1300 Celzius fok körül kezd párologni, 1800 Celzius foknál szublimál. A kereskedelmi gyakorlatban többféle minőségű cink-oxid kapható, ezért mindig ugyanazt a minőséget kell használni, mint amit kipróbáltunk. A cink-oxid kis mennyiségben olvasztóanyag, nagyobb mennyiségben mattulást és kristályosodást okoz. Mivel a hőtágulási együtthatója kicsi, ezért a hajszálrepedéseket csökkenti. Kristálymázak előállításakor, nagy cink-oxid tartalom esetén alumínium-oxid kizárásával és kevés kovasavtartalommal nagy kristályok keletkeznek, ez az un. willenit vagyis  ZnO. 0,5 SiO2, Cink-oxid túltelítettség esetén zsugorított máz felületeket, kígyóbőr mázat kapunk. A középső és a felső hőmérsékleti tartományokban alkalmazzák kis mennyiségben. A felületi lyukacskák képződését megakadályozza. Önmagával átlátszatlan, rideg, nem túl sima mázat alkot. Festékekkel nem reagál. A mázak fényességét növeli, nagyobb töménységben zavarosító oxid. Matt és kristálymázakat is készíthetünk belőle. Az olvasztási hőmérsékletet megnöveli. A mázba cink-oxid ill. cink-karbonát formájában visszük be. Nagyon hasonló tulajdonságú a fluor is, amit CaF2, folypát, kriolit alakjában visznek a mázba.

A cink-oxid jól hat rézzel, kobalttal és krómmal keverve. Rézzel türkiz színű mázat alkot, titánnal pedig kristálymázat.

 

 

Barnásvörös mázfesték

 

 

cink-oxid                                               50 sr.

vörös vas-oxid                                    20 sr.

króm-oxid                                             15 sr

alumínium-hidroxid                             15 sr.

 

 

Szárazon összekeverni, 995-1100 celzius foknál égetni.

 

 

 

Kék mázfesték

 

alumínium-hidroxid                             70 sr.

cink-oxid                                               10 sr.

ón-oxid                                                  3 sr.

kobalt-oxid                                           14 sr.

 

 

Szárazon összekeverni, 995-1100 Celzius foknál égetni.

 

 

Fedőmázalap

 

 

földpát                                                  15 sr.

cink-oxid                                                 2 sr

kriolit                                                       4 sr.

folypát                                                    4 sr.

hamuzsír                                                 2 sr.

bórsav                                                  45 sr.

kvarcliszt                                              28 sr.

 

 

Ez a fedőmáz nem tartalmaz ólmot, színezése mázfestékeket ill. az alapmázra vonatkoztatva 5 r. kadmiumvöröset, 25 r. ólom-kromátot, vagy 15 r. vas-oxid vöröset, sárgát, barnát, feketét használhatunk.

Cirkónium-dioxid, ZrO2, cirkonföld. A titáncsoport elemeinek vegyületei közé tartozik. Fehér, vízben nem oldódó, érdes tapintatú por. 2500 Celzius fokon üveggé olvad. Mázakban cirkónium-dioxidként, cirkonhomok és ZrSiO4-ként használják, jó fedőképességet, sav és lúgállóságot biztosít. Csökkenti a hajszálrepedezettséget. Hátránya, hogy növeli az olvadáspontot, a mázat tűszúrásossá teszi. Ennek megakadályozására 1-2 %-nyi fluort v.cink-oxidot adagolhatunk a mázhoz.  Valamint megnövelhetjük a kalcium-oxid tartalmat is.  A cirkónium-dioxid matt mázat, a cirkónium–szilikát fehér mázat ad. A cirkontartalmú anyagokat célszerű felhasználás előtt frittelni. A cirkónium-oxidot ugyanúgy alkalmazzák, mint az ón-oxidot, mivel tulajdonságaik hasonlóak. Tűzálló edényeket is készítenek összesajtolt porából.

Cirkónium-szilikát, ZrSiO4 Kitűnő tűzálló anyag, 2430 Celzius fok az olvadáspontja. Magas hőmérsékleten is ellenáll a redukciónak, ezért tűzálló anyagok előállítására valamint titán-dioxid pótlására használják fel.

CMC, karboximetilcellulóz, cellulózglikolát

alkálicellulózt klórecetsavas nátriummal hozunk össze nátrium cellulóz glikolátot és konyhasót kapunk. A nátrium cellulóz glikolát hattagú gyűrűje 50-600 tagú kolloid óriásmolekulává kapcsolódik össze. Ez az un. polimerizáció a kondenzáció mellett a műanyagok előállításának közel száz éve kidolgozott legfontosabb ipari módszere. Kémiailag a karboximetilcellulózok olyan cellulózmetiléterek, ahol a metil csoport egyik hidrogénjét a karboxi-Na-csoport helyettesíti. A CMC főzésálló, víz hozzáadásával gélképződés közben megduzzad, majd szóloldatba megy át. Oldatában is fagyálló, lúggal nem reagál, savval szabad cellulózglikolsav csapadékot ad. Égetési hőmérsékleten maradék nélkül elég. Iparunkban a metilcellulóz és a karboximetilcellulóz mázak adalékanyagaként szerepel. A cserépre felvitt és már száraz máz lazán kötődve könnyen lepereg a cserép felületéről. Szerves anyagú ragasztók megfelelő adagolásával ez az előnytelen tulajdonság javítható. Régebben dextrint használtak erre a célra, ma az előnyösebb CMC, mint az ismert tapétaragasztó kerül felhasználásra. A gyakorlatban, a kevés vízben feloldott CMC-t adagoljuk a mázpéphez, keverés közben. Az adagolás maximum 3 %-ig történjen. Walter Gebauer receptje szerint: 500 g CMC-t 10 liter vízben oldunk fel és 10 kg száraz mázhoz adunk fenti oldatból 1 liternyit. A mázak cserépen történő túl gyors lefutásának megakadályozására un. rögzítősókat adagolunk a cellulózemulziós mázba, mint pl. bárium kloridot, magnézium-kloridot, alumínium-kloridot.

Colemanit, Ca2B6O . 1. 5 H2O. Ásványtani

Besorolása szerint az VII. osztályba a borátok, karbonátok, nitrátok, borát csoportjába tartozik.  A bór természetes ásványa. Vulkános gőzök és a vulkanikus utóműködések melegvízforrásai a bór ásványainak fő lelőhelyei. Mázakat keményít, bór frittek adalékanyaga.

Corhart-kövek, kiégetett agyag és vasmentes bauxit keverékének v. mullitnak villamos ívkemencében való megolvasztásával állítják elő, mintegy 1800-2000 Celzius fokon, az olvadékot homokformába öntik. Jellemzőjük a különösen kicsiny hőtágulási együttható. A Corhart-Zac kő például 35% ZrO2, 55% Al2O3 10% SiO2  ból áll . A Corhart-104-es kő 2r. MgO, 1r. Cr2O3 és 1r. vas, v. alumínium, v. szilícium-dioxidból áll, 2200 Celzius fokon olvasszák meg. Fő felhasználója az üveggyártás, üvegolvasztó kemencék boltozatába építik be, samottéglákat helyettesítenek vele.

Cristobalit, SiO2, a szilícium-dioxidnak 1710 /olvadáspont/ és 1470 Celzius fok közötti állandó alakja. Nevét a mexikói San Cristobalban való előfordulása után kapta, ahol is vulkáni kőzetek üregeiben tejfehér kristályokat alkot. Az iparban kristályos szilikának is nevezik. Olvadáspontja, 1713 Celzius fok. Pora szilikózist okozhat. Bejelentett veszélyes anyag, emberben rákkeltő hatású. Porzását kerülni kell.

Cs

erépliszt, az égetéskor eltörött cserépdarabokat megőrölve soványítóanyagként újra felhasználják. Agyaglisztet kapunk égetett agyag, téglalisztet égetett tégla, samottlisztet égetett samott őrlésével.  A cserépliszt ideális anyag masszák soványítására. A képlékenységet erősen csökkenti, a száradási zsugorodást mérsékli, megkönnyíti a száradás folyamatát, ugyancsak csökkenti a repedési és a deformálódási hajlamot is. Adagolásával megszüntetjük a formázómassza hátrányos tulajdonságait. Ugyanakkor nem rontjuk soványítással a végtermék jó műszaki jellemzőit.

Csonthamu, 3CaO. P2O5, Liverpoolban, az

1752-ben  Cheffers finom fajansz masszához égetett csontot kevert, közel fele-fele arányban. Így teljesen hófehér, áttetsző és porcelánszerű un. angol v. csontporcelánt állított elő. Mázként könnyen olvadó ólombórax üveget használt. A csontporcelán máz alatti és színes mázazásra kiválóan alkalmas volt. A csontporcelán a kemény porcelánnál alacsonyabb hőfokú égetést igényel. A csonthamu kalcium-oxid tartalma 56 % körüli, P2O3 tartalma pedig közel 41 %-os. Flusz és máz homályosítószerként használják, a csontporcelán alapanyaga.

D

inasztégla, szilikatégla, legnagyobb európai gyártója a bochumi Dr. C. Otto Feuerfest GMBH. Az 1872-ben alapított cég ma évente /2004. év/ 130 ezer tonna jó minőségű SIO2-AL2O3-ZrO2-MgO összetételű tűzálló terméket állít elő.  A tömör szilikatégla több mint 93%-SiO2-t tartalmaz. Az üvegolvasztó kemencékben használt dinasztégla, SiO2 tartalma 95 % felett van. Legfőbb alapanyaga az átmosott és őrölt jó minőségű kvarcit, 97 % fölötti SiO2 tartalommal. A kisebb, mint 4 mm-nyi osztályozott kvarcithoz vizet, 0,5-1,5 %-nyi szulfitoldatot valamint 1-4 %-nyi oltott meszet /Ca (OH) 2 / adnak mineralizátor kíséretében.  A szabványos darabokat préselik, a speciális nagy tégla elemeket kézzel döngölik formákba. A  dinasztéglákat 1420-1480 Celzius fokon, 1-3 hétig égetik. Az óvatos és hosszú égetési idő a kvarc krisztobalittá és tridimitté való átalakulását segíti elő. A szilikatéglák hőtágulási változása igen kicsi / 1, 2-1, 5% / különösen jól ellenállnak a 600 Celzius fok fölötti ciklikus hőmérsékletingadozásoknak. Fő felhasználóik a villamos acélolvasztó kemencék, üvegipari kemencék, rézolvasztó kemencék.

Dolomit, CaCO3. MgCO3, kalcium-magnézium-karbonát. Ásványtani meghatározása alapján a csillámfélék csoportjának 1. Agyagásványok, dolomitcsoportjába tartozik, a trigonális karbonátok közé. Kémiailag a szénsav szabályos kettős sója. A természetben hatalmas hegyláncokat alkot, mint a Délkeleti-Alpok, a Budai hegyek egy része. A Gellért hegy, Sas hegy, Tündér szikla, Keszthelyi hegység, Aggtelek környéke, Villányi hegység egy része… Nevét nem az Észak-Olaszországi Dolomitokról kapta, mint sokan gondolják, hanem a Déodat de Dolomieu nevű francia természetbúvárról, aki 1791-ben fedezte fel a CaMg (CO3) 2 összegképletű ásványt. A hegységeket felépítő dolomit nagy része tengeri eredetű. Napjainkban is megfigyelhető a dolomitképződés a tavakban, tengerpartokon és a mélyre süllyedt kőzetekben. A dolomitosodás még sok kérdést tartogat a geológusok számára, mint ahogy Haas János írja A rejtelmes dolomit c. dolgozatában. A kereskedésbeli dolomit 29-30 % ban Kalcium-oxidot és 20-21 %-ban Magnézium-oxidot tartalmaz, Dolomit és Fehér dolomit minőségben kapható. Fontos magas hőmérsékleti  folyósítószer, magnézium és kalciumforrás. Földpátmázakban 10-15 %-ban mattítószer, jellegzetes un, pauszpapír simaságot idéz elő. Meg kell emlékeznünk a dolomitőrleményből készült dolomittégláról, ami a Thomas-konverter bélésanyaga.

Dumortierit, 8Al2O3.B2O3.6SiO2.H2O

Nevét Eugene Dumortier francia geológusról kapta.

Víztartalmú alumíniumboroszilikát. Rombos kristályokban finoman rostos, oszlopos v. sugaras sötétkék színű halmazokban fordul elő pegmatit erekben Arizonában, Nevadában. Kerámia nyersanyag. Ásványtanilag a sziget szilikátok epidotcsoportjának tagja. A Mohs –f. keménységi skálán keménysége: 7.

Engobe, engób, Engóbozás: agyagtárgyakra az első égetés előtt, még bőrkemény állapotukban felvitt agyagfesték. Vannak természetes földfestékek is, mint a váraljai fehér agyag, a kiskupányi vörös agyag, a bajai barna agyag, vagy a dudi sárgás színű agyag. Mesterségesen előállítva kaolin ill, mészpát tartalmú anyagokat különféle fémoxidokkal kevernek. Így piros, sárga, vörös, kék, zöld öntőföld állítható elő. Engóbozással elfedjük az edény felületét, szebb külsőt kapunk. Az engóbok iszapolt agyagok. Az agyagos massza és az engóbok tulajdonságaiknak hasonlónak kell lenniük, módosításuk adalékanyagokkal történik, mint finomra őrölt kvarc, kaolin, földpát, kréta. Színezésük fémoxidokkal illetve színtestekkel valósul meg. A használatra kész engóbok előkészítése nem bonyolult dolog, azonban lelkiismeretességet és tapasztalatot igényel. Minden engóbkészítésre szánt anyagot először be kell vízbe áztatni. A massza ne legyen se túl híg, se túl folyós. Ezután 0, 35 mm lyukbőségű szitán át kell szűrni. Majd kevés víz adagolása után mégegy szűrés következik, immár finomabb szitán keresztül. Ez az alapengób. Színezésük liter szerint történik, alapszabály, hogy a hozzáadott színezőanyag 50-200g/l között kell legyen. Az engóbhoz a színezőanyaggal azonos mennyiségű transzparens könnyen folyó máz is adható, ekkor a szín többnyire tüzesebbé válik. Az engóbmasszát hosszabb állás után felhasználás előtt át kell szűrni.

Az engóbmassza sűrűségét híg tejfelsűrűségre kell beállítani. Engóbokat egyszeri v. kétszeri égetésre is használhatunk Az engóboknak hígfolyósnak kell lenniük.

 

 

 

Engób egyszeri égetésre I.

 

Fehéragyag                                          60 sr.

Kaolin                                                   20 sr.

Földpát                                                 10 sr.

Kvarc                                                    10 sr.

 

 

 

Engób egyszeri égetésre II.

 

 

Fehéragyag                                          70 sr.

Kaolin                                                   20 sr.

Kvarc                                                    10 sr.

 

 

 

Kétszeres égetésű üveges engóbok I.       

 

Fehéragyag                                          62 sr.

Földpát                                                 36 sr.

Kalciumkarbonát                                   2 sr.

 

 

Kétszeres égetésű üveges engób II.

 

 

Fehéragyag                                          50 sr.

Kaolin                                                   40 sr.

Földpát                                                 10 sr.

 

 

Kétszeres égetésű üveges engób III.

 

 

Fehéragyag                                          18 sr.

Kaolin                                                   18 sr.

Földpát                                                 18 sr.

Kvarc                                                    18 sr.

Ólom biszilikát                                     28 sr.

 

 

Kétszeres égetésű üveges engób IV.

 

 

 

Fehéragyag                                          25 sr.

Kaolin                                                   11 sr.

Kvarc                                                    32 sr.

Ólom biszilikát                                     32 sr.

 

 

 

 

Ezeket az engóbokat száraz v. egyszer égetett agyagtárgyakra alkalmazzuk. Főleg díszítésre és nem teljes bevonásra használjuk őket. Felhordásuk ecsettel, szórópisztollyal v. szivaccsal történjen

Etilamin, monoetilamin, amino- etán,

C2H5. NH2, olvadáspontja: - 80, 3 Celzius fok. Forrponja: 16, 6 Celzius fok.  Vízzel, alkohollal, éterrel korlátlanul elegyedik. Úgy viselkedik, mint az ammónia, azonban erősebb, bázikusabb. Illékony lúg. Előállítása során metilalkoholt nyomás alatt ammónia oldattal reagáltatnak, a reakciót melegen, katalizátor segítségével végzik el. A keletkezett szerves ammóniavegyületeket, aminokat egymástól frakcionált desztillációval válasszák el. A kerámiaiparban deflokulálószerként / szilárd anyag kolloid oldattá alakítása/ használják.

Etil-szilikátkötésű alumínium-szilikát,

65-96 %- os alumínium-oxid tartalom mellett 1-28 % szilícium-dioxidot tartalmazó, nagy nyomószilárdságú alumíniumszilikát termék. Titán-dioxidot, valamint 1,5%-nyi vas-oxidot tartalmaz. Kalcium-oxid és magnézium-oxid tartalma nem éri el az 1 %-ot. Alkalmazási hőmérséklete 1600 és 1800 Co között van. Hőlökésállósága kiváló. Nagyméretű idomokat is készíthetünk belőle. Égőbevezető csövek ill. égőkövek alapanyaga. Érdekessége, hogy beépítés előtt nem igényel minden esetben készre égetést. Még nagyobb igénybevétel esetén már cirkon-korund termékeket használnak, 1600 Co ig.

Ezüst,  Ag, a rézcsoport elemei közé tartozik, olvadáspontja 960 Celzius fok. Ritka fém, a természetben, elemi állapotban is előfordul. Ásványai nagyrészt szulfosók. Előállítása mégsem ezekből történik, hanem ólom, cink, réz és aranyércek feldolgozása során, mint melléktermék keletkezik. Az ezüstből leheletvékony fólia húzható, hasonlatosan az aranyhoz. Az ezüst kémiailag ellenálló, azonban levegőn kén hidrogén hatására megfeketedik, ezüst szulfid keletkezik. Kiváló hő és áramvezető. Jó a fényvisszaverő képessége. Az ezüstöt már az ókorban is ismerték, ekkor értéke egyenlő volt az arany értékével. Az ezüst fertőtlenítő és csíraölő hatású. Nem mérgező azonban a szervezetben lerakódik. Legjelentősebb vegyülete a fémezüstből és salétromsavból előállítható ezüstnitrát. Zománcipari felhasználása inkább az ékszerészzománcokban történik, ólmos zománcokban mélysárga színt ad. Reduktív atmoszférában frittelt formában kell felhasználni. Kolloidális színezék. Un. ezüstsárga.

F

ajansz / Fayence/ lyukacsos agyagárú, nevét a közép-olaszországi Faenza nevű városról kapta. Ennél a technikánál a porózus cserepet fehér mázzal vonják be. A tárgyak így fehér cserép jellegűek. Utánozták az ázsiai porcelánt, díszítésük élénk színekkel, ecsettel történt a még ki nem égetett mázon. Kiégetéskor a máz és a festés egyszerre égett ki. A finom fajansz árúk fehérre égethető tűzálló, igen jól formálható agyagból készülnek. Alapanyaguk nagy mésztartalmú agyag. A fajansz árút máz alatt szokták festeni. A porrá tört festéket gumiarábikummal, vagy glicerinnel keverik. Az erősen égetett, de még likacsos alapanyagra festenek, az anyag magába szívja a festéket, ezért javításra nem igen van lehetőség. Szárítás után a tárgyakat kiizzítják, színtelen vagy színes mázzal bevonják és másodszor is kiégetik. A majolika gyakorlatilag színes mázzal ellátott fajansz. Magyarországon elsőként Holicson alakult a XVIII. Században fajansz gyár. Ismert még a tatai és a budai manufaktúra is. A fémfényű un. lüszteres díszítést már a spanyol mórok is ismerték. Olaszországban Gubbio városa vált híressé lüszteres díszítésű agyagárujáról. Delftben ón-ólom mázas fajanszárut készítettek. A fajanszot az európai porcelán lassan kiszorította. A fajansz díszítés kiemelkedő mestere volt vékony, színes mázaival, árnyékolásaival, domborműveivel a francia Palissy mester.

 Formaleválasztó, a villamosiparnak szükséges apró elektromos szerelési cikkeket sajtolt elektroporcelánból készítik túlfolyásos nedves eljárással. Ezek a kis porcelán elemek bonyolult alakzatúak, áttöréseket, lépcsőket, furatokat tartalmaznak. Sajtoláskor a porcelán formálásához szerves adalékanyagokat, formaleválasztókat alkalmaznak. Az adalékanyagok elősegítik a massza formázhatóságát, plasztikus folyását és sajtolás után a formától való elválaszthatóságát.

 

 

 

Formázóadalék

 

 

 

 

Gázolaj                                  60 sr.

Petróleum                             30 sr.

Olajsav                                  10 sr.

 

 

 

 

Ebben a régi, jól bevált receptben a gázolaj csökkenti a súrlódást, ezzel a massza összetapadását. Könnyebben elválik a présforma falától a sajtolt termék. Az olajsav a felületi feszültséget csökkenti a gázolaj és a víz között, túlzott adagolása a tömörség rovására megy. A petróleum segít beállítani az olajkeverék viszkozitását. Ebből az olajkeverékből 5-6 %-ban adagolnak a masszába, nedvességtartalmát pedig 16-18 %-ra egészítik ki. Ezek a sajtolt termékek kiégetve nem teljesen tömörek, apró üregeket tartalmaznak, 0,5-1 % vizet képesek felvenni.

Forsterit,  Mg2SiO4, szilikátásvány. Tiszta állapotában magnézium ortoszilikát. A szilikátok az ásványrendszertan IV. osztályát képezik. A földkéreg anyagának 75%-át alkotják, így kőzetalkotónak számítanak.  Vázuk szilícium-dioxid tetraéderek hálózatából áll. Az  olivinsor egyik eleme a forsterit. Nevét egy angol ásványtudósról kapta. Az iparban tűzálló köveket gyártanak a szennyezettebb olivin típusú magnézium szilikátból. Előfordul a Vezúv kőzeteiben is. Közeli krizolit csoportbeli rokona a boltonit. Króm és mangánolvasztó indukciós kemencék belső burkolására használják.

Forsterit kerámia, a forsterit, 2 MgO . SiO2

Kerámiák kis dielektromos veszteségi tényezővel rendelkező, nagy hőtágulási együtthatójú kerámiák. Vákuumzáró csatlakozásokhoz használják fel Gyártásuk kényes művelet, figyelmet, nagy pontosságot, az előírások megfelelő betartását követeli meg.

Földpát, alumínium-oxid, kálium-oxid és szilícium-dioxid vegyülete. Fontos kőzetalkotó ásványok. A tekto v. térhálós szilikátok ásványtani csoportjába tartoznak. Triklin és monoklin rendszerben kristályosodnak. A földkéreg kőzeteinek közel hatvan százalékát alkotják, fontos kőzetalkotók. A természetben tisztán ritkán, inkább izomorf kristályok alakjában fordulnak elő.  A Na- K sorozat tagjait alkáliföldpátoknak, míg a Na-Ca izomorf sorozatét plagioklászoknak nevezzük. Nátronföldpát az albit, Káliföldpát az ortoklász kalciumföldpát pedig az anortit, ezek hárman az eruptív kőzetek /gránit, gneisz, porfír, bazalt stb/ fő alkotórészei Rokon ásványaik a zeolitok. A földpátok minden tagja alumínium szilikát. Felhasználásuk a tégla és cserépiparban, valamint az un. kemény földpát porcelán gyártásánál történik. A földpátok az alumínium kettős szilikátjai. A legáltalánosabban használt, és legfontosabb máz alapanyagok. Tartalmazzák a mázanyagok három fő típusát, úgymint folyósítószereket, timföldeket és szilíciumokat. A földpátok természetes frittek, olvadáspontjuk 1250 Co körül van. Könnyen készíthetünk mázat belőlük 5-10%-nyi dolomit v. mészfehér, v. zsírkő hozzáadásával. A földpátok folyósítóanyagok, a kerámia masszához kevert földpát a massza képlékenységét befolyásolja. A földpátok a természetben egymás keverékeiként fordulnak elő. A földpát üvegként olvad meg határozott olvadáspont nélkül. A földpátmázak nagy viszkozitással rendelkeznek, a felülethez jól tapadnak, hajlamosak a hajszálérrepedésekre. A földpátos mázak magas olvadási hőmérsékletet igényelnek, olvadáspontjuk mázban 1160 Co körüli.

 

 

 

Porcelán földpátmáz

 

 

 

Szilícium-dioxid                                   76,1 sr.

Timföld                                                 15,5 sr

Mész                                                       0,1 sr

Kálium-oxid                                            7,4 sr.

 

 

 

Földpátpótlók, kovasavban szegény, magmából kristályosodott ásványok. Úgymint  Nefelin, spodumen, Petalit, eukriptit, /Li- tart./ celzián /Bárium földpát/. Földpát pótlására az alkáli és víztartalmú vulkáni üvegek, vulkáni tufák is felhasználhatóak. Kerámiamasszák, mázak olvasztókomponensei.

Fritt, frittelt mázakat akkor készítünk, amikor a mázalkotók között vízben oldható, mérgező, vagy illékony anyagok találhatóak. Frittelés során vízben nem oldódó, nem mérgező frittet kapunk. Így például a mérgező ólom oxid ólom szilikáttá alakul át, ami már nem mérgező. Nem kell a teljes mázkeveréket frittelni. A vízben alig oldódó alkotórészeket ki lehet hagyni. Például kaolin, vagy a fehérre égő agyag később is beadagolható. A nyersmázak olvadási folyamatának az edényen teljesen ki kell alakulnia, a frittmázakat azonban csak lágyulási pontig kell melegíteni. A nyersmázaknak tehát nagyobb égetési hőfokra és hosszabb égetési időre van szükségük, mint a frittelt mázaknak. A frittelt mázak is lehetnek bór, vagy ólom tartalmúak. Frittelt mázreceptek összeállításakor figyelembe kell venni, hogy nem frittelhető együtt a bór-trioxid az alkáli oxidokkal és az ólom oxiddal. Ebben az esetben két különböző frittet kell készíteni. Az alkáli oxidokat bór-trioxiddal fritteljük. Ólom oxidot sok szilícium-dioxiddal fritteljük. Az ólomtartalmú frittekbe 0, 1-0, 2 mólnyi timföldet és mészkövet kell adagolni stabilizátorként.  A frittelést un. frittelő kemencében végzik. Ez lényegében egy kisméretű forgókemence, amely szakaszos üzemmódban dolgozik. A bemért anyagokat olvasztás után hideg vízbe engedik a meleg olvadék hirtelen lehűlve, megrepedezik . A keletkezett frittet a többi mázalkotóval együtt megőrlik. Amennyiben a frittelt máz pH-ja 8 vagy afölötti, a frittelés nem sikerült megfelelően. Házilag lyuggatott grafitfazékba mérnek ki frittet recept szerint, ezt gázégővel megolvasztják. Az olvadt fritt az alul elhelyezett vízzel telt vödörbe folyik. Az őrlés itt sem maradhat el.

 

 

Egyszerű  ólomfritt

 

 

Mínium                                                   79 sr.

kvarcliszt                                           21 sr.

 

 

A frittet tokos kemencében összeolvasszuk. A kivett minta kristálytiszta kell legyen, nem lehetnek benne megnem olvadt  részek. A frittet vízbe folyatjuk.

 

 

Ólom-bór szilikát fritt

 

 

mínium                                                       5 sr.

ammóniákszóda                                        7 sr.

földpát                                                       6 sr.

mészpát                                                     6 sr.

cinkoxid                                                    6 sr.

kaolin                                                         9 sr.

folypát                                                       1 sr.

kvarcliszt                                                 37 sr.

bórsav                                                     14 sr.  

cirkónium oxid                                          9 sr.  

 

 

 

 

Frittelt máz, világoskék, nem átlátszó

 

 

 

alapfritt                                                     87 sr. 

ón-oxid                                               7,4 sr.

kaolin                                                    4 sr.

antimon oxid                                              1 sr.

réz-oxid                                                 0.5 sr.

kobalt oxid                                              0,1 sr. 

 

 

 

Égetési hőfok: 975 – 1055 Celzius fok között. A frittelt mázak mindig  30 – 40 fokkal hamarabb olvadnak meg, mint a nyers mázak.

G

alenit, PbS, Ólomszulfid, szabályos rendszerben kristályosodó, ólomszürke színű fémfényű ásvány. A legfontosabb ólomércásvány. Kristályrácsába AgS is beépül ezért az ezüstöt is kinyerik belőle. Forró és melegvizes oldatokból válik ki a természetben. Hazánkban Gyöngyösorosziban, a Velencei hegységben és a Börzsönyben is előfordul.  A galenitből reakciós pörköléssel, ill. redukcióval fém ólmot állítanak elő. Az ólomszulfidot homokkal összeolvasztva átlátszó mázat kapunk, amely már a közönséges fazekaskemencében is megolvad.  

Gipsz,CaSO4. 2 H2O gypsum , kalciumszulfát.  A kristályvíz nélküli módosulatát anhidridnek nevezik. A gipsz 2 kristályvízzel monoklin, víztiszta prizmákat alkot. Nagyobb lemezekben is előfordul. Régen üvegként használták. Ez volt az un. máriaüveg, amit sokszor összetévesztenek a csillámmal. Az alabástrom ugyancsak  dihidrát, de apró kristályos márványszerű gipszféleség. Régebben dísztárgyakat készítettek belőle. A gipsz a természetben gipszlelőhelyeken fordul elő. Van rostos gipsz, gipszpát is. Csak a víztartalmú gipsz használható fel, az anhidrid nem. A nyersgipszet felszíni fejtéssel bányásszák. Jelentős gipszbányák vannak Németország déli és nyugati területein. A lelőhelyen földarabolt nyersgipszet őrlés után kemencékben hőkezelik 150 Celzius fokon minta v. formázógipsz keletkezik, kb. 300 Celzius fokon stukatúrgipsz, 650 fok körül pedig az építő v. keménygipsz. E fölött pedig az Estrich gipsz, amely kalcium-oxidnak kalciumszulfátban való szilárd oldata. A gipsz előállítható fehér csapadék formájában is kalciumsó oldatból kénsavval, vagy kénsavas sóval. Ez a lecsapott gipsz. 1 sr. gipsz 500 sr. vízben oldódik.  A gipsz hevítve már 107 Celzius fokon elveszti kristályvízének részét 200 Celzius fokon, pedig a maradék kristályvízét is, 900-1200 Celzius fokon a gipsz oxigén, kéntrioxid, kéndioxid felszabadulásával bomlik. Kénsavgyártásra felhasználható. A gipszet forgó csőkemencében koksza és agyagos adalékokkal keverve, izzítva cementgyártásra használják fel. A 120-150 Celzius fokra hevített gipsz vízzel felerészben keverve kristályos elegyet alkot, megdermed, térfogata nő, a formákat megfelelően kitölti. Kitűnően alkalmazható levonatok készítésére. A gipsz földolgozása során vízzel keverik össze. A folyamat kémiai jellegű hidratáció, hőfejlődéssel jár, ugyanakkor fizikailag a gipsz 1%-nyit duzzad, a formát jól kitölti, kristályformába rendeződik, a fölösleges víz száradáskor kapillárisokat hagy, ezért a száraz gipsz vízszívó hatású. Iparunkban gipsz félhidrátot használnak / CaSO4 . ½ H2O / présgipsz néven keretes présekhez. A gipsz – víz keverési arány 2,7 : 1 ill. 2,8 : 1. Javasolt keverési idő: 2-4 perc, hőfok 15-20 Celzius fok. Vízre és gipszre nézve egyaránt. Több vízzel kevésbé szilárd formát kapunk. Mindig a vízbe szórjuk a gipszet és nem megfordítva. Nagy gépeken vákuumozzák a gipszoldatot. A forma kikeményedési ideje 12 óra. A gipszet száraz helyen lefedve kell tartani, mivel nedvességet szív magába. A gipszformák kényesek a nedvességre, szabad térben, időjárásnak kitett helyen nem alkalmazhatók. Merevítésük drótbetéttel történhet. Könnyen csorbulnak, törnek. A gipszmintakészítés megfelelő szaktudást igénylő finom foglalkozás.  Nagyobb mennyiségnél, bonyolultabb, több darabos formáknál érdemes szakemberhez fordulni.

Glicerin, OH-CH2-CHOH-CH2OH, édes ízű, színtelen, sűrű folyadék Nem mérgező. Nedvszívó, vízzel és alkohollal minden arányban elegyedik. Zsíros olajokban, éterben, benzinben, kloroformban nem oldódik. Nehezen gyullad meg, savakkal észtert un. glicerideket képez. Oxidálva glicerinaldehidet és dioxiacetont ad. Erős oxidálószerekkel pedig széndioxid és víz keletkezik belőle. Először 1883-ban állították elő a szappanfőzéskor keletkező aljlúgból, mint technikai glicerint.  Sok szervetlen és szerves anyag jó oldószere. Mint pl.: szóda, bórax,  cinklorid, káliumjodid, rézszulfát stb. Ezért porcelánfestékek adalékanyaga, akárcsak a levendulaolaj. 

H

omok, SiO2, kvarchomok. Szilícium-dioxid tartalmú anyagok közé tartozik, Akárcsak a földpát vagy a kaolin. Zománcokban olvadás és lágyuláspont növelő. Ugyancsak növeli a viszkozitást, a keménységet, a kristályosodási hajlamot. Csökkenti a hőtágulást, a sűrűséget, vezetőképességet és a törésmutatót. A legfontosabb rácsképző oxid. A máz minden tulajdonságát előnyösen befolyásolja. A kvarc kovasav tartalma szilikáttá alakul át. A tiszta kvarc ismert alakja a hegyikristály. Ismert féldrágakövek is tartoznak ide / ametiszt, topáz, opál,  onyx, stb./ vagy a kovakő. Előfordulása laza kőzetekben, mint homok. Nyomás alatt megszilárdulva, homokkő. Kemény, szikla formában, mint kvarcit található. A kerámia ipar számára csak a magas szilícium-dioxid tartalmú / 98 %, vagy a fölötti SiO2 / illetve a csekély vastartalmú / Fe2O3  0,3% alatt/ felel meg. Magyarországon ilyen homok Fehérvárcsurgón, Németországban pedig Hohenbockán található. Ezek a homokok azonos nagyságú szemcsékből állnak. Fehérre égnek, gömbölyded szemcseszerkezetűek. Az alapanyagot speciális üzemekben megőrlik, mossák, szárítják, szitálják. Egytől kilencig terjedő szabvány szemcseméretben szétválasszák. Erdélyben a fazekasok a patakok, folyók ágyában fellelt kvarcit-köveket tűzre vetették, majd hideg vízbe ejtették. Ekkor a széttöredezett kvarcitot őrlőkövön vízzel őrölve finom kvarclisztet kaptak. A kerámiaiparban használják még a földpátos homokot vagy más néven a pegmatitot is. A kvarc soványítja a kerámia masszákat.  A soványítással csökken a száradási zsugorodás, csökken a repedés veszélye is.  A megszárított cserép szilárdsága is csökken, mivel a massza porózusabb lesz. A durvább kiőrlésű homok jobban soványít, mint a finomabb. Ritkán adagolnak a masszához tiszta kvarcot, inkább a magasabb homoktartalmú un. soványabb agyagot használják fel. A kvarc égetés során megduzzad. A repedések elkerülése végett érdemesebb 900 Celzius fok felett vezetni az égetést. Így a kvarc már biztosan stabil állapotba un. tridimit fázisba jut. Ügyelni kell a kemencében a lágyabb, hidegebb illetve keményebb, melegebb helyek megfelelő eloszlására is.

Horgany, más néven cink, lásd cink szó alatt. Például zinkweiss – cinkoxid – horganyfehér.

Hőmérsékletjelző testek: 100 és 1600 Celzius fok között hőmérsékletmérésre használatos testek. A kerámiaiparban, fémfeldolgozásban, vegyiparban használják. Készülhetnek fémötvözetekből pl: Pb-Bi, Al-Ag, Au- Pb, illetve  kémiai vegyületeknek Seger –formula szerinti keverékeiből. Ezek a kerámia pirométerek. Olvadási hőmérsékletük egymástól 20 fokkal lépcsőzetesen eltér. Többféle sorozat létezik. Így az Orton, Seger, Harrison kúp. A legpontosabb mérést ezek a kemence több pontján elhelyezett pirométerkúpok adják.

Hőszigetelő anyagok, könnyű laza anyagok, melyek a hőt rosszul vezetik.  Felhasználásuk szerint lehetnek közepes hőmérsékleten használt, kb. 800 Celzius fokig, illetve magas hőmérsékleten 800-1400 Celzius fokig használt hőszigetelő anyagok. Jó hőszigetelő anyag a levegő, parafa, salak, habbeton, hamu, üvegszál.  Követelmény a megfelelő szilárdság, ezért magasabb hőfokon kovaföldből, szerves összetevőkből álló kiégetett téglákat, köpenyeket és egyéb idomokat alkalmaznak. A hőszigetelés azonos anyagoknál magasabb hőmérsékleten gyengül. Könnyebb porózusabb anyagoknál a hőszigetelés romlása számottevőbb, mint nehezebb, sűrűbb hőszigetelőknél. Jellemző fizikai mérőszámuk a műszaki hővezetési tényező, amely az a hőmennyiség, kilókalóriában mérve, amely egy óra alatt 1 négyzetméter felületű 1 méter vastag lapon átáramlik, abban az esetben, ha a két lap felülete között a hőmérsékletkülönbség 1 fok.

I

llit, bonyolult összegképletű, káliumot, nátriumot, vizet, alumínium szilikátot, alumínium hidroxidot tartalmazó, a csillámfélék családjába tartozó, egy irányba jól hasadó monoklin rétegszilikát. Más elnevezésben hidromuszkovit. Hazánkban Borsod-Abaúj -Zemplén megyében a Tokaji-hegység ÉK-i részén fekvő Füzérradvány melletti, koromhegyi Emberkő bányában igen jó minőségű illites nemesagyagot bányásznak a szarmata rétegsorból, riolittufás környezetből.  Porcelánmasszák alkotórészeként használják fel iparunkban.

Ilmenit, FeTiO3, vastitanát, ásványtanilag az oxidok, és hidroxidok csoportjába tartozik. Fekete, szurokfényű ásvány. Táblásan kristályosodik. Folyós magmából nagy tömegben válhat ki. Bazalt, gabró rendszeres elegyrésze. Fontos titánérc. Hazánkban, a Bükk hegységben a szarvaskői wehrlitben fordul elő. Kagylós, egyenetlen törésű. Savak nehezen oldják, a kitermelt mennyiség nagy részét titán-dioxiddá dolgozzák fel. Titán-dioxid tartalma 54 %-körüli, összes vastartalma 30 %-körüli. Bányásszák a Skandináv félszigeten, Norvégiában, Portugáliában, Malájföldön és az USA -beli New- Jersey államban. A titánfehér valamint barna mázfestékek alapanyaga.  Felhasználása 1-3 %-ban történik. Szemcsés formában kiégetve apró pettyeket ad, texturált felületet képez. Hatása a fekete vas-oxidos mázakban is érvényesül.

Iridiumvegyületek: az iridiumot 1804-ben az ozmiummal együtt Tennant fedezte fel. Igen kemény, rideg, kristályos fém. A természetben platinával vagy ozmiummal ötvözve fordul elő. Vegyületeiben három és négyvegyértékű lehet.  A szénmonoxidot a finom eloszlású iridium megköti, ezért katalizátornak használják. Szervetlen sói bromidok, kloridok, fluoridok, jodidok, szulfátok, szulfidok illetve oxidok lehetnek. A finomeloszlású iridium mélyfekete színű a porcelán illetve az üvegfestést hidroxidjával végzik el. Kiégetés után un. iridium fekete színt kapunk.

K

Admium-nitrát,Cd(NO3).4 H2O, vízben Könnyen oldódó sugárszerűen összenőtt oszlopok és tűs kristályok halmaza. Előállítása Kadmium vagy kadmium-karbonát salétromsavas oldásával történik. Ismeretesek bázikus kadmiumnitrátok is. Vízben jól oldódik. 10 g víz 56 g kadmiumnitrátot old. A kadmiumot sárga színek, csillámló mázak előállítására használják fel.

Kadmium-oxid, CdO, barnássárga, stabil por,

Kadmium elégetésekor füst alakjában keletkezik. 700 Celzius fokon olvadás nélkül szublimál. Sárga mázak alkotórésze.

Kadmium-szulfid, CdS, kadmiumvörös a természetben sárga ásványként előfordul, vízben ill. híg sósavban nem oldódik. Kénsavas kadmiumsóoldatokból nátriumszulfiddal kicsapva vagy kadmiumkarbonát és kénvirág együttes izzításával állítják elő. A Kadmiumszulfid nedves levegőn, napfény hatására kadmiumszulfáttá ill. kadmiumkarbonáttá alakul át. Kadmiumszulfiddal szép tiszta sárga szín állítható elő. Kadmiumszulfidhoz szelénvegyületeket adagolva narancssárgától mélyvörösig terjedő színt kapunk.  Ez az un szelénrubin szín. Melyet a  kadmium-szulfid és a kadmium szelenid elegykristályok kolloid méretű szemcséi adnak. A zománc összeolvasztásakor cink-oxidot, bór trioxidot, vagy foszfor és fluorvegyületeket is tartalmaznia kell a zománcnak. Kadmiumvöröset úgy készíthetünk, hogy:

 

 

CdCo3                                                   1 sr.

Szelén                                                   1 sr.

Kén                                                       2 sr.

 

Összeőrölve, az őrleményt hevítjük 550 Celzius fokon, 10-15 percig. A kadmium szulfoszelenid

Igen kiadós 5-10% elegendő, 90-95 % lágymázzal keverve jó piros festéknek. A szelén ill. a kadmiumvegyületek hevítve mérgező gázokat képeznek.

Kalcium-borát, B4CaO7, természetes előfordulásban a Fekete tenger partján Panderma közelében található. A colemanit ásványhoz hasonló, finom, kristályos szerkezetű, hófehér kristályos gumók v. tömzsök. Kereskedésben vízmentes változatát árulják 40-45 % CaO + MgO tartalommal. Hideg vízben nem, meleg vízben és híg savakban oldódik. Mázakban folyósítóanyag, feszültséget leszállítja, repedéseket csökkenti a máz és a cserép között. Felhasználása 8-10 % os adagolásban a  mázra nézve.

Kalcium-fluorid, CaF2, folypát, fluorit, a legfontosabb fluorásvány. Színtelen v. a szennyeződésektől kék, zöld, sárga, színű, vízben nem oldható kristályok. Kohászati salakképző un ömlesztőszer. Porítva zománcipari nyersanyagként használják fel.

Kalcium karbonát, CaCO3, mészfehér, szénsavas mész, mészkő, kréta, fehér por v. kristályos anyag. A természetben kalcit, mészkő, márvány és aragonit formájában fordul elő. Vízben nem oldódik, de a szénsavas víz megtámadja. Termikusan 900 Celzius fokon bomlik, lásd égetett mész. A vegyiparban széndioxid és kalciumvegyületeket készítenek belőle. Igen tiszta módosulata az izlandi pát, kettős fénytöréssel rendelkezik, az optikai ipar polarizált fény előállítására használja fel. Iparunkban mészpátot, márványlisztet és krétát használnak fel. Alkalmazás előtt finomra kell őrölni. A mészfehér csak magas hőmérsékleten olvad meg, azonban földpátokhoz adagolva fontos  folyósítóanyag 1100 Celzius fok körül. Szeladon mázakban színjavító. Túlzott használata tompa fényűvé, mattá, durvává teszi a felületeket. A mészkő hatása gyakran előre nem látható, más mázalkotókkal eutektikus vegyületeket alkot, magasabb hőmérsékleten hirtelen megfolyik. A mészkő keményíti a mázakat bórsav jelenlétében. Mennyiségét növelve matt mázakat kapunk. A mészkő és a szilícium-dioxid egymással szemben nagy affinitással  rendelkezik. A máz a cserépen jól tapad. Kiegyenlítődik a máz és a cserép közötti eltérő felületi feszültség. Kedvelt CaO tartalmú ásvány a wollastonit  CaO.SiO2,  alkalmas nyers mázak készítésére, sima felületet ad. Alkálimázakban jó fedőképességű, nem folyik le és a színeket sem változtatja meg. 25-… 40% wollastonitot adagolva transzparens mázakhoz, matt

mázakat kapunk.

Kalcium-meta-foszfát, Ca(PO3)2 vízben nem oldódó színtelen kalcium vegyület. Javasolják üvegipari, porcelánipari és zománcipari felhasználásra a mészkőhöz hasonlatosan.

Kalcium-oxid, CaO, égetett mész, előállítása mészkőből történik aknás vagy körkemencében 900- 1000 Co hőmérsékleten való égetéssel.  A melléktermékként keletkező széndioxidot hasznosítják. Tisztább égetett meszet kapunk, ha a kemencét különálló tüzelőtérrel építik, mintha a mészkövet szénnel összekeverve, az égetési levegőt alul betáplálva vezetik az égetést. A kalcium-oxid fehér, porózus, alaktalan anyag. Erős bázis.  Szabad levegőn széndioxidot szív, kalcium karbonáttá alakul át. Vízzel kalciumhidroxidot képez.  Igen jó minőségű égetett meszet márvány izzítása utján nyerhetünk. A jó minőségű égetett mész fehér, kemény darabokból áll, melyek hevítéskor nem változnak. Feleannyi vízzel meglocsolva erős melegedés közben finom, fehér porrá alakul át. További vízzel egynemű péppé válik. Ez a mészpép ecetsavban enyhe pezsgés közepette oldódik. A fel nem oldódó részek karbonátokat és oldhatatlan, agyagos maradványokat jeleznek. A kalcium-oxid növeli a máz keménységét, szilárdságát, fényességét, ellenállóképességét.  Csökkenti a hajszálérrepedést és a hőtágulást. A meszes mázak jól tapadnak a cseréphez, és még jobban, ha az agyag is meszes. Adagolása a mázban 16-18 % körüli. E fölött mattit. A gyakorlatban a mázba vasmentes mészkő, dolomit, és kréta formájában visszük be.

Kalciumszilikátok, kalcium-meta-szilikát, CaSiO3, Kvarc és kréta összeolvasztásakor kalciumszilikát keletkezik. Ismeretes még 3CaO.2SiO2, 2 CaO.SiO2, 3CaO.SiO2, összetételű kalciumszilikát is. Ismert ásványi képviselője a wollastonit, amely tiszta CaSiO3, Kalciumszilikát ásványok a gránátok, az azbeszt és a zeolitok. Felhasználásuk a kerámia, a vas, és az üvegiparban történik.

Kálitufa, felhasználása fehér kőagyag padlóburkolólapok masszájában 19-20 % mennyiségben történhet. Hazánkban, a Tokaj hegységben Szerencs mellett a feketehegyi bányában jó minőségű fehér kálitufát bányásznak.

Kálium-hexanitro-kobaltát (III), K3 [Co (NO2)6 . 11/2H2O Fisher–só, kobaltsárga, káliumkobaltrinitrit, sötétsárga, fénylő kristályok. 200 Celzius fokon bomlanak. Előállításakor kobalt (II) sót ecetsavas közegben káliumnitrittel hozunk össze. Felhasználása sárga színe miatt az olaj, akvarell, üveg és porcelánfestésben történik.

Kálium-dikromát, kálium-bikromát, K2Cr2O7, nagy, narancsvörös kristályokat alkot. 900 Celzius fokra hevítve káliumkromátra, krómoxidra, és oxigénre bomlik. Mérgező, seben keresztül is felszívódik.  Szabad állapotában nem ismeretes  pirokrómsav szabályos sója, ezért nem helyes a bikromát elnevezés. Savas közegben krómsav szabadul fel belőle, ezért erélyes oxidálószer. Előállítása során természetes krómvaskőből indulnak ki, amelyet égetett mésszel keverve izzítanak. Ekkor kalciumkromát keletkezik. Kálium-karbonáttal kilúgozva káliumkromáttá alakítják át. A kalciumkarbonátról leszűrt oldatot kénsavval savanyítva Kálium-dikromát válik ki. A krómcsoport elemei közé tartozik. A művészfesték iparban krómsárga, krómvörös, krómzöld művészfesték alapja. Iparunkban finom pink-festék alapanyaga. A vízben oldott ónsót és a kálium-dikromátot együtt választották le ammónia oldattal, zsengélőkemencében kiizzították, izzítás előtt és utána is vízzel jól kimosták.

 

 

Halványrózsa színező oxid

 

 

 

ónsó                                                      100 sr.

kálium-dikromát                                    2,5 sr.

 

 

 

Vörös színező oxid

 

 

ónsó                                                      100 sr.

Kálium-dikromát                                      4 sr.

 

Karmin színező oxid

 

 

ónsó                                                          100 sr

Kálium-dikromát                                        20 sr.

 

 

Lilás  szín

 

 

ónsó                                                           100 sr

Kálium-dikromát                                         12 sr.

Magnézium-szulfát                                    24 sr.

 

 

 

Közönséges pink rózsaszín máz

 

 

ón-oxid                                                         64  %

Mészpát                                                                       32 %

Kálium-dikromát                                            4%

 

Az anyagokat összemérés után összekeverik. Majd jól kiőrlik, kiégették SK 02-n. Égetés után újra ki kell mosni.                                                        

Kálium-karbonát, hamuzsír, K2CO3, szénsavas kálium, fehér, nedvszívó por, nem           mérgező. Vízben igen jól oldódik. Vizes oldata hidrolizál, lúgos kémhatású. A szárazföldi növények elégetésekor visszamaradt hamu igen sok  kálium-karbonátot tartalmaz. Hálózatmódosító alkáli oxid.  Nehezen kristályosítható. Nedvességtől elzárt edényzetben kell tartani. Tulajdonságai a szódához / Nátriumkarbonát/ hasonlóak.  Vízben igen jól oldódik. Előállítása melaszhamuból kilúgozással, vagy káliumkloridból Leblanc–módszerével illetve Karnallit ásvány oldatából Engel-Precht módszerével kálium-magnézium kettős só termikus bontásával kilúgozással, és kristályosítással történik. Legnagyobb felhasználója az üveg és a szappanipar

Kálium-nitrát, kálisalétrom,  KNO3,

Színtelen, vízmentes, vízben igen jól oldódó keserű ízű kristályok. Magasabb hőmérsékleten szerves vegyületeket hevesen, robbanásszerűen oxidál. A nitrogéncsoport oxisavas sói közé tartozik. Nem higroszkópos salétromsó, hatóanyagtartalma nem változik, szemben a Nátriumnitráttal. Megfelelően tiszta vegyipari termék, ezért kálium-oxid bevitelére használják a receptúrákban.

Kálium-sziliko-fluorid,K2SiF6, Hideg vízben nem oldódik, meleg vízben hidrolizál  KF, HF, SiO2 keletkezik. Fehér por, vagy kristályos anyag. Zománcok adalékanyaga. Mérgező.  A káliumfluorszilikát ártalmas a vízi szervezetekre.

Kanthal, 23 % Cr, 5% Al, 1, 8% Co, a többi Fe. Villamos ellenálláshuzal. Elektromos huzalellenállások és villamos fűtés készíthető Kanthal huzalból. Elektromos kemencék fűtőspirálja.

Kaolin, porcelánföld, China Clay,Al2O3.2SiO2.2H2O 1770 Celzius fokon lágyul, azonban néhány száz fokkal lágyuláspontja alatt már zsugorodik. Természetben előforduló alumíniumszilikátféleség. Fehér, v. szürkésfehér, zsíros tapintású igen finom por. Előállítása homok és vasmentes kaolinból iszapolással történik. Vízben, savakban nem oldódik, Gyógyhatása nagy adszorbeállóképességén alapszik. Lásd bolus alba v., fehér agyag. A kaolin képződése földpátból nagy nyomáson és hőmérsékleten megy végbe a természetben. A festészetben régóta használják nagyon finom alapozásra aranyozás alá. Az agyagásványok kaolinit csoportjába tartozik. Un. rétegszilikát. Főleg savanyú kőzetekben mocsaras, lápos vidéken képződik vagy hidrotermális érctelérek kísérőanyaga. A világ legnagyobb kaolintermelője az USA 40-%-os részesedéssel, jelentős kaolintermelő még Nagy –Britannia és Kína. Magyarországon kaolintelepek a Tokaji-hegységben vannak, Mád-Bomboly, Szegilong. Valamint Sársápon található kaolinbánya. Nevét a kínai Kiang-hsu tartománybeli Kao-hegyről kapta. Korrekt kínai neve: Kaoling-tu azaz a Kao-hegy földje. Fő felhasználási területe a porcelángyártás és az engóbkészítés. Érdekesség lehet, hogy az ipari kémkedés egyik első megnyilvánulása volt, amikor a kínaiak évszázadokig titkos porcelánreceptjét egy jezsuita pap kifigyelte és Párizsba juttatta a XVIII. században.

Kerámia festékek, festő fémoxidok, vagy keverékeik. Receptjeikben gyakran szerepel cinkoxid, óndioxid, alumínium-oxid. A fehér fémoxidok a festék színárnyalatát szabályozzák, ellenállóbbá teszik a máz oldó hatásával szemben. Alkalmazási módjuk szerint megkülönböztetünk máz alatti és máz feletti festékeket, majolika festékeket, metálfestékeket. Összetételük szerint ólmos ill. ólommentes festékek lehetnek. A máz alatti festékeket máztalan, egyszer égetett cserepekre alkalmazzák. Vízzel összeőrölve, híg, pépes alakban mártva, vagy ecsettel, szórópisztollyal felhordva. Száradás után a tárgyat mázzal bevonva kiégetik. Máz feletti kerámiafestékeket a kiégetett, már kész mázas felületű tárgyon alkalmaznak. Összetételük hasonlatos az előző festékekhez, azonban könnyen olvadó mázzal keverik össze őket. Égetéskor megolvadnak, és a festék rögzül a tárgy felületén. Ezeket a festékeket nem vízzel, hanem sűrű terpentinolajjal rozmaringolajjal szuszpendáltatják. Máz feletti festésnek minősül a nemesfémekkel történő díszítés is. A porcelán és kerámia mázfeletti dekorfestékek 780-880 Celzius fokon égethetők. A mázalatti majolika festékek égetési hőmérséklete 920-1250 Celzius fok, a mázfeletti ólommentes metálfesték 800-850 Celzius fokon égethető. Finom áru úgy is szoktak festeni, máz alatt, hogy a porrá tört festéket gumiarábikum v. glicerinnel keverve viszik fel az áru felületére. A likacsos agyag magába szívja a festéket, ezért javítása utólag nem egyszerű. Kedvelt díszítési mód, amikor a festett fajanszáru égetésekor az égetőtok belsejébe ólom kloridot tesznek és így égetik ki a tárgyat. Az illó ólom klorid vízgőzzel érintkezve sósavvá és az illető fém oxidjára bomlik, megfestve a mázat a megfelelő színre. Magas hőmérsékleten kobalttal, rézzel, mangán oxiddal dolgozunk. A mintákat is ugyanazzal az oxiddal készítik a kerámia felületére. Ez az úgynevezett Flowing- festés technikája.

Keramit,  a magyar Rost találmánya. Alapanyaga 22-28 % CaCo3 tartalmú márgás agyag, 1250 Co-on égetik ki. Az alapanyagban lévő kalcium-oxid, magnézium-oxid, és vas-oxid az agyaggal kalcium-alumínium-vasszilikátból álló üvegolvadékot hoz létre. A keramit alapanyagát száraz eljárással keverik össze, hidraulikus présben formázzák, körkemencében égetik ki. A keramit igen szilárd, kemény, kopásálló, lúg és saválló anyag, fagyálló. Keramittéglát és keramitlapot állít elő iparunk. Jól tisztítható, higiénikus, azonban sima felületi kiképzés esetén csúszós

Kianit, cianit, vagy disztén, Al2SiO5, jól hasadó, gyöngyházfényű, égkék színű /cián, nevét színéről kapta/ a szilikátok sziget szilikátok alcsoportjának gránátcsoportba tartozó ásványa. Savaknak ellenáll. Tiszta kék változatát ékkőnek csiszolják. Szennyezőanyagoktól függően színe lehet szürkésfehér, sárga, barna v. rózsaszín is. Metamorf kőzetek elegyrésze, táblás kristályok formájában fordul elő. Folyami és tengerparti üledékekben gyakori, torlatokban gyakran feldúsul. Kémiailag alumínium szilikát. Lúgos megömlesztéssel feltárható. A mázakba alumíniumot és szilíciumot visz be. Ellenállóvá teszi a mázakat a hősokkal szemben. Kiégetve érdekes felületi szerkezetet érhetünk el vele.

Királykék, Smalte, a rómaiak és a görögök által is ismert festékféle. 2-7%-Kobalt oxidot tartalmazó kék kobalt-oxid-káliüveg. Kobalt-oxidot kvarchomokkal és hamuzsírral összeolvasztanak, majd megőrlik. Üvegolvadékokat kékre színez. Felhasználása a kerámia, üveg és zománciparban történik. Lúgnak, hideg savaknak ellenáll.

Kobalt, Co, fémes, két, három, esetleg négyvegyértékű elem. Brandt svéd vegyész állította elő először 1735.–ben rézércnek vélt ércekből regulus alakjában. Nevét rejtőzködő volta miatt a koboldok nevéből kapta. Erősen ferromágneses, acélhoz hasonló keménységű szűrkés fém. Kémiai tulajdonságai vasra emlékeztetőek. Rendkívüli komplexképző hajlamú, sói rózsaszínűek vagy vörösek. Vegyületeiben II. komplexeiben inkább III. vegyértékű. A vassal és a nikkellel együtt alkotja a periódusos rendszer vascsoportját. Fontosabb ásványa a kobaltit és a  szmaltit. A természetben mindig a  nikkel ásványai mellett fordul elő, kis koncentrációban, szórtan. Lelőhelyei Kanadában, Új-Kaledóniában, Kongóban, Indiában, Marokkóban vannak. Előállítása technikailag nehéz és körülményes folyamat. Összefügg a nikkel kohászatával. Iparunkban legnagyobb jelentősége oxidjának van. A művészi festészetben kálium nitrátos pigmentje a kobaltsárga, kobalt cinkát a kobaltzöld, króm vegyülete a kékeszöld oxid, kobalt aluminát a kobaltkék, kobalt arzeniát v. kobalt foszfát pigmentje a kobaltibolya. Az olajkencék és firniszek szárítását gyorsítja, un. szikkatív tulajdonságú. A porított kobaltüveget festékként is használják. Lásd smalte. 

Kobaltfoszfát, Co3(PO4)2 . 8 H2O, Vízben nem, csak ásványi savakban oldódó rózsaszínű por.

Porcelán, üveg kékre festésére, valamint zománc és mázkészítésre használják fel. Laboratóriumban Kobalt (II) klorid és Nátrium hidrogénfoszfát vizes oldatának kicsapásával, majd a kapott csapadék szűrésével, mosásával, szárításával állítható elő. A keletkezett Kobalt (II) foszfátot az angolszász irodalom „Kobalt lila ’’ pigmentként emlegeti.

Kobalt(II)-karbonát, CoCO3 . 6 H2O lilás-vöröses kristályos anyag. Kobalt (II) sók szénsavval telített oldatát szódával v. hamuzsírral kicsapatjuk kobalt-(II)karbonát keletkezik. Hevítve széndioxid leadásával bomlik. Víz nem oldja, savakban sóképzéssel oldódik. Felhasználása szűrkés és fekete mázakhoz történik.

 

 

 

Sötétszürke máz

 

 

Lágymáz                                               88 sr

Kobalt karbonát                                  8 sr.

Sárga vashidroxid                               4 sr.

 

Összedörzsölve és enyhe tűzön megolvasztva

 

 

Vöröses- szürke testszínű máz

 

 

lágymáz                                                88 sr

kobalt karbonát                                     6 sr.

vörös vas-oxid                                       3 sr.

cink-hidrokarbonát                               3 sr.

 

Összedörzsölés után enyhe tűzön olvasztandó. Fenti mázak 1:1 arányban lágymázzal keverve alapozásra is igen kiválóak.      

 

 

Szűrkés- fekete máz

 

 

lágymáz                                                   85 sr

kobalt-karbonát                                       10 sr.

lúggal lecsapott vas-hidroxid                 8 sr.

 

A festéket összekeverés után csak enyhén kell hevíteni.

 

 

Erős fekete máz

 

 

 

Lágymáz                                                    78 sr.

Kobalt-karbonát                                       11 sr.

Lúggal lecsapott vas-hidroxid               11 sr.

 

A festéket összekeverés után jól ki kell hevíteni Egyéb színek sötétisére is használható.

 

 

 

Sötétkék festék keményporcelán mázfeletti festésére

 

 

 

 

Lágymáz                                                     61 sr.

Kobalt-karbonát                                        13 sr.

Cink-hidro-karbonát                                 26 sr.

 

 

 

Összedörzsölés után megolvasztandó, kárminnal nem keverhető. Piros és kék színhatás elérésére először kékkel festenek, és erre jön a kármin festék.

 

 

 

Égszínkék keményporcelán mázfesték

 

 

 

 

Lágymáz                                                 79 sr.

Kobalt-karbonát                                     7 sr

Cink-hidro-karbonát                             14 sr.

 

Összeolvasztás után világoskék alapozásra a lágymázzal 1:1 arányban még keverhető.

                              

 

 

Lágymáz alap az előzőekhez.

 

 

 

Mínium                                                 60 sr.

Szilicium dioxid                                  15 sr.

Bórsav kristályos                                              25 sr.

 

Összekeverés után frittelni kell.

 

 

Kobalt oxidok, CoO, Co2O3, Co3O4, zöld, barna, v. fekete kristályos vegyületek. Kristályvizet tartalmaznak. A zománcban a beolvadt kobalt ionok kék színt adnak. Szokásos adagolásuk 0,1-5 % . Intenzívebb kék színt  eredményez  cink-oxid és alumínium-oxid jelenléte. Magnézium-oxid az árnyalatot lila szín felé tolja el. Titán-dioxid jelenlétében a szín zöldeskékre vált. Fontos olvasztóanyag. Kobalt-oxidot kobaltércből készítették pörköléssel . Az oxidot salétromsavban oldották fel és kálilúggal csapták ki a vashidroxidot és az arzénsavas vasat.  A csapadékot leszűrték, a megtisztított oldatot nátrium karbonáttal kezelték, leválasztották a kobalt oxidot. Erős, stabil és megbízható oxidfajta. Káliüveg és kobalt oxid összeolvasztva kobaltüveget alkot, ezt porrá törve smalte néven  üveg és porcelánfestésre használják fel. Kobalt (II) oxidnak szilárd oldata cinkoxidban kobaltzöld  festék néven ismert / Rinmannzöld/. Kobalt (II) oxidnak alumínium-oxiddal alkotott vegyülete a kobaltaluminát vagy más néven királykék, Thénardkék első előállítójáról elnevezve. Alkalmas művész és porcelán festésére is.  Előállításakor timsó és valamilyen kobaltsó oldatából alumínium kobalt(II) hidroxidot csapatnak ki. Izzítással feloxidálják, a kapott port iszapolással finomítják.

 

 

Kobalt-oxid kék festék

 

 

 

Co3O4                                                                              21 sr.

Kaolin                                                   20 sr.

 

 

Száraz állapotban összekeverve, majd vízzel tejfölsűrűségűre beállítva és őrlőkövön kétszer átengedve.

 

Kobalt-(II)klorid, CoCl2, vízmentes, illetve másfél, kettő, négy, hat kristályvizes változata ismert. Az egyes módosulatok eltérő színükről jól megkülönböztethetőek. Ez a fizikai alapja a belőle készített időjárás indikátoroknak. Más kobalt vegyületek előállítására, az üveg és porcelánfestészetben használják fel.

Kolofónium, /német/, hegedűgyanta, a portugál eredetű erdeifenyő gyantabalzsamát vízgőzzel ledesztillálva balzsamterpentinolajat és egy szilárd, ragacsos anyagot, kolofóniumgyantát kapunk. A Kolofónium vízben nem oldódik, 100-150 Co-on megolvad, a bőrt érzékennyé teszi, kiporzását kerülni kell. A kolofóniumgyantát növényi olajokkal vegyítve kiváló mechanikai tulajdonságú anyagot kapunk, akárcsak, ha cinkkel hozzuk össze. A Kolofónium glicerinnel alkotott észtere lakkok és olajfestékek kötőanyaga. Ma már a kolófóniumot kezdik kiszorítani a petrolkémia hasonló hatású termékei. Iparunkban a levendulaolaj és a benzol mellett porcelánfestékek valamint gyantasavas, bizmut-nitrátos un. fémlüszterek alapanyaga.

Kornwalli kő, Cornish Stone, Pegmatit, kovásodott, sziliciumdioxid és alumínium-oxid tartalmú, durva kristályos kőzet. Tartalmaz még csökkenő mennyiségben felsorolva: vas-oxidot, Nátrium és Kálium-oxidot, Kalcium és magnézium-oxidot, valamint titán-dioxidot is.  A Délnyugat- Angliában lévő, az ókorban a rómaiak által megnyitott cornwalli ónércbányák greizen gránit telepeinek pegmatitos kőzetét nevezzük cornish  stonnak. Képződése 2-11 km-es mélységben 800 Co körül zajlott le. A gránitmagma kristályosodásának vége felé ritka elemekben dúsul. Mint  U3O8, / Rössing, Namíbia /, Lítiumcsillám jelentős Ta, Nb, Zr, Ti, tartalommal /Zaire/ Lítium és Cs, Be, / Bikita, Zimbabve/ Lítiumcsillám és SnO2, Mn, Fe WO4, /Cinovec, Altenberg, Cseh-Szász -Érchegység/, SnO2 ,/ Cornwall, Délnyugat-Anglia/. A pegmatitos telepek több kilométerre is kinyúlhatnak a mellékkőzetekbe. A nagy víztartalmú maradék magma ionjai gyorsabban mozognak, és válnak ki a kristályosodás korábbi szakaszaihoz képest, ezért nagyobbra is megnövekedhetnek. Ismerünk egyszerű pegmatitokat, ezek a gránit és ásványainak nagyméretű kristályai, mint földpát, csillám, kvarc. Lehetnek érctartalmú pegmatitok, közösen a gránit ásványaival / U, Li, Be, Zr, Th, RF, Ti, Sn, P, F, W, tartalommal.  Valamint drágakő típusú pegmatitok, lásd: topáz, turmalin, berill, smaragd rubin, zafír közösen a gránit ásványaival. A kornwalli kő flusz, máz és anyag adaléka lehet, földpátpótló. Magas hőmérsékleten alkalmazható mázak folyósítóanyag.

Kőagyag, Steingut, tömör cserepű, a porcelánhoz hasonló csengésű agyag, színe inkább szürke, sárga v. barna lehet.  Nyersanyaga vasszegény, mészpátot v. magnezitet tartalmazhat a savállóság biztosítására. Durva kőagyag a klinker és a keramit. Finomkerámia pedig a mettlachi és a kőagyagcső.  A kőagyag nem átlátszó, nagy szilárdságú, fagynak és vegyi hatásoknak ellenálló anyag. 1150 és 1300 Celzius fok között égetik ki. Tömörségét az égetése során nagy mennyiségben képződő szilikátüveg hozza létre. Jellegzetessége, hogy az égés vége felé szénnel kevert konyhasót szórnak a kemencébe. A nátrium klorid vízgőz és a szilikátok jelenlétében sósavgőzzé, Nátrium oxidra és Nátrium –alumínium-szilikátra bomlik, mely utóbbi anyag a tárgy felületén vékony, barnás saválló mázat hoz létre. Előbbi tulajdonságai miatt leginkább a kémiai ipar számára készítenek kőagyagból edényeket, kádakat, savtartályokat, elnyeletőket, kémiai reaktorokat, szelepeket. Készülnek kisebb mennyiségben edényáruk, dísztárgyak is kőagyagból sómázzal v. színes engóbos mázakkal. A só, a szóda, és a faégetés egyaránt a gőzégetés típusa. Némely fazekasok a Nátrium klorid bevitelét tömény, vizes sóoldat bepermetezésével érik el. A keletkező sósavgőzök miatt a sóégetés egészségre veszélyes, mérgező, nem környezetbarát, a kemencére nézve korrozív folyamat, szabadtérbe való. A sómázas égetés ellenőrzésére a kemencébe ugyanolyan anyagú próbagyűrűket kell elhelyezni. Ezeket égetés közben ki kell venni a máz vastagságának ellenőrzése végett. A klinkertégla hazája Hollandia és Belgium, mészszegény agyagból 6-8 % vas-oxiddal és 0, 6-3, 5 % alkáli oxiddal készül. Épületek burkoló anyaga, a vizet nem ereszti át ezért csatornák téglafalazata is. A keramit a magyar Rost találmánya, alapanyaga 22-28 % CaCo3 tartalmú márgás agyag 1250 Celzius fokon égetik ki. A késztermék tömörségét az alapanyagban lévő kalcium-oxid, magnézium-oxid és vas-oxid biztosítja, mely az agyaggal kalcium-alumínium-vasszilikátból álló üvegolvadékot hoz létre. Nagy lúg és savállóságú fagyálló igen kemény, kopásálló anyag. A mettlachi lap félszárazon préseléssel kialakított samott tokban 1200 Celzius fokon égetett finomkerámia A kőagyagcső finom eloszlású kvarcot tartalmazó tűzálló agyagkeverék. 1-1,3 % vas-oxidot és 0,5-2 % alkáli oxidot tartalmaz. Hazai agyagfajtáink közül a petényi, a csákberényi, a városlődi és a bajnai agyag használható fel a gyártáshoz. 20-30 % samottlisztet tartalmaz.  Száraz úton csősajtoló gépeken készül 1200 Celzius fokon égetik ki.  Máza sómáz v. agyagmáz, durvakerámiaipari termék. A kékmázas bürgelei kőagyaghoz a konyhasón kívül még kék festéket és ólom-oxidot is adagoltak, amit közvetlenül a tárgyra dobtak. Festett tárgyak esetén a kék színt közvetlenül a nyers cserépre kenték. A konyhasót felül nyílásokon át szórták a kemencébe. A kőagyagra a kék és a barna festés a jellemző kobalt oxiddal ill. Mangán oxiddal. Az agyagmáz feliszapolt agyagból készült, melyhez ólom oxidot v. egyéb könnyen folyó mázat adagolnak.  A kemény, sómázas cserépedények feltalálói az angolok voltak. 1680-ban egy Palmer nevű fazekas találta fel a mázolás ez az egyszerű módját.

Kőedény, nagyiparban sorozatgyártással állítják elő, deformációra a tűzben nem érzékeny. Bevonása kőedénymázzal történik, a díszítés, vagyis az engób és a festés a máz alatt található. A fajansz Németországban Steingut, nálunk szószerint fordítva kőedény.  A meszes v. lágy kőedény tisztán fehérre égő agyagból áll, amihez 10 % kalcium karbonátot adagolnak. Égetése 1100-1150 Celzius fokon történik. Porózus gyenge szilárdságú cserépféle. A földpátos v. kemény kőedény. A fenti alapmasszához nem meszet, hanem földpátot adagolnak. 4-12 % mennyiségben. Égetés 1200-1250 Celzius fokon történik. A földpát, mint folyósítóanyag fokozza a cserép tömörségét. Ez az un. félporcelán. Vízfelvevő képessége 1 % körül van, szemben a lágy kőedény 10-14 %-os vízfelvevőképességével. A kettő keveréke a 2-4 % földpát, és 2-6 % Kalcium karbonát tartalmú un. kevert kőedény. Kiégetése 1180-1200 Celzius fokon történik. A gyártás por alapanyagból öntéssel, ráformázással, préseléssel történik.

Kriolit, Alumínium- trinátrium-fluorid, Na3AlF6 , ásványtanilag az VIII. Halogenidek ásványcsoportjába tartozik, fehér a jéghez hasonlatos színű, az ónköves gnájszban pirittel kalkopirittel, galenittel, vaspáttal előforduló durva szemű, három irányban jól hasadó ásvány. Magyarul jégkő, v. grönlandi pát, Grönland déli részén másfél, kétméteres telepekben terem. 1857- óta a grönlandi pátból timsót és fluorsavat valamint szódát gyártanak. Könnyen olvasztható, lúggal v. mésztejjel főzve feltárható. Tömény kénsav oldja. Mesterséges úton is nagy mennyiséget állítanak elő. Kriolitot, sokat használnak fel az elektrolitikus alumíniumgyártásnál, alacsony olvadáspontja miatt, őmlesztőszerként, Tejüveg gyártásánál homályosítószer. A repedéses /craquelée / mázak adalékanyaga. Kisebb jelentőségű telepeit megtaláljuk az Ural hegységben és az Egyesült Államokban is. Mérgező, vízi élőlényeknek árthat.

 

Króm, Cr, a periódusos rendszer VI. oszlopába tartozó kékes árnyalatú, rideg fém. Krómcsoport beli társai a molibdén és a wolfram. Fajsúlyuk nagy, olvadáspontjuk magas, az acéliparban gyakran használt, értékes ötvöző elemek. 1797-ben a szibériai vörös ólomércben fedezte fel  Vauquelin. Nevét sokszínű vegyületei után kapta. Amfoter jellemű elem. A króm híg sósavban és kénsavban hidrogénfejlődés közben oldódik, oxidáló savakban felületén passzív réteg képződik, védő oxidréteg keletkezik /lásd, mint alumínium/. A króm vegyül halogénekkel, kénnel, nitrogénnel, szilíciummal, bórral és még néhány fémmel.  Szénnel magasabb hőmérsékleten króm-karbidot alkot. Legfontosabb vegyületei hat vegyértékűek, de előfordul. Kettő, három, vegyértékű alakban is. A 17. leggyakoribb elem a földön. Elemi állapotában csak a meteoritokban található meg.  Vegyületei kék v. rózsaszínűek. A króm ásványai a krómvaskő v. kromit  FeO3. Cr2O3 illetve a vörös ólomérc PbCrO4, Fő lelőhelyei a Balkánon, KisÁzsiában, Norvégiában és a volt Szovjetunió területén találhatóak. Előállítása során a krómvaskövet tiszta króm(III) oxiddá alakítják, majd a kapott  vegyületet  aluminotermikus úton redukálják. A króm és vegyületei mérgezőek. A krómvegyületek színe zománcokban sárgától sárgászöldön át zöldig változhat.

Kromátok, monokromátok, a krómtrioxidból leszármaztatható sók. /CrO3,/ Oldatban csak semleges v. lúgos közegben állandóak. Sok tulajdonságukban a szulfátokhoz hasonlatosak. Erős oxidálószerek. Előállításuk során krómvaskövet mésszel és szódával keverve porítanak, majd levegő segítségével oxidálják forgókemencében 1100-1200 Co-ra hevítve. Ismert a kálium-kromát, nátrium-kromát, kalcium-kromát, a kromátok jellemzően sárga színűek. Oldott kromátokat megsavanyítunk dikromátok keletkeznek, színük narancssárgába csap át. Mázadalékként ólom-kromátot és kálium kromátot használnak.

Kromittégla, a természetben található krómvaskő,  FeCr2O4 égetésével előállítható, igen jó minőségű, de nem olcsó tűzálló téglaféleség. Bázikus és a savas téglákkal szemben is közömbös. Ezért mindenhova beépíthető. Üvegipari regenerátorkamrák falazóanyaga volt. Jelentősége a magnezit-króm tégla megjelenésével lecsökkent.

Króm-oxid, a króm az oxigénnel 2, 3, 4 vegyértékű lehet.  Króm (II) oxid,  CrO, Króm (III) oxid, Cr2O3, illetve króm trioxid, vagyis Króm (IV) oxid, krómsav, CrO3, iparunkban, a mázkészítésben illetve a  tűzállóanyaggyártásban adalékként van jelentősége a króm (III) oxidnak. Amorf állapotban zöld színű por.  Iparilag dikromátokból szénnel redukálva állítható elő laboratóriumban ammónium dikromát v. kálium-dikromát és ammónium klorid keverékének hevítésével állítható elő. A króm oxid mázakban nehezen oldódik, ólommentes mázban 1,2 %, ólmos mázban 2 % g használható. A kialakuló szín sárgától, sárgászöldön át zöldig változhat. Cink-oxid, vas-oxid, magnézium-oxid szürke árnyalat felé tolja el a színt, piszkos színt kapunk. Ón oxiddal kalcium-oxid jelenlétében pink-rózsaszín szint állíthatunk elő. A krómoxidzöld a környezetében lévő színeket is megzöldíti. Védekezésként kevés kobalt-oxidot adagolhatunk a mázkeverékhez. A krómoxidzöld nem mérgező, 1809-ben állították elő először, iparilag 1927 óta gyártja a Bayer  AG.

 

 

Pink festék Seger szerint

 

 

 

Ón-oxid                                              50 sr.

Mészpát                                               25 sr.

Kvarc                                                    18 sr.

 

 

Finommá örőljük, majd hozzáöntünk 3 sr. kálium-bikromát és 4 sr, bórax melegen telített oldatát. A keveréket bepároljuk, megőröljük szárazon és oxidáló kemencében kiizzítjuk. Az izzított anyagot újból finommá őröljük, és vízzel kimossuk.

Mészpát nélkül kékes árnyalatú rózsaszín festéket kapunk.

 

 

 

Pink rózsaszín festék

 

 

Ón-oxid                                                  50 sr.

Kálium-bikromát                                       3 sr.

Bórax                                                        20 sr.

 

Kiizzítás 300- 1000 Co on. Történik.

 

 

Króm-szulfát, Króm-(III)szulfát, Cr (SO4)3. 5, 15, 18 kristályvizet tartalmazó módosulata ismert. Ibolyaszínű v. sötétzöld, vízben oldódó vegyület.  Előállítása során króm (III) hidroxidot kénsavban oldanak, hosszabb állás után a krómszulfát ibolyaszínű kristályok alakjában válik ki. Felhasználása, mint a króm oxidé.

Krómvaskő,FeCr2O4, kromit, krómvasérc,

Fontos krómérc, feketés színű, zsíros, fémfényű ásvány. A spinellcsoport tagja. Olvadáspontja 1800 C o, savak nem oldják. Salétromos olvasztása sárgás színű kromátokat ad. Krómoxidtartalma 52-58 %, 25-40 % vas-oxidot, 5-15 %alumínium-oxidot, valamint 5-10 % magnézium-oxidot tartalmaz. A természetben a leggyakoribb krómásvány. Nagyobb lelőhelyei: Törökország, Görögország, az Ural, Kuba, Kanada. Bázikus és ultrabázikus magmás kőzetekben található. Folyami homokban torlatok ásványaként is felgyűlhet. Az iparban fémkróm króm -(III)oxidon keresztüli előállítására, valamint szénnel ívkemencében redukálva ferrokróm előállítására, ötvözöanyagként használják fel. Krómvaskőből készül a sav és lúgálló kromit-kő. Iparunkban természetes krómforrás, barna és fekete színezékhez és engóbadalék, mázakhoz, kőanyagmasszákhoz. Adagolása 2-5 %-ban történik.

Kvarc, szilicium-dioxid, kovasav,  SiO2 a természetben sokféle módosulatban előforduló anyag. 1700 C o -on olvad csak meg, fizikailag semmilyen oldószerben nem oldódik. Kémiailag a kovasav anhidridjének tekinthető. Ezért Nátrium-hidroxid oldattal főzve lassanként sóvá alakul, Nátriummetaszilikát keletkezik. Ezt vízüvegnek nevezzük. Magas hőmérsékleten hevítve Nátrium karbonáttal, v, Nátrium szulfáttal megömlik, szilikát keletkezik, melynek az üvegiparban van jelentősége. A föld leggyakoribb ásványa, sokféle alakban van jelen, mint kvarc, ametiszt, tridimit, krisztobalit, achát, jáspis, opál, infuzóriaföld, kvarchomok.       

L

akkvörös, porcelánfesték, vas-oxidból, míniumból, szilícium-dioxidból valamint egyéb folyasztószerekből álló sötétvörös színű festék. Miután a porcelánt magasabb hőfokon égetik ki, mint a kerámiatermékeket a porcelánmázak magasabb hőfokot kell kibírjanak az égetőkemencében való kiégetéskor.

Lepidolit, K(Li,Al)3(Si,Al)4O10(F,OH)2,

Az alumínium kettős szilikátja, lítiumtartalmú csillám. Egy irányban jól hasadó monoklin rétegszilikát. Lemezkéi barackvirág színűek. Biotittal együtt, mint zinnwaldit fordul elő. Természetben, gránitban terem más fluortartalmú ásványokkal együtt / topáz, turmalin/. Fő lelőhelyei: Morvaország, Szászország, Elba, Ural, Brazília, Kalifornia, Kanada. Színe miatt emléktárgyakat készítenek belőle. Iparunkban lítiummázak adalékanyaga.

Levendulaolaj, levendulanövényből nyerik, alkoholos, éteres, benzines extrakcióval, vagy vízgőzös extrahálással. Kereskedelmi árú a francia és az angol desztillált levendulaolaj. Narkotizáló és gyengén fertőtlenítő hatású. A bőrt izgatja. Felhasználása a porcelánfestészetben oldószerként és a bizmut-nitrátos - kolofóniumos lüszterfestésben történik.

Lítium-karbonát, Li2CO3, fehér, kis fajsúlyú vízben rosszul oldódó por. Hideg víz többet old, mint a meleg víz. A lítiumvegyületek az alkálifémek és vegyületeik közé tartoznak, tulajdonságaik a hasonló nátriumvegyületekhez hasonlatosak. A Lítiumkarbonát egyéb lítiumvegyületek kiindulási anyaga. Laboratóriumi előállítása során lítium klorid oldathoz tömény ammónium karbonát oldatot öntünk.  Forralva fehér csapadék, Li-karbonát jelenik meg, valamint ammónium klorid keletkezik. A kerámia iparban mineralizáló adalékként használják, az égetési hőmérsékletet csökkenti, a szilárdságot fokozza. Mérgező, nagyon szép színt eredményez. Már 1 % -nyi Lítium karbonát is javítja a mázfelület fényét és keménységét. 5 % feletti adagolásban pelyhes kicsapódást okoz. Lítiumot, fluorid, titanát, kobaltit, manganit, cirkonát v. molibdát alakjában is lehet a mázba vinni.

Lítium-oxid, Li2O, fehér, porszerű anyag, vízben hőfejlődés közben lítiumhidroxiddá alakul. Előállítása Lítium oxigénáramban való elégetésével v. Lítium nitrát hidrogénáramban történő megolvasztásával történhet. Erőteljes folyósítószer, eutektikumot képez, közvetlenül nyersmázként is alkalmazható. Építészeti kerámiákban fokozza az időjárásállóságot. Szép színt ad.  Öt százalék felett matt mázakat eredményez. Lítium oxid segítségével un. craquelé vagyis repesztett mázakat állíthatunk elő, maximum 60 %-ig adagoljuk. Segíti a kristályosodást. Lítium oxidot a bórszilikát üvegek gyártásához is használnak. Lítium oxidot a mázakba Lítium oxid, vagy Lítium karbonát, földpát (spodumen) vagyis LiO2_-Al2O3__4Sio2_ként vihetünk be.

Lüszterfestékek, irizáló bevonatok üveg és agyagárukon. A fémfényű irizáló kerámiamázat a IX. században már ismerték és használták a perzsák. Később elfeledték, de a reneszánsz korban újra felfedezték. Perzsa munkások terjesztették el az arabok és a mórok között a technikát, a granadai királyság 1235-ös alapítása után spanyol területen fejlődött tovább ez a különleges díszítési mód. Ekkor már ismerték a világos és sötétsárga ill a vörös rézszínű felületdíszítést is. Olaszországban egy kis umbriai városban Derutában készítettek először aranysárga fémfényű majolikát. A deruta-lüszter eljutott Gubbio városába is, ahol Georgio Andreolli mester az aranyos deruta -lüszter mellett a világhírű rubinvörös rézlüsztert és a gyöngyházfényű ezüstlüsztert is feltalálta és alkalmazta. A gubbioi majolika technikáját sokáig titok övezte. Kortársak szerint 100 majolikatárgy közül hatnak volt meg a rubinvörös fémfénye égetés után. Ezeket a jól sikerült darabokat ugyanolyas súlyú arannyal fizették ki a vevők. Andreolli halála után a műhelyt fia Vincentio vette át maestro Cencio néven. Azonban 1550-körűl vége szakadt a gubbioi lüszteres majolikagyártásnak. A porcelán és a fehér angol fajansz feltalálása kiszorította a fehér ónzománcos majolikagyártást és a könnyen olvadó festékkel való díszítést. Meg kell emlékeznünk a magyar Wartha Vincéről, aki a Műszaki Egyetem Kémiai-technológiai Tanszékének vegyészmérnök tanára, később rektora volt. Hosszas kísérletek során újra felfedezte a kerámia tárgyak, un. gubbioi fényének előállítását, ezzel megteremtve a pécsi Zsolnay gyár világhírűvé vált eozin-kerámia gyártásának alapjait. A lüszterezésnél fontos az égetés mivolta. A tűzben meglágyult máz az ezüst és rézvegyületek illó gőzével érintkezve a fémeket magába veszi, feloldja, különféle színek alakulnak ki. Legközönségesebb a gyantalüszter, amellyel oxidáló tűzben is lehetett dolgozni. A lüszter festékek illóolajban és gyantákban oldott fémoxidok, melyek a szerves anyag elégetésekor finom, fémfényű rétegként tapadnak a tárgy felszínére. Egyfajta előállítási mód szerint fémsókat kolofóniummal olvasztanak össze, ezt az ömlesztéket levendulaolajban oldják. Nedves úton a fémoldatból gyantaszappan segítségével kicsapják a fémszappant, és ezt oldják levendulaolajban. A lüszterfestékek kevéssé tartósak, nem kopásállóak. A fémes mázak redukciós égetést igényelnek. Klasszikus példa a kínai un. ökörvér máz (eozin). Mélyredukció és felületi redukció lehetséges. Mélyredukciót csakis szén, gáz, v. olajfűtésű kemencével érhetünk el. Felületi redukciót, mivel az égetés előzőleg oxidációval történik csak villamos fűtésű kemencével érhető el. Redukáló anyag a naftalin, szén, olajos rongy.  Amit a levegőnyíláson át égetés közben adagolunk be. Redukció a hűlési szakaszban a felületen keletkezik. Jól redukálhatóak a rézvegyületek. Lehet, hogy a redukciót, vagyis a füstölést többször is meg kell ismételni. Ha Rézoxiddal színezett, mázazott és már kiégetett tárgyat nagyobb adagedénybe, faszénbe ágyazunk, lefödjük, alacsonyabb hőfokon újra égetjük érdekes felületet hozhatunk létre.

 

 

 

Száraz lüszter

 

 

Bázisos, porított bizmut -nitrát         10 sr.

Fenyőgyanta                                       25 sr

Terpentin v. levendulaolaj                65 sr

 

 

Óvatosan, állandó keverés mellett vízfürdőn melegítjük, amíg egynemű masszává nem válik. Tűzveszély! Fehér bizmut lüsztert kapunk.

 

 

Száraz lüszter más eljárással

Fenyőgyanta                                       35 sr

Bázisos -bizmut -nitrát                       10 sr

Rozmaringolaj                                        5 sr.

Benzol                                                   25 sr.

Levendulaolaj                                      25 sr.

 

 

A gyantát vízfürdőn megolvasztjuk. Lassanként hozzáadjuk a bázisos bizmut nitrátot, /felhabzás!/ majd sötétbarnára főzzük. Ezután adjuk hozzá a többi anyagot, és jól elkeverjük. Leülepítve átszűrjük lenvásznon. Palackba töltve tovább ülepszik, de csak a tisztáját használjuk fel. Erősen tapad, de csak gyengén irizál.

 

 

 

Gyantaszappan készítése nedves eljárással 

           

 

 Kolofónium /fenyőgyanta/              50 sr.

33 %-os Nátronlúg oldat                   30 sr.

Ebből un rezinát keletkezik. Fenti rezinátból 10 sr. veszünk, 20 sr. vízzel hígítjuk és 5 sr. urán nitrátot adagolunk hozzá. A csapadékot kimossuk, szárítjuk, levendulaoldatban oldjuk Felvitelkor, ha kell levendula és rozmaringolaj keverékével hígítjuk. Színes lüsztereket urán nitrát /sárga/, világosbarna (vas szulfát/, kék /bizmut nitrát/, segítségével kaphatunk.

 

 

Ónszappan lüszterhez

 

 

Ón- (II)klorid                                        50 sr.

Szappan                                               50 sr.

 

Mindkét anyagot forró vízben oldjuk, majd. összeöntjük. A      kapott csapadékot mossuk, majd levegőn szárítjuk.                           

 

 

Ónlűszter készítése nedves eljárással

 

 

Ónszappan                                             67 sr.

Gyanta /kolofónium/                            11 sr.

Benzol                                                     11 sr,

Levendulaolaj                                        11 sr.

 

A gyantát vízfürdőn megolvasztjuk, az ónszappant kis részletekben hozzáadjuk. Kissé hűlni hagyjuk, majd a benzolt és a levendulaolajat hozzáadjuk. Szitán szűrjük. Csak a tisztáját használjuk fel.

Színe gyengén sárgás opalizál.

 

 

Narancssárga lüszter

 

 

Vasszappan                                         12 sr.

Benzol                                                   13 sr

Levendulaolaj                                      13 sr.

Kolofónium                                          12 sr.

Bizmutlüszter                                       15 sr.

 

 

 

 

Gyantasavas nátriumszappan

 

 

1 kg fenyőgyantát 200 g NaOH-ból és 400 g. vízből készült lúggal elszappanosítanak. Elszappanosítás után vízzel 2: 1 arányban hígítják, melegítik és hozzákeverik a különféle fémsók oldatát. Ez lehet, pl.  500 g. vas-klorid, vagy réz-szulfát, krómtimsó, urán-nitrát, mangán-szulfát, kobalt-szulfát, nikkelszulfát, ólomacetát, cinkszulfát stb.  A keveréket kihűtik, a felesleges vizet leöntik, majd vízzel többször mossák. Enyhe meleggel szárítják. A száraz gyantasavas fémsót 2-3 sr. rozmaringolajban oldják, festéskor levendulaolajjal hígítható.Lüszterfestékeket készíthetünk úgy is, hogy a gyantás-olajos festéket benzolban v. éterben oldjuk, és ezzel az oldattal öntjük le a díszítendő tárgyakat. Vékony réteget kell alkalmazni híg oldatban,  és tokban kell a tárgyat égetni. Redukáló lángban, tokban égetve, ha réz-klorid oldattal ón-oxidos zománcfelületre festünk, vörös színű rézoxidulos lüsztermázat kapunk.

 

 

 

Ultramarinkék lűszterzománc

 

 

Szilícium-dioxid                                        6 sr.

Mínium                                                    10 sr.

Kobalt-oxid                                              1 sr.

Cinkoxid                                                   8 sr.

Olvasztott bórax                                      3 sr.

 

 

Az alkotórészeket összekeverve, finom porrá törjük, tégelyben megolvasztjuk, majd vízbe öntjük, finomra őröljük. Lüszterfestéknek használjuk.

M

agnezit, MgCO3, hófehér v. sárgásfehér,  kristályokból álló por. Meleg savakban oldódik 500  Co felett olvadás nélkül magnézium-oxidra, és széndioxidra bomlik. A magnézium-karbonát előállítható bármely oldható magnéziumsóból szódával való lecsapással. Szénsavfelesleggel kell, dolgozni, mert különben bázisos magnézium-karbonát (magnesia alba) keletkezik. A szénsavas magnézium a természetben legnagyobb mennyiségben, mint dolomit fordul elő. Található, azonban mint magnezit ill. trihidrát formájában is. Iparunkban a magnézium-oxidot a mázakba magnézium-karbonát formájában visszük be. A magnezit matt mázak adalékanyaga, mivel a tiszta, átlátszó mázakat mattá teszi. A magnezit mázkeményítő adalék, növeli az ellenállóságot, ezért különösen alkalmas kültéri mázazott kerámiák készítésére. Magnezit égetésével 1600 C o körül magnézium-oxidot állítanak elő. Kötőanyagokkal keverve ez a magnezit v. magnézia téglák alapanyaga. A magnezitnek vasszennyezést is kell tartalmaznia, mivel a vas csökkenti a magnézium-oxid zsugorodási hőmérsékletét. A magnézia tégla a

Siemens-Martin  elektroacélkemence bélelő anyaga. Tűzálló téglák és Heraklith lemezek is készülnek magnéziából. Thomas -konverterek bélelésére is használják.

Magnézium-fluorid, MgF2 tetragonális színtelen kristályok. Olvadáspontja 1265 Co. Vízben gyengén oldódik.  Összehúzódó mázak alkotórésze a kerámia iparban.

Magnézium-foszfát, egybázisos, primer magnézium-foszfát MgH4(PO4)2. 3H2O fehér, kristályos, nedvszívó por, kétbázisos magnézium-foszfát, magnézium hidrogénfoszfát,  MgH(PO4). 3H2O, hevítve pirofoszfáttá alakul, ez a kerámiaipar nyersanyaga, hashajtóhatású, hárombázisos magnézium-foszfát,  trimagnézium-foszfát  Mg3(PO4)2.5H2O, gyógyászati jelentősége van, a gyomorsavtúltengés egyik ellenszere. Magnézium-pirofoszfát, Mg2P2O7 felhasználása az üveg, porcelán és zománc iparban történik.

Magnézium-karbonát, MgCO3, fehér, vízben kevéssé oldódó por. 1, 3, 5 mól kristályvízzel kristályosodik. Vízzel főzve lassan bázisos karbonáttá alakul át. Természetes ásványa a magnezit lásd. Ott.

Magnézium-oxid, MgO, égetett magnézia, laza, fehér por, vízben oldhatatlan, azonban 1-2 napi állás után kocsonyás, fehér magnéziumhidroxiddá alakul át.  Savakban oldódik, bázikus jellegű. Előállítása során magnézium-karbonátot, v. bázisos magnézium-karbonátot izzítanak, addig, amíg kis mintája sósavban pezsgés nélkül nem oldódik. Természetes ásványa a periklasz.  A magnézium-oxid állás közben széndioxidot köt meg, Magnézium-karbonáttá alakul, ezért jól záródó edényzetben kell tárolni. Savmegkötő és enyhe hashajtóhatású. Vas-oxiddal, mésszel, agyaggal és kovasavval keverve 1400 C o körül megszilárdul, és csak 2000  Co körül olvad meg, ezért alkalmas tűzálló téglák tégelyek és kemencebélelések készítésére. A magnézia v. Sorel cement magnézium-oxid 30-40%-os magnéziumkloridos keveréke bázisos magnézium-kloriddá szilárdulva. A magnézium-oxid magas hőmérséklethez való folyósítószer sima, zsíros tapintású felületet ad. Kis mennyiségben keményíti a nátrium és káliummázakat.

Magnézium- szulfát, MgSO4, heptahidrátja a természetben előforduló epszomit, monohidrátja a kieserit, a kálisótelepek kísérő ásványa. Ismerjük pentahidrátját és monohidrátját is. Oldata keserűvízforrásokban fordul elő. A keserűvizek keserűsót tartalmaznak, vagyis magnézium szulfátot v. glaubersót, vagyis nátrium-szulfátot, vagy mindkettőt együtt.  A keserűvizek a bennük lévő ásványi sók nagy ozmózis nyomása miatt hashajtó hatásúak. Lásd Hunyadi János, Igmándi, Mira víz. Magnézium szulfátot laboratóriumban dolomitból úgy állíthatunk elő, hogy a dolomitot oldjuk meleg sósavban, majd az oldathoz kénsavat adunk. Kénsav hatására a kalcium klorid kalcium szulfáttá alakul át, a magnézium-klorid, pedig magnézium szulfáttá alakul. Keletkezik magnéziumsók szulfátokkal történő cserebomlása által is. Kristályvízmentes Magnézium szulfátot 500 Co-on

Forgódobos kalcináló kemencében kieseritből állítanak elő. Kieserit vizes oldatának 48 Co alatti kristályosításával heptahidrátot kapunk. A magnézium szulfát szenes redukciója elemi ként ad. A magnézium-szulfát vizes oldatban nem disszociál teljes mértékben, nem bomlik teljesen ionjaira. Vízüveggel magnézium-meta-szilikátot képez.  Matt mázak adaléka, csökkenti a hajszálrepedéseket, mázkeményítő, összehúzza a mázakat. Jó adaléka a szabadban álló mázazott kerámiáknak.

Mangán-dioxid,  MnO2. Lásd barnakőnél.

Mangán-karbonát, MnCO3, adagolása 0, 25-5 %-ban történik alkalikus mázakban. Ásványa a rodokrozit v. mangánpát. Hazánkban a Fejér megyei Úrkút község határában található meg. Vízben rosszul oldódik, szénsavas víz hidrogénkarbonát keletkezése közben jobban oldja. Levegőn oxidálódik, megbarnul. Mn2O3 keletkezik. Híg savak oldják. Lásd még magnezit címszó alatt.

Mangán-kromát, MnCrO4, barna por, vízben részleges hidrolízissel oldódik, porcelánfesték alapanyaga.

Mangán-szilikát,  MnSiO3 vörös kristályok,

 Ásványa a szilikátok csoportjába a szalag és láncszilikátok közé tartozó rodonit. Vízben nem oldódik. Felhasználása barnás-vöröses különleges üvegek készítésére valamint agyagmázak vörösre színezésére történik.

Mangán-szulfát, MnSO4, vizes oldatból az oldat hőmérséklete szerint 4, 5, 7 kristályvizes vegyület formájában ill. monohidrátként válik ki. Mindegyik módosulata igen jól oldódik vízben, alkoholok nem oldják. Szabad levegőn vegyületei monohidrátját kivéve elporladnak. A mangán legközönségesebb és legállandóbb vegyülete. Kereskedelmi áru a mangánszulfát tetrahidrátja. Előállítása mangán-dioxidból /barnakő/ kénsavval történik, vagy barnakövet vízmentes vasszulfáttal izzítanak. Tulajdonságai és felhasználása hasonlatos a mangán -(II)- kloridhoz, porcelánipari adalék.

Márga, finomszemcséjű, üledékes kőzet. Kalcium karbonátból és agyagásványokból áll. Mészkő és dolomit törmelékes ásványa. Színe a szennyezések miatt változatos. Növényi maradványokat, csigahéjat, kagylótörmeléket, egyéb szerves anyagokat, törmelékes elegyrészeket tartalmaz. Az agyagos kőzetek, közé tartozik. Márgás agyagról akkor beszélünk, ha a mésztartalom 10%-nál nagyobb az agyagban.  Ez az agyag korsókészítésre már nem, csak tálkészítésre alkalmas. Finomra őrölt mészkőből és márgából égetik 1400 Co-on a klinkert, amelyet megőrölve portlandcementként ismerünk. A híres sévresi frittporcelán fakádakban iszapolt, krétával meszesre beállított szűrt, ülepített, szárított márgából készült. Ez valódi jó mesterséges porcelán volt, részben pótolta a kínai nyersanyag természetes olvadékonyságát. A márgás frittporcelánt 1581-ben, Olaszországban kezdték el gyártani, azonban a Nagy Francia Forradalom alatt elveszett az eredeti recept, ezért a sévresi gyár a lágyporcelánról az olcsóbb német keményporcelánra állt át a forradalom után.

Mázak, porcelánmázak, fazekasmázak, egyszer égetett un. terrakotta, kőagyag, kályhacsempe, csempe, majolika, kemény és lágy porcelán bevonására, díszítésére való fém oxid tartalmú üvegszerű szilikátok.  Legjelentősebb mázalkotók az ólom és az ón oxidjai, de lehet bárium, stroncium, kálium, nátrium, cink, kalcium, magnézium, és alumínium-oxid is. A kovasav részben helyettesíthető bórsavval is. A mázképző fémoxidok és savanhidridek alapanyagai az ólomgelét, mínium, báriumkarbonát, stronciumkarbonát, hamuzsír, földpát, szóda, cinkoxid, kréta, mészpát, magnézium-karbonát, iszapolt kaolin, kvarchomok, őrölt kvarcliszt, bórsav, bórax. Máz készítésekor vagy összemérik az alkotókat és vízzel péppé őrlik ez az, un, nyersmáz. Az edényt ebbe a nyersmázba mártva égetéskor keletkezik a szilikát. Vagy az összemért mázalkotókat frittelő kemencében üveggé olvasszák, és őrlés után használják mázolásra ez a frittmáz. Ha a máz alkotórészei vízben oldódnak minden esetben frittelni kell. Ugyancsak frittelik az ólmos mázakat, mivel így csökken a mérgező ólom kioldódás a mázból. A mázak összetételét a nyersanyagok arányával ill. Seger képlettel adják meg. Ekkor a fémoxidok és a savanhidridek molekulaképlettel szerepelnek, a fémoxidok mennyisége mindig egy az alumínium-oxidot külön szerepeltetik. Üveg csak akkor képződik, ha egy molekula fémoxidra háromnál több molekula savanhidrid nem jut. A Seger képletből kiolvasható, hogy egy molekula fémoxidra hány molekula sav jut. Figyelembe kell venni, hogy egy molekula Al2O3 mint trioxid három molekula monoxiddal egyenlő. A mázakat nedves dobmalomban őrlik. A mázazás mártással, permetezéssel vagy kanállal való leöntéssel történik. A színes mázakat átlátszó mázakból készítik fémoxidokkal, színtestekkel vagy kerámia festék hozzáadásával. A vas-oxid sárga és barna, a rézoxid zöld, kobalt-oxid kék, mangán-oxid barna és ibolya, urán-oxid sárga, antimonoxid sárga, krómoxid zöld színt ad. A színtesteket színező fémoxidok és máz összeolvasztásával un. fritteléssel készítik. Fehérszínű, nem átlátszó mázat óndioxid frittelésével állítanak elő. Kristályos mázakat cinkoxiddal készítenek. Ugyancsak kristályos mázat ad a titán-dioxid, urán-oxid, vanádiumoxid, wolframoxid túltelített máza. Máztípusok: a kőagyagáruk máza a sómáz, a kilencszáz fok körűl olvadó, frittelt míniumot tartalmazó fazekasmáz, a földpátot /nálunk aplit/ tartalmazó kvarc-kaolin-cink-oxidos porcelánmáz, majolikamáz.

Mínium, ólommínium,  Pb3O4, skarlátvörös kristályos por, víz nem oldja salétromsav részben, oldja, ólom-oxid marad vissza. Ólomtartalma ólom oxidra számolva 96-97 %. Előállítása során sárga ólom-oxidot állandóan kevergetve levegőn hevítenek, amíg színe tüzesvörössé nem válik. Kihűlés után azonnal megőrlik. Más előállításnál ólom(II)-oxidot kálium kloráttal megömlesztenek. A megömlesztés elősegítésére a keverékhez kálium nitrátot is adagolnak. Vörösizzáson előbb ólom (IV) oxid, majd mínium keletkezik. Az át nem alakult ólom(II)-oxidot híg nátronlúg oldattal főzve távolítják el. Felhasználása ólmos mázakban történik, illetve rozsdagátló festékek alapanyaga. Mérgező, ezért felhasználását korlátozzák.

Molibdén, Mo, ezüstfehér színű, fémes elem, magas olvadáspontú nehézfém. Kovácsolható. Nagy szakítószilárdságú, több izotóppal rendelkező elem. Vegyületeiben kettő, három, négy, öt és hatvegyértékű lehet. A fém levegőn állandó, azonban izzítva oxidálódik molibdén-trioxid keletkezése közben. A fluor közönséges hőmérsékleten reagál vele, szénnel karbidot alkot. A természetben, elemi állapotában, mint nyomelem

fordul elő. Fontos ásványa a molibdetit és a wulferit v. sárgaólomérc. Nagyobb mennyiségben ásványai Észak -Amerikában, Kolorádó államban /Climax/ bánya, Norvégiában és az Ural környékén találhatóak. Magyarországon a Velencei hegységben fordulnak elő molibdén telepek. A molibdént 1778-ban fedezte fel Sheele, először 1782-ben állították elő elemi állapotában. Ma a molibdenit pörkölése után molibdén trioxidot nyernek, ezt aluminotermiás úton redukcióval molibdénné alakítják át. A molibdén a krómcsoport elemei közé tartozik. Tiszta molibdén előállítható igen tiszta molibdéntrioxidból hidrogénáramban való izzítással is. Fontos acélipari ötvözőanyag, már kis százalékban is előnyösen megváltoztatja az acélok tulajdonságait. A molibdénacél szilárdsága melegen valamennyi szerkezeti anyag közül a legnagyobb. Iparunkban molibdén vegyületeket kerámia segédanyagként használnak fel.

Molibdén-trioxid,  MoO3, 600 Co-on molibdéndiszulfid levegőn való hevítésével, vagy pedig ammónium-molibdátból hevítve vagy salétromsav hozzáadásával állítható elő. A savas eljárásnál először molibdénsavat kapunk és ezt hevítve alakítjuk át trioxiddá. A molibdéntrioxid fehér por, hevítve sárga lesz, majd lehűlve visszanyeri eredeti színét. Kristálylemezkéi hajlíthatók. Levegőn tartós. Hidrogénnel 600 fokon fémmé redukálható.  Víz alig oldja. Híg és tömény kénsavban oldódik. Ugyancsak oldják alkálihidroxidok és alkálikarbonát olvadékok. A szilícium hevítésekor fémmé redukálja. Adagolása 2 %-ban történik.

Montmorillonit,  Al2O3. 4SiO2. H2O + n H2O, agyagásvány, montmorillonitfélék csoportjába tartozik a szmektitásványok közé. Monoklin rétegszilikát, jellemzője, hogy a rétegközi kationok cserélhetők, un. kationcserélők. A montmorillonit a poliszilikátok sorába tartozó különböző földpátok víztartalmú mállási terméke. Kis mennyiségben /1-2%/  szuszpendálószer, nem hagyja a mázalkotókat leülepedni. A bentonit nagyrészt montmorillonitból áll. Az agyag képlékenységét növeli. A bentonit vízzel keveredve erős ragasztóanyagként hat, tixotróp.  Száradáskor vízmegkötő képessége miatt erősen zsugorodik. Használata előnyös öntőiszapok készítésekor. Kémiailag főalkotói a 20-27 %-nyi alumínium-oxid, 47-51 %- nyi szilícium-dioxid és 17-23 %-nyi víz. Színe szűrkés, v. sárgásfehér v. rózsaszín lehet. Vulkáni tufák és kovasavban szegény vulkáni kőzetek mállásakor keletkezik. Lelőhelyei Németországban. Franciaországban, Angliában, és az USA-ban találhatóak. zsíros tapintású mikrokristályos halmazok elegye. Adszorbeáló és színtelenítő szereket is készítenek nagytisztaságú változataiból.

Mullit, 3Al2O3.2SiO2, ásványtanilag a szilikátok pontosabban a lánc és szalagszilikátok közé tartozó rombos kristályokat tartalmazó anyag. A keményporcelán a kőedény és a sillimanit alkotórésze. Akkor keletkezik, ha víztelenített agyagot izzítunk 900-1500 Celzius fokon. Kicsi a hőtágulási együtthatója, vegyi hatásoknak ellenáll. Sok mesterséges kerámiaanyagnak is fontos alkotórésze, ezekben a kiégetéskor keletkezik.

N

Ápolyi sárga, Pb(SbO4)2 ólomantimonát, Antimonsárga. Elnevezése a XVII. Századtól eredeztethető. I. e. 500-ban ismerték, azonban már a babiloniak is, téglák sárgára festésére használták. Olajjal elkeverve sárga művészfestékként használják. Napfény, hő, lúgálló, savak ólomszulfid képződése közben bontják. Ekkor színe sötétre vált. Üveg, porcelán, zománcfestékként ismert. A nápolyi sárga csak alacsony hőfokon olvadó máz alatt használható. Nagy színezőképességű, jó fedőképességű, közepesen mérgező, viszonylag nehéz pigment. Nem szabad feldolgozásához vas vagy acélszerszámokat használni, mivel vas jelenlétében piszkoszöld színt vesz fel. Előállítása során ólom nitrátot, hánytató borkövet /antimonil káliumtartarát/ és konyhasót összekeverve kiizzítanak, majd az olvadékot szilárdulás után vízzel mossák, megőrlik, újra mossák és szárítják.

Nátrium-antimonát, Na[Sb(OH)6] színtelen,kristályos só. Vízben nehezen oldódik. Káliumantimonát oldatában nátriumionok hatására csapadék formájában keletkezik. Felhasználása tejüveg és mázgyártásnál történik.

Nátrium- bikromát, Nátrium -dikromát,

Na2Cr2O7 . 2 H2O, Vörös, higroszkópos hatszögletű kristályok, vízben, alkoholban jól oldódik. 83Co-on kristályvízmentes só kristályosodik ki, olvadáspontja 320 Co. 400 Co-on bomlik. Erős oxidálószer, mivel olcsóbb, mint a kálium-dikromát, ezért az iparban a kálium-dikromát pótlására használják. Felhasználása, mint a többi krómvegyületé.

Nátrium-fluorid,  NaF, fehér por, csak 25- szörös mennyiségű víz oldja. Alkoholban alig oldódik. Iparilag kriolitból állítják elő nátrium hidroxidos megömlesztéssel, majd a keletkezett hidroxoaluminát kilúgozásával. Előállítható hidrogénfluorid szódás közömbösítésével vagy  fluoritból oxidációval, ekkor visszanyerjük a káliumszulfátot is.  Ekkor a felhasznált nyersanyag szén és glaubersó. Üveg és zománcipari adalék

Nátrium-klorid, NaCl, konyhasó, kősó, színtelen, szagtalan kocka alakú kristályok vizes oldata semleges kémhatású, a lángot fém nátrium tartalma sárgára festi. 801Celzius fokon megolvad.

Kevesebb vagy több Nátrium klorid található a talajban és a vizekben.  Nagyobb mennyiségben 2-3 %-ban a tengervízben fordul elő. Kontinensünkön számos nagyobb kősótelep van. Nevezetes a szolikamszki és a strassfurti sótelep. Fontos szerepe van az életfolyamatokban a fiziológiás sóoldatnak. A Nátriumklorid sok nátriumvegyület, a fémnátrium és a klór ill klórvegyületek kiindulási nyersanyaga. Fontos szerepe van a tartósítóiparban, a bőriparban, a szappanipar és a szerves festékipar kisózásra használja fel. A konyhasó akárcsak a szóda és a kalcium-fluorid a kerámia iparban gyakran használt folyósítószer. Az égetéskor illékony sav eltávozása közben alacsony olvadáspontú szilikátok keletkeznek belőlük. A konyhasót közvetlenül nem használják mázak előállítására. A kemencében izzó áru közé hintik, a konyhasó klórtartalma a bent lévő vízgőz hidrogénjével sósavgőzt alkot a víz oxigénje, pedig a nátriumot oxidálja. A leszálló pára az agyagedények felületén az agyag kovasavtartalmával üveggé válva az egész edényt fényes mázzal vonja be.

Nátrium-nitrát. NaNO3, Nátronsalétrom,

Chilei salétrom, színtelen, nedvszívó romboéderes kristályokat alkotó só. Vízben a víz lehűlése közben jól oldódik. Kémiailag a nitrogéncsoport oxisavainak alkáli sói közé tartozik. A természetben is előfordul, mint chilei salétrom, amelyből régebben salétromsavat készítettek Iparilag ma kristályos szóda és higított salétromsav reakciójával állítják elő.  38 C o körül bomlani kezd, erélyes oxidálószer. Na2O alapanyag. Hálózatmódosító alkáli oxid. Csökkenti az olvadék olvasztási hőmérsékletét, a viszkozitását. A hőtágulási együtthatót növeli. Mázakban csökkenti a keménységet, kopásállóságot, kémiai ellenálló képességet.

Nátrium-nitrit, NaNO2, Salétromsavas nátrium, sárgásfehér, nedvszívó kristályok, vízben jól oldódik, oldata lúgos kémhatású. Levegőn lassan Nátriumnitráttá oxidálódik. A Nátrium -nitrát magasabb hőmérsékleten könnyen Nátrium- nitritté alakul át. Redukálószerként fémes ólmot használnak.  Mérgező. Zománcok alkotórésze.

Nátrium-sziliko-fluorid,  Na2SiF6 színtelen, vízben nehezen oldódó hexagonális kristályok Nátrium-hexafluoro-szilikát szuperfoszfát gyártása során melléktermékként keletkezik foszfátok feltárásakor.Nátrium-sziliko-fluorid fémnátriummal hevítve szilíciumot ad. Hidrogén-sziliko-fluoridot nátronlúggal v. nátrium-loriddal reagáltatva nehezen oldódó, jól szűrhető, higroszkópos kristályokat képez. ón-dioxid és kriolit kiváltására homályosítószerként használják a zománc, valamint a tejüveg gyártásánál. Mérgező.

Nátrium-tannát, C7H7NaO3, a galluszsav, vagyis a 3,4,5-Trihidroxi-benzoesav nátriumsója. A galluszsav a tanninokban, vagyis a csersavban előforduló észterkötésű vegyület, természetes növényi sav, 1786- óta ismert. Nehézfémekkel sószerű csapadékot ad.  A tanninok v. tannátok /csersavak/ nem egységes vegyületek, hanem bonyolult keverékek. A természetben, a tealevélben, tölgyfakéregben, tölgyfagubacsban, fenyőkéregben, sörben, vörös borban fordulnak elő. A tanninok erős cserző és fertőtlenítő hatású vegyületek. Iparágunkban ipari segédanyagként használatos szerves só. Folyósítószer masszaiszapok, kaolinos öntőiszapok készítéséhez 0,5-0,8-1%-os adagolásban.

Nátrium-tartarát, Na2 C4H4O6 . 2 H2O, a

Tartarátok a borkősav sói. Színtelen, vízben oldódó, nedvességre nem kényes kristályok. Vízben oldódik. Savanyú só. Nátriumot viszünk a mázba a nátrium-tartarát segítségével.

Nátrium-tripolifoszfát, Na5P3O10, Nátrium

polifoszfát, előállítható, ha mononátriumfoszfátot és dinátriumfoszfátot meghatározott arányban összeolvasztunk, majd az olvadékot gyorsan lehűtjük. Vízmentes vagy 6 molekula vízzel kristályosodó változata ismert Nem nedvszívó, állandó, fehér, vízben oldódó só. A kristályvízmentes só levegőn állás közben kristályvizes sóvá alakul át. Vizes oldata 100 Co-on hidrolizál, ortofoszfát és pirofoszfát keletkezik. A Nátrium-tripolifoszfát nem oldódó ffémvegyületekkel fémszappanokat ad. Kaolin tisztítására, vízlágyításra és kerámiaipari segédanyagként használják fel.

Nátrium-uranát,nátrium-diuranát

Na2U2O7, a vízmentes só narancssárga, hevítve vörös színre vált, lehűtve visszanyeri eredeti színét. Uránsága néven festék. Előállítása során uranilkloridot, nátriumkloridot, ammóniumkloridot vízben oldunk. Az oldatokat összeöntjük, majd a kapott oldatot bepároljuk, a száraz maradékot izzítjuk. Uranilszulfát semleges oldatából Nátrium hidroxiddal a diuranát hexahidrátja válik le. Használják sárgászöld foszforeszkáló üvegek gyártására és sárga porcelánfesték készítésére.

Nefelin -szienit altaflux, a kereskedésbeli áru 3 Na2O . K2O . 4 Al2O3 . 8 SiO2, képletű,

Porszerű anyag. Szilícium oxid tartalma 55 %-körüli, alumínium-oxid tartalma 23-24 %, kevés vas-oxidot, nátrium oxidot, kálium-oxidot, kalcium-oxidot, magnézium-oxidot, bárium oxidot valamint stroncium oxidot tartalmaz. Hatszögletes, apró kristályok. Ásványtanilag a térhálós szilikátok földpátcsoportjába tartozik. A természetben vulkanikus nefelint találni a Vezúv közelében. Színe fehér v. színtelen ill. olajzöld v. veres lehet.  Fontos alkotórésze a nefelines bazaltnak, a nefelines lávának ill. a fonolitnak, a ditroitban és a Dél-Tiroli vörös porfírban is előfordulnak kristályai. A szienit gránitos kőzet. Azokat a szieniteket, melyek nefelinnel v. eleolittal kristályosodnak ki hívják nefelin-szieniteknek. Ilyen a norvégiai cirkon-szienit is, melyben cirkónium és eleolit található. A földpátok közé tartozó Nefelin-szienit közepes vagy alacsony hőmérséklethez való folyósítószer, sok nátriumot és káliumot, de kevesebb szilícium-dioxidot ad a mázakhoz. Ortoszilikátféleség, a kovasav sója, timföldtartalmú ásványi összetevő. Matt mázak és un, " kőnyomatos " mázak összetevője.

Nikkel-foszfát, Ni3(PO4) 2. 7 H2O, zöld por, vízben nem oldódik, azonban ammóniaoldat és savak oldják.  Hevítve nikkelsárga pigment keletkezik belőle.

Nikkel-karbonát,  NiCO3, világos zöld színű, rombos kristályokat alkot. Vízben oldhatatlan, savak oldják. Hevítve széndioxidra és Nikkel(II) oxidra bomlik. Kerámia mázakhoz 3-4 %-ban adják színező oxidként. Színe a mázat alkotó oxidok minőségétől és mennyiségétől függően kék, zöld, borvörös és sötétbarna lehet.

Nikkel-(II)nitrát, Ni(NO3) 2. 6 H2O, zöld, nedvszívó monoklin kristályos vegyület, vízben és alkoholban oldódik. A kristályosodás hőmérsékletétől függően ismeretes 2, 4, 6 valamint 9 kristályvizes módosulata is. Előállítható többféle bázikus nikkelnitrát is.  A kerámiaiparban barna színek előállítására használják fel.

Nikkel-oxidok, Nikkel-(II)oxid, NiO, zöld,

Ó

Vízben nem csak savakban oldódó por, nikkel (II) hidroxid, karbonát v. nitrát izzításakor keletkezik, a természetben bunsenit ásvány alakjában ismert. Felhasználása füstszínű üveg gyártására történik. A nikkel oxid ólmos v. bórtartalmú mázakban sárgásbarna színt ad, magas alkálitartalom esetén lilásszürke színű. Adagolása 0, 5-3 %-ban. Vas, kobalt, mangán és krómoxiddal fekete színt ad. Ismeretes még a  Ni2O3 képletű Nikkel-(III)oxid, valamint a Ni2O3. 2 H2O összetételű vegyület is. Barnásfekete Nikkel-dioxid keletkezik, ha zöld Nikkel-(II) hidroxid csapadékhoz      nátriumhipobromit v. Nátriumhipoklorit oldatot öntünk. A keletkezett csapadék jól szűrhető. Mérgező.

lom-borát, Pb(BO2)2.2H2O,

színtelen, kristályok vagy fehér por. Fénymázak adaléka, Felhasználják az ólomüveg gyártásánál.

Ólom-kromát, PbCrO4, Krómsárga, finom, narancssárga, nehéz por, salétromsav és nátronlúg jól oldja, vízben kevéssé oldódik. Mesterséges ásványi pigment. Krómsárgát ólom nitrátból és kálium-dikromátból állíthatunk elő, azonban a kálium-dikromátot először ammónium-hidroxid oldat segítségével kálium kromáttá kell átalakítani. Ólom nitrát helyett ólom acetátból kiindulva egy lépésben kapunk ólom kromátot. Mellette ecetsav és kálium-acetát keletkezik. A krómsárgát Vauquelin fedezte fel 1797-ben.  Iparilag először Párizsban gyártották 1818- ban. A krómsárga különféle színárnyalatokban kerül forgalomba világossárgától egészen vöröses sárgáig.  A krómsárga levegőn lassan megsötétedik, kénhidrogén hatására megfeketedik, sósavban krómklorid keletkezik zöld színnel. Fő felhasználási területe a művészfesték gyártásban történik. Iparunkban zöld mázak adalékanyaga.

Ólom -(II)oxid, PbO, ólomglét, Masszik, vörös v. sárga módosulata ismert. Vízben alig oldódik, salétromsav, ecetsav v. forró sósav sóképződés közben oldja. Zárt edényben kell tartani, mivel állás közben a levegőből széndioxidot vesz fel és lassanként bázisos ólom karbonáttá alakul. Népi fazekasok az ólmot házilag szabad levegőn forralták üstben. A tetején keletkezett oxidréteget lefölözték, az így nyert ólom-oxidot összetörve használták fel. Más módon kénólmot, vagyis galenitásványt- Selmecbánya legfontosabb bányatermékét - homokkal összeolvasztották szabad levegőn könnyen olvadó ólomüveget, un. kovasavas ólmot kaptak. Ez átlátszó, színtelen, fazekas kemencében is könnyen olvadó máz volt. Minél több ólom-oxidot használunk annál alacsonyabb hőfokon olvad meg az üveg, azonban annál veszélyesebb is mivel a savanyú ételek kioldják az edények mázából az ólmot, és ólommérgezést okozhatnak. Ennek megelőzésére az ólomtartalmú mázakat frittelik, vagy szénsavas ólmot illetve míniumot (Pb3 O4), használnak. Az ólomvegyületek a legjobban olvasztó anyagok, minden alacsonyan olvadó mázban megtalálhatók. Csökkentik a viszkozitást, a máz könnyen megfolyik. Az ólommázak jól oldják a színező oxidokat, és szép színeket adnak. Sárga ólom oxidot kapunk, ha ólom-(II)karbonátot v. bázisos ólom karbonátot gázkemencében olvadásig hevítünk. Az ólom- (II)oxid olvadáspontja 884 Co , Ólom(II)-oxid bázisos ólomkarbonát v. ólomnitrát hevítésével is előállítható. Ha a megolvasztott ólomba forró levegőt fújnak, akkor vörös alakban kapjuk meg az ólom(II)-oxidot. Az ólomglétet már az ókorban is ismerték, kő v. vakolatot alapoztak vele, gyorsan szárad, ólomszappan képződik. Folyósítószerként csak oxidációhoz alkalmazták, redukciós égetés során felhólyagosodik. Bórral kombinálva kitágul az égetési tartománya. A legillékonyabb nehézfém oxid. Ólomüveg készítésére, lenolaj -firniszszikkaktív előállítására is használják. Kémiailag az óncsoport vegyületei, közé tartozik, akárcsak az ólom(II)-oxidból erős hevítéssel előállítható Ólom (IV) oxid, amely erős oxidáló anyag. Ólom (IV) oxid előállítható ólom acetát nátrium hipokloritos oxidációjával is. Vízben oldhatatlan sötétbarna por. Az ólomakkumulátor pozitív sarka ólom dioxid. Az ólomvegyületek mérgezőek.

 

 

Korondi fazekasok ólmos máza

 

Ólom-oxid                                                50 sr

Kvarchomok                                           23 sr

Kaolin                                                   10 sr.

 

 

A fenti összetevőket jól összekeverték, majd kövön nedvesen kétszer megőrölték. Az edényekre öntéssel vitték fel.

 

 

Gyári máz I.

 

 

Ólom-oxid                                             50 sr.

Kvarchomok                                        20 sr.

 

 

 

Gyári máz II.

 

 

Ólom-oxid                                             50 sr

Kvarchomok                                        20 sr

Üveg                                                       2 sr.

 

 

Gyári máz III.

 

 

Ólom-oxid                                   50   sr

Kvarchomok                                        17,5 sr

Kaolin                                                       5   sr

 

 

Ezek átlátszó mázak voltak. Mindegyik mázat összemérés után őrölni kell nedvesen malomkövön. A kvarcot a korondiak békasó formájában használták fel. A kvarckavicsot felizzították, majd hideg vízbe ejtették. Az összerepedezett kavicsot megtörve örölték. Színes mázakat az alapmázakhoz adagolt színező oxidokkal érnek el.

 

 

Zöld máz: 100 sr. ólom-oxid +40 sr. kvarchomok + 5 sr. kaolin + 4 sr. rézzöld festék.

 

Sötétkék máz:   100 sr. ólom-oxid, +40 sr. kvarchomok + 5 sr. kaolin + 5 sr. kobalt-oxid.

 

Világoskék máz:  100 sr. ólom-oxid + 40 sr. kvarchomok + 3 sr. kobalt-oxid

 

Barna máz:  100 sr. ólom-oxid + 40 sr. kvarchomok + 5 sr. mangán-dioxid

 

Ólom-szilikát, ólom-biszilikát, ólom- oxidból és kvarcból összeolvasztott frittek, kevésbé mérgezőek. Kész mázként szerezhetők be por v. granula formájában Általános összetételük: PbO 0-0,15, Al2O3-1, SiO2-2. A máz és a massza tulajdonságai nem mindig illeszkednek tökéletesen egymáshoz. A mázak tulajdonságait könnyebb megváltoztatni, mint a massza tulajdonságait. Ilyenkor korrekciós fritteket alkalmaznak.  A korrektura frittek segítségével könnyen elérhető a kívánt eredmény.  Az ólom biszilikátok nem önálló mázak, hanem két-három összetevő tartalmazó javító adalékok, amik a mázhoz keverve javítják tulajdonságait a máznak. Például olvadáspontot és felületi feszültséget csökkentenek, felületi fényességet növelnek, hőtágulást csökkentenek. Ilyen olvasztó frittek az ólom  monoszilikát, ólom biszilikát, bór flusz, Bárium-cink flusz. Még nagyobb szilíciumtartalmúak az ólom szeszkviszilikátok. A korrekciós frittek az egészségre ártalmasak, fokozott gonddal kell kezelnünk őket.

 

 

 

Mezopotámiai  ólommáz

 

 

Őrölt üveg                                            243 sr

Ólom oxid                                             40,1 sr.

Réz-oxid                                58,1 sr

Szóda                                                      3,1 sr.

Mész                                                        5   sr.

 

                         

 

Ondit, kálitufa, hazánkban a Zempléni (Tokaji)-hegységben a legutóbbi évtizedekben Szerencs környékén nyitottak kálitufa bányát. A Zempléni-hegység vulkanikus eredetű, sokféle anyagú vonulat.  A miocén tengerek riolitos vulkáni tevékenységének következménye. A vulkanikus tevékenység a tengerekben a bádeni korszak második felében andezites-dácitos vulkanikus tevékenységgel folytatódott. Régóta számos iparunkhoz szükséges alapanyagot bányásznak, bányásztak ezen a területen. Lásd füzérradványi illites nemesagyag, a rátkai bentonit, a Sárospatak, Bodrogszeg, Mád, Rátka környéki kaolinites nemesagyag, erdőbényei kovaföld.  Az ondit 17-18 %-ban szilícium-dioxidot, 10-12 %-ban alumínium-oxidot, kevés titán-dioxidot, vas-oxidot és 7-8 %-ban kálium-oxidot tartalmaz. Finomkerámiaipari nyersanyag, porcelánmasszák adalékanyaga.

Ón-kromát, Sn(CrO4)2, cinkromát, barnássárga, kristályos, vízoldható por. Hevítve bomlik. Porcelánt rózsaszínűre ill. ibolyaszínűre fest.

Ón-oxid, Ón (II) oxid, SnO, Cink-oxid, Horgany-oxid, kékesfekete, vízben nem oldódó por, előállításakor ón(II) kloridot és nátrium karbonátot hevítenek feketedésig. Levegőn fehér óndioxiddá égethető el. Rendszertanilag az óncsoport és vegyületei közé tartozik. Ón (IV) oxid: természetes ásványa az ónkő, vagyis a kassziterit. Az ón elégetésekor fehér por alakjában keletkezik.  1350 Celzius fokon szublimál. A megolvadt üvegben nem oldódik, azt tejszerűen homályossá teszi. Növeli az üveg ellenállóképességét. Lásd tejüveg. Az ón dioxid kémiailag nem vesz részt a mázképződésben, benne finoman eloszlik, homályosodást idéz elő. Az ón dioxidok növelik a mázak rugalmasságát, csökkentik a hajszálrepedések számát. A máz típusától függően 2-15 %-ban adagolva használják. Történelmileg már a mórok 798-ban használtak sárgás-fehér ón-ólom mázat téglák díszítésére. Ónmázas edényeket hazánkban a XVII. Századtól kezdve készítettek. Ekkor jelennek meg a habánok. Főleg Trencsén, Nyitra és Pozsony megyében dolgoztak, de ismertek az erdélyi habán kerámiák is. Az ón oxid tartalmú mázakat nem lehet használni króm oxid mázak közelében, mert vörös színeződés keletkezik. Az ón oxid majdnem minden mázban használható, színe enyhén sárgás árnyalatú fehér, jól színezhető homályosító adalék. Az ónhamu ón (IV) oxid és fém ón por keveréke, fehér kályhacsempék készítésére használják fel.

 

 

Fedőfehér

 

 

Ónhamu                                                26 sr

Kálium-karbonát                                 21 sr.

Kvarchomok                                        53 sr.

 

Az ónhamu 100 sr ólom és 15 sr ón keveréke, frittelni kell. Finom pink festék készítése során a vízben oldott ónsót és a kálium bikromátot együtt választották le. Ammónia oldatot adtak hozzá. Mosták,  zsengélték, majd újra mosták.

 

 

Rózsaszín pink

 

 

Ón-oxid                                                 64 sr.

Mészpát                                                               32 sr.

Kálium-bikromát                                    4 sr

 

 

Az anyagokat össze kell őrölni, égetés után ki kell mosni.

 

 

 A Kálium-bikromát mennyiségének növelése más, más színt eredményez. Ekkor az ón oxidot 100 sr. re kell venni a mészpátot, hagyjuk ki a receptből. Lilás színt 100 sr. ón-oxid 12 sr. kálium-bikromát és 24 sr magnézium szulfát segítségével érhetünk el. Kármin színt kapunk 100 sr. ón-oxid és 20 sr. kálium-bikromát segítségével. 2,5 sr.kálium-bikromát

és 100 sr. ónsó halványrózsaszínt ad.

Ortoklász, Káliföldpát, KalSi3O8, közönséges földpát. Monoklin prizmákból álló, nem átlátszó fehér, sárgás v. vöröses kristályok halmaza. Hidrogénfluorid bontja, lúgokkal feltárható. A természetben az egyik leggyakoribb szilikátféle. Az őskőzetekben található az anyagásványok anyakőzetében. A kerámia masszába kevert földpát befolyásolja a massza képlékenységét, soványítóanyag. Azonban a jóval olcsóbb kvarc és samott gazdaságosabb nála. Tűzben folyósítóanyagként hat.   A kerámiában a földpát csak, mint tiszta anyag használható. Nagyobb mennyiségben tisztán Norvégiában, Kanadában, Kaliforniában található. A földpát három változata/ Káliföldpát ortoklász, nátronföldpát albit, mészföldpát anortit / egymással keveredve fordul inkább elő. Jelentősége a káli és nátronföldpátnak van. Káli és mészföldpát elegye nem ismeretes. Kerámiaipari célra a Káliföldpát aprított változatát hozzák forgalomba.  A földpát 1100 Co körül üvegként olvad meg, széles olvadási tartományban.  A Káliföldpát megolvadva is megőrzi nyúlós tulajdonságát, jobban, mint a nátronföldpát. Ezért a káliföldpátot porcelánipari masszaként használják fel. A nátronföldpát a mázgyártás alapanyaga. A gyakorlatban nehéz tiszta káliföldpátot találni, ezért káli és nátronföldpát keverékével dolgozunk, keverési arányukat kísérletekkel kell megállapítani. A földpátos masszák zsugorodása égetéskor jelentős lehet. A földpát, mint folyósítóanyag igen hasznos adalék a kőagyagmasszákban és a mázakban. 1300 Co-on olvad meg teljesen.

Ö

mlesztőanyagok, a kerámiaiparban az olvadás megkönnyítésére adalékként használt anyagok. Keverékek olvadáspontja mindig alacsonyabb, mint az egyes alkotórészek olvadáspontja. Az ömlesztőanyagok az egyes anyagok kiválását megkönnyítik, gátolhatják az oxidációs folyamatokat. Iparunkban ilyen anyag a cink klorid, a bórax.

P

egmatit, másképpen földpátos homok, vagy írásgránit. A föld kitermelésre érdemes felső közel 16 kilométeres szilárd kérge egy nagyon forró, izzó magma fokozatos kihűlésével keletkezett. Ebben a kéregben természetes kialakulású érc, fém, kőolaj, szén, kősó stb. felhalmozódások alakultak ki, a pegmatitban telepeket alkotva. A magma 1000 Co körül már részlegesen elkülönül két folyékony anyaggá. Alul a nehezebb fémszulfidok, felettük pedig a könnyebb szilikátok találhatók meg. Először a nehezen illó, magasabb hőmérsékleten olvadó alkotók kristályosodnak ki, ezt követte a könnyebben olvadó, alkotórészek kikristályosodása. A geológia tudománya ezt hívja frakcionált kristályosodásnak. Ebben a folyamatban a gabró-diorit- gránit triász főkristályosodása után hígan folyó pegmatitos ömledék maradt vissza. Ez a  végmagma üregekben, hasadékokban összegyűlve pegmatit teléreket alkot. Az Alpok, a Bajor-erdő, Szilézia pegmatiteléreiben különleges kvarc, földpát és csillámkristályokat lehet találni. Turmalin, topáz, réz, cérium, nióbium, tantál, berillium, lítium, molibdén dúsulások is előfordulnak kitermelésre érdemes mennyiségben. Iparunkban a pegmatit a földpátfélékhez hasonló felhasználást nyer, mázak alkotórésze. A porcelánmasszák kedvel anyaga, mivel földpátot és szilíciumot is tartalmaz

Perlit, apró, golyókból álló, víztartalmú kvarcporfirüveg v.liparit ásvány. Természetben is megtalálható savanyú, vulkanikus, üvegjellegű kőzet. 850-900 Celzius fokra hevítve eredeti térfogatának 7-16 szorosára duzzad meg. A duzzasztott perlit fehér színű, nagy porozitású természetes kőzet. 70-75 % szilícium-dioxidot tartalmaz, 12-15 %-ban alumínium-oxidot, valamint nátrium, kálium, magnézium, kalcium, oxidot és vas-oxidot pár százalékban. Magyarországon  Pálháza közelében valamint Pásztón és Nyírtelken található perlitbánya. Perlitet bányásznak még Szlovákiában, Ukrajnában, Görög ill. Törökországban . Könnyű, jó hőszigetelő anyag. Perlitet a mázakhoz  lebegtetőanyagként adagolunk, hasonlóan a bentonithoz.

Petalit, lítiumföldpát, LiAlSi4O10  78% sziliciumot, 16 % alumínium-oxidot, kevés vas-oxidot, kálium-oxidot, kalcium-oxidot, magnézium-oxidot, titán dioxidot, nátrium oxidot és foszfor pentoxidot tartalmazó földpátféleség. Ásványrendszertanban a térhálós /tekto/ szilikátok földpátcsoportjába tartozik. A földpátfélék természetes frittek. Belőlük 5-10 % mészfehér, vagy dolomitliszt, vagy zsírkő hozzáadásával 1250 Co körül jól olvadó mázakat készíthetünk.  A petalitos mázak és masszák a hőterhelést jól viselik. Lásd még földpát címszónál.

Piezokerámia anyagok, a piezoelektromos anyagok mechanikai energiát alakítanak át elektromos energiává, elektromos energiát pedig mechanikai energiává. Régen ismert piezoelektromos anyag a kvarc és a  Seignette só. A piezoelektromos kerámia anyagok nagy térerősségű kezelés, un. polarizálás hatására válnak piezoelektromossá. A piezoelektromos kerámiák több oxidból álló, kerámiarendszerek. Kristályrácsuk melegítve köbös szerkezetű, a hőmérséklet csökkenésekor a rács torzul, kisebb szimmetriájú un. aszimmetrikus rácsszerkezet jön létre. Ez az oka a piezoelektromosságnak. Ilyen rendszerek a bárium-titán-trioxid, ólom-titán- trioxid, ólom- dinóbium- hexoxid, nátrium-nióbium- trioxid. Legfontosabb alapanyagok az ólom, titán, cirkónium-trioxid. Gyártásuk az ólom-oxid, titán-dioxid, cirkónium -trioxid összeméréséből, homogenizálásából, előégetéséből, őrléséből, granulálásából, sajtolásából, égetéséből, csiszolásából, fémezéséből, nagy térerösségű polarizálásából, valamint készre szereléséből és tokozásából áll.

Pink festék, kerámiafesték, ón-oxid tartalmú festék kevéske krómoxiddal. Színe rózsaszín, hőálló. Gyártása során indifferens tűzálló alapanyagon oszlatják el a krómoxidot v. krómoxidult ill. az ón-oxidot. Kereskedelmi neve: pink kolor.

Pirofillit, Al2O3 . 4 SiO2 . H2O, agalmatolit, monoklin rétegszilikát, a csillámfélék csoportjába tartozó alumíniumtartalmú ásvány. Dioktaéderes szerkezetű, monoklin kristályokat alkot. 300-400 Co-on keletkezik alumínium tartalmú szilíciumban gazdag kőzetekből. Jellegzetes előfordulási helye a kristályos palákat áttörő riolit környéke. Pirofillit szerkezetű a montmorillonit agyagásvány. Adagolása a mázra nézve 20%-ig történhet. Csökkenti a hőtágulási együtthatót, csökken a hősokk veszélye, emeli a mázak hőállóságát, csökkenti a mázak fényességét, valamint plaszticitását. Adagolásával erős, üveges, acélos máztestet kapunk

Platina, Pt, a maják Közép-Amerikában, már a XV.-Század előtt is ismerték. Ékszerkészítésre használták fel. Nemes fém, a periódusos rendszer 8. mellékcsoportjának tagja. A platinafémek csoportjának névadója. A tiszta fém szürkés ezüstfényű, melegen kovácsolható és hegeszthető. Természetes izotópjai ismertek. Szerves savaknak, kénsavnak, sósavnak, salétromsavnak ellenáll. A királyvíz oldja. Tulajdonságai a palládiumhoz teszik hasonlatossá. Foszforral, arannyal, ezüsttel, kobalttal, cirkóniummal, réniummal, vanádiummal, nikkellel, vassal jól ötvözhető Vegyületeiben 1,…4, 6, vegyértékkel vesz részt. Vegyületei sokszor színesek. Természetes előfordulásai az Urálban, Kanadában, Kolumbiában, Dél-Afrikában, Ausztráliában és az USA-ban vannak. Iparunkban a platina oxidjait szürke színű frittekben használják.

 Porcelán, áttetsző, pórusmentes, fehér színű áru. A legnemesebb kerámia anyag. Tiszta és tömör. Három alkotórésze a kaolin, kvarc és a földpát. Alapösszetételben 50 % kaolin, 25 % kvarc és 25 % földpátot tartalmaz. Az alapösszetétel a megkívánt tulajdonságoknak megfelelően módosítható. Égetési hőfok szerint keményporcelánt / 1370-1410 Co / valamint lágyporcelánt / 1200-1320 Co/ különböztetünk meg. A lágyporcelán recepttúrájában többféle folyósítóanyagot / mész, cink-oxid, magnézium-oxid, zsírkő / találunk. Ismerünk edényporcelánt, díszműporcelánt, elektróporcelánt, vegyipari porcelánt, szaniterporcelánt.  Alkáliákban gazdag frittet tartalmaz földpát helyett a frittporcelán, 20-50 % csonthamut tartalmaz a csontporcelán, tiszta alumínium-oxiddal készül a tűzálló porcelán. Porcelán mázazására legtöbbször színtelen, transzparens porcelánmázat használnak. A zsengélést és a mázas égetést is több lépcsőben végzik Dekorálása  magastüzű máz alatti festéssel vagy egy harmadik alacsonyabb tüzű máz feletti dekorégetéssel történik. A porcelán gázt és folyadékot nem ereszt át, törési felülete fehéren csillog, acél, üveg nem karcolja. Jól viseli a hőmérsékletváltozásokat. Fő tömege földpátüveg, melyben kovasav és kevés mullit van oldva, szabad mullit és kevés kristályos kovasav mellett. A kínaiak már az ie.IV. században ismerték a porcelángyártást. Lágy porcelánt égettek. A porcelán stílusát Kína teremtette meg. A kínai porcelánt az alacsonyabb égetési hőfok és a fokozott hőtágulási együttható miatt jól lehetett díszíteni. Európában a porcelángyártás a XVIII. Században kezdődött meg.  Frittporcelán a franciák

gyártottak  Sévresben, lágyporcelán formájában, azonban áttértek a német mintájú porcelánra egyszerűbb gyárthatósága miatt. Így csökkent a sévresi porcelánok pompázatos festése. Csonthamut a porcelángyártásban az angolok használtak, ez az un. angol csontporcelán. Sok tekintetben túlszárnyalja a kínai mestereket japán.  1599-ben indult meg a japán porcelángyártás az Arita helységben letelepedett koreai fazekasok által. Jelentős központ volt még az Owari tartománybeli Nagoya, valamint az 1650- ben  Goto  Sayiro által alapított Kaga vidéki porcelángyár, ahol a híres  vas-oxidpiros Kaga porcelánok készültek. A frittporcelángyártás 1581-ben Olaszországból indult el, virágkorát Franciaországban élte, 1836-ban, Belgiumban szűnt meg. Az angol porcelángyártás 1745-körűl Chelsea-ban kezdődött, 1800 körül tértek át a frittről a csonthamu használatára. Európában, az 1682-ben, Németországban született J. F. Böttger patikus, alkimista, aranycsináló fedezte fel, hogy a porcelán egyik alapanyaga az eddig hajpúderezésre használt kaolin. I Frigyes Ágost szász választófejedelem Meissen mellett gyárat alapított 1710-ben Böttgernek. 1717 körüliek az első fennmaradt gyártmányok.  Európában Meissen volt az első porcelángyártás színhelye. A porcelán formázását vagy öntéssel vagy fazekaskorongon végzik el. A tárgyakat megszárítják, majd kétszer égetik. Első égetés 900 Co körül történik. Ekkor a tárgy már tégla keménységű, de igen porózus. Ezért mésztartalmú, kvarc és finom földpát vizes szuszpenziójába mártják, ez az un máz. Ezután 1400-1500 fokon másodszor is kiégetik. Ekkor a porcelán cserepe tömött és áttetsző lesz, felülete pedig sima és fényes. A biscuit porcelánt is kétszer égetik, de nem mártják a második égetés előtt mázba. A kínai porcelánok és európai társaik a lágy porcelánok közé tartoznak.

 

 

Égetett kínai porcelán

 

 

SiO2                                                       70 sr.

Al2O3 /timföld/                                     25 sr.

K2O. .Na2O                                             5 sr.

 

 

Kínai máz

 

 

SiO2                                                       68 sr,

Timföld és vas-oxid                            12 sr.

Mész                                                     14 sr.

Káli és Nátron                                       6 sr      

 

A kínai porcelán egyik különleges tulajdonsága a repedéses porcelán /craquelée/. A repedések a mázban különféle alakzatokat hoznak létre. Oka a máz és az alatta lévő anyag egymástól eltérő felületi feszültsége. A kínai fazekasok ebbe a repedésekbe még festőanyagokat dörzsölnek.

 

 

 

Sévresi craquelée /repedéses/ máz

 

 

SiO2                                                       79,5 sr,

Timföld /Al2O3/                                   12    sr.

K2O . Na2O                                             6    sr.

CaO /mész/                                             3    sr.

 

 

 

Japán porcelánmassza         

 

 

Tiszta, fehér agyag                             27 sr.

 

Földpát                                                 30 sr.

SiO2                                                       43 sr.

 

 

 

 

Porcelánföld, Bolus alba, lásd kaolinnál.

Prazeodimvegyületek, a prazeodim, 1885-ben felfedezett 59. rendszámú, a periódusos rendszer 3. Alcsoportjába a lantanidák közé tartozó ritkaföldfém, dioxidja PrO2, trioxidja Pr2O3, kloridja PrCl3, és szulfátja  Pr2(SO4)3, valamint karbonátja Pr2(CO)3 . 8H2O, hagymazöld / gör. Praseos/ vízben oldódó vegyületek, fény és hőálló zöld porcelán alapfestékek anyagai.

Propán, C3H8, H3C-CH2-CH3, színtelen, szagtalan, nem mérgező gáz.  Égésekor széndioxid és víz keletkezik. 1Kg propán elégésekor közel 11200 kilókalória szabadul fel. 1 liter folyékony propángáz 0,51 kg. Szén, kátrány és kőolaj hidrogénezésekor kevés butánnal együtt nagy mennyiségben keletkezik. 3, 5, 11, 22 és 33 kg -os palackokban 25 légkörnyomáson hozzák forgalomba butángázzal keverve. Egy 11 kilós töltetű pb palack 121 ezer kalóriát szolgáltat. Felhasználás mindig nyomáscsökkentő szelepen keresztül kell történjen. A fazekasgyakorlatban műhelybeli gázkemencék energiaforrása. Alkalmas oxidációs és redukciós lángú égetéshez is.  A japán rakutechnika a só és szódaégetés korszerű tüzelőanyaga. A gázpalack robbanásveszélyes. Nehezebb, mint a levegő, ezért a padlón ülepszik le. A propán tűz oltása kézi szénsavoltóval a legsikeresebb. A haboltó a láng gyors égése miatt nem alkalmas pb gáz tüzének oltására.

R

éz-borát,  CuB4O7, kék, kristályos por, híg savak és ammóniaoldat oldja. Víz hatására bázikus sóvá alakul. Előállítása kétvegyértékű  rézsók és bórtartalmú vegyületek reakciójával történik. Porcelánfesték.

Réz(II)-fluorid,  CuF2 . 2 H2O, halványkék por, vagy monoklin kristályok. Vízben alig oldódik, savak oldják. Víztartalmú réz-fluoridot réz-oxid, réz-hidroxid, réz-karbonát fluorhidrogénben való oldásával kaphatunk. Az oldatból 2 mól kristályvízzel égszínkék kristályok válnak ki.   Felhasználása kerámiafestékként történik.

Réz-foszfát,  Cu3(PO4)2 . 3H2O, kékeszöld por v. rombos kristályok, vízben oldhatatlan, savakban és ammónia vizes oldatában oldódik, kerámiafesték.

 

Türkizkék festék

 

119,3 sr. rézfoszfátból és 150 sr. ón-oxidból készül. A rézfoszfát 37, 4 sr. kristályos rézgálic, 35, 8 sr. nátriumfoszfát és 5,3 sr. nátriumkarbonát oldat összeöntése, majd a keletkezett csapadék mosása és enyhe ízzítása útján készül.

Réz-karbonát, CuCO3, az előbbi képletű un. szabályos rézkarbonát nem ismeretes.  Réz (II) sókból alkálikarbonátokkal változó összetételű bázisos Réz(II)-karbonátok választhatók le. Egy recept szerint kristályos réz(II)-szulfátot és Nátrium hidrogén-karbonátot külön oldunk fel vízben, majd a réz(II)- szulfát oldatot hidegen kevergetés közben lassan a Nátrium-hidrogén-karbonát oldatba csurgatjuk. Bázisos réz-(II)- karbonát keletkezik.

Melléktermékként nátrium-szulfátot kapunk erős széndioxid képződése mellett. Bázisos réz karbonátok előfordulnak a természetben is. Mint a zöld színű malachit, vagy a kék színű azurit. Ezeket festékek készítésére használták. Bázisos réz-karbonátból vörös  porcelánmázak készülnek.  A réz-karbonát adagolása hasonló, mint a réz-oxidé, vagyis 2-4% között halványtól sötétzöldig, 0, 5-3 % között vöröstől vörösesfeketéig terjedő színt ad. Általában a finom szemcseméretű világoszöld v. fekete por alakú rézkarbonátot használják. Az oxidációs mázakat a zöld különböző árnyalataira,  az alkáli mázakat pedig a türkiz kékre színezi. Az ólommázak szép zöldek lesznek tőle, a redukciós mázakat ökörvér vörösre festi. Báriummázakkal kékeszöld színt ad. Figyelni kell égetéskor, mivel illékonysága miatt a kemencebeli szomszédait is megfestheti. Az alábbi összetételű csempe ólommázhoz réz-karbonátot adagolva 3 %-ban szép almazöld színt kapunk. Az ólommáz égetési hőfoka 980-1040 Celzius fok körül történik.

 

 

Csempe ólommáz

 

 

Ólom biszilikát                                     90 sr

Mészfehér                                              4 sr

Porcelánagyag                                      5 sr.

 

A mázat 980- 1000 Co-on égetjük.

 

 

Rézoxidok, Réz(I)-oxid,  Cu2O, rézoxidul, az egyvegyértékű rézvegyületek általában színtelenek, a réz (II) vegyületek állandóbbak és általában kék színűek. Az egy és a kétvegyértékű rézionok komplexvegyületek képzésére hajlamosak. Sárga színű módosulata 0 Celzius fok körül, míg vörös színű módosulata 50 Celzius fok feletti hőmérsékleten képződik. Réz(II)-oxidot levegőn 800 Celzius fok fölé hevítünk sötétvörös színű Cu2O-t kapunk.  Kuprósóoldatot alkáli hidroxiddal elegyítve sárga színű csapadék formájában kapjuk meg a réz(I)-oxidot. A két módosulat egymástól szemcsenagyságban különbözik. A sárga színű módosulat állás vagy melegítés hatására a durvább kristályos vörös színű módosulattá alakul át. Vízben nem oldódik, tömény szervetlen savak oldják. Természetes ásványa a kuprit. Üveget és zománcot vörösre színez.     Réz(II)-oxid,kuproxid CuO, fekete színű vegyület, réz levegőn történő izzításakor keletkezik. Réz- (II)oxid előállítható réz (II) hidroxid víztelenítésével is. Réz(II)-oxid keletkezik réz-karbonát, -nitrát, -szulfát stb. izzításakor is. Hevítve réz(I)-oxiddá alakul. Fémvas és szén redukciójával elemi rézzé alakul át. Híg savak oldják. Természetes ásvány-előfordulása a tenorit. A rezet szép és változatos színű mázak készítésére használják. Alkáli mázak réz-oxiddal kék színt adnak, timföld tartalommal zöldeskék színt öltenek, ólom és bórsav mellett szép sötétzöldé válnak. Redukciós égetéssel, tokos kemencében a keletkező rézoxidul vegyületek bíborvörösre színeznek.  Ez a bíbor v. vörös  rézlüszter, amikor is az elillanó rézoxid vékony fátyol alakjába rászáll az ón-oxidos mázra. Ón-oxidos mázon ezt a reakciót rézklorid is adja redukáló lánggal. Az olasz rézlüszter előállításakor salétromsavas rézoxiddal átitatott papírost égettek el az ón-oxidos anyagedény mellett. A réz-oxid teljesen megváltozik, ha mázzal, vagy engóbbal keverik. Könnyen elpárolog. Engóbbal fűzöld színt ad. Legjobb keverési arány a 3-5 % közötti keverési arány. 5-6 % -körűl színe fémesfeketébe csap át. Brongniart 1844-ben, Párizsban megjelent kerámiaművészeti összefoglaló könyve leírása szerint fekete rézoxidot rézből salétromsavas oldással készítettek.  Az oldatot bepárolták a maradékot, izzították.  Vörösszínű egyvegyértékű rézoxidot 100 sr. rézgálic és 57 sr. kristályszóda összeolvasztásával kaptak. Az olvadékot porították, 25 sr. rézporral keverték. A keveréket tégelyben erős tűzön 20 percig izzították, kihűlés után vízzel mosták. Az erdélyi fazekasok a rézműves cigányoktól megvásárolt rézhulladékot edénybe téve megégették a katlanba a többi edénnyel együtt. Kiszedve mozsárban megtörték, megszitálták. Ezután fehér földdel /kaolin v. fehér agyag/ és vízzel elegyítve megőrölték. Újra örölték, majd addig hígították fehér földdel, amíg 1: 13 arányt el nem értek. Ekkor égetési próba következett. A kapott eredmény alapján javították a mázat. Minél magasabb a máz alkálitartalma, a kék szín annál tisztább. A rézrubin előállításához a mázból minden oxidáló jellegű anyagot ki kell hagyni. Redukáló anyagokat kell a mázba bevinni, mint ón (II) oxid, ón (II) klorid, borkősav.

Réz(II)- szulfát, CuSO4. 5 H2O, rézgálic, kékkő, a réz legfontosabb vegyülete.  A pentahidrát kék színű kristályos anyag. Öt molekula kristályvizéből 100 Celzius fokon szárítva 4 molekulát veszít el. Az ötödik molekula kristályvíz csak 200 Celzius fok felett távozik el. Ilyenkor színe fehérré válik. Kristályos sója a kalkantit előfordul a természetben is. Laboratóriumban előállításakor rezet salétromsavban oldanak, majd kénsavval bepárolják és a maradékot vízben oldva pentahidrátját kristályosítjuk ki. A réz-szulfátnak van, tri, és monohidrátja is. A rézszulfát vízben, metanolban, etanolban, glicerinben oldódik. Vizes oldata erősen savas jellegű. Más kétvegyértékű fémek szulfátjaival különböző elegykristályokat alkot. A fazekasgyakorlatban rézgálic és kaolin /fehér föld/ keverésével zöld mázat lehet előállítani Ugyancsak zöld máz készülhet rézgálicból, ólom-oxid hozzáadásával. Minden rézvegyület mérgező.

Ruténium, Ru, a platinafémek csoportjába tartozó kemény, rideg, az ívfény hőmérsékletén olvadó fém, előállítástól függően szürke, v. ezüstfehér fém.  Levegőn erősen hevítve  tetroxid alakjában elillan. Finom eloszlásban sok hidrogént vagy oxigént képes elnyelni, ezért katalizátorként használják. II, III, IV, V, VII, VIII, vegyértékű vegyületei ismeretesek. Levegőtől elzárva savak nem oldják.  A ruténium kémiai viselkedésében az ozmiumhoz hasonlít. A ruténium vegyületei többnyire színesek. A ruténium ritka nemesfém.  A ruténium a platina kísérőjeként fordul elő a természetben, valamint a ritka laurit ásvány alkotórésze. Lelőhelyei az Urálban, Dél-Afrikában, Borneóban, Oregonban vannak. Nevét 1845-ben  C. Klausz orosz vegyésztől kapta. Lásd Ruténia- Kisoroszország.

Rutil, természetes titán-dioxid, TiO2, az oxidok és hidroxidok rutilcsoportjának névadója. Prizmás v. tűs kristályokban fordul elő. Gyakoriak az ikerkristályok. Fontos titánércásvány, titántartalma 60 %-körüli. Kialakulhat magmás és metamorf kőzetben is. A kvarcban szennyezőként a tigrisszem nevű változatot adja. A természetben, Svájcban és az Alpokban, Szlovákiában Revuca környékén, Az USA-ban, Ausztráliában, Mexikóban és Brazíliában fordul elő.  Magyarországon Erdősmecskén, a Velencei -hegységben, Legyesbényén, és Sopron környékén fordul elő. Adagolása 3-5 %-ban történik kristálymázak adaléka, texturált felületet hoz létre. Ólommázakban nincs ilyen hatása. Vas, kobalt, réz, króm oxiddal színes texturált felületet ad.

S

amott, Tűzálló, sárgásfehér tégla v. kályhacserép, felhasználása a durva és finom kerámia iparban, a vegyiparban, a mész, cement, vas és acéliparban, üvegiparban történik.  Egyszer már kiégetett durva szemcsés tűzálló agyagból és hozzákevert kiégetetlen nyers agyagból készül.  Ezt a keveréket formázzák, préselik, 1450 Co-on kiégetik.   A szokásos samott átlagosan 42-45 % alumínium-oxidot és 50-54 % szilícium-dioxidot tartalmaz. Legalább 1600 Co-ig nem olvad meg.  A samott vastag falu termékek előállításánál nélkülönözhetetlen. Lásd berakólap, épületkerámia. Kerámiamasszák készítésekor  fazekassamottot, tűzálló samottot / tűzálló agyagból égetve/, toksamottot /törött égetőtokokból / használnak fel. Szemcseméret alapján durva, közepes és finom samottról beszélünk. A samott a kerámiamasszák ideális soványító anyaga. A samott a masszák állékonyságát,  hőlökésállóságát javítja. Csökkenti a repedési és elhúzódási hajlamot, vastag falu tárgyaknál gyorsítja a szárítási folyamatot. A finomabb samott kevésbé csökkenti a képlékenységet, mint a durva. Samottos agyag készítésekor először nedvesíteni kell a samottot a képlékeny masszával, vagy vízzel. Nem lehet a samott sem túl nedves, ekkor a keverék meglágyul, illetve sem túl száraz, ekkor a masszából nedvességet von el. Adagolása apránként 10-50 % -ban. Egyszerre adagolni a szükséges samottmennyiséget, csak áztatásos eljárásnál lehet.  Intenzív mechanikai bedolgozást, ütögetést kell végezni. Meg kell gondolni, hogy a százalékos arány száraz samottra vonatkozik.  Samott soványító anyag helyett használnak még őrölt cseréplisztet, agyaglisztet, téglalisztet is.

Sárga okra, kalcium-karbonátos agyaggal kevert vashidroxid. Magas-fémfényű sárga agyag ásvány. Rokona a veres okra , vagyis  a vas-oxid v. vas-hidroxid. Természetes ásványfesték. Mázak és agyagpépek adaléka. Vörös vas-oxid oxidációs égetésénél, ill. fekete vas-oxid redukciós égetésénél magas hőfokon mázfelépítő adalék.

Seger-gúlák, az égetett kerámia mutatja legpontosabban, hogy milyen volt az égetés hőmérséklete. Ezért az égetendő tárgyal együtt a kemencébe mérőtesteket helyezünk el, melyek égetési hőmérséklete 15-20 Co pontossággal ismert. Alakváltozásából az égetés hőmérséklete megállapítható. A gúla összetételének megváltoztatásával állítják be a kívánt olvadási hőmérsékletet. A gúla hevítésekor előbb deformálódik, majd csúcsa lehajlik, és végül megfolyik. A gúla akkor jelzi az égetési hőmérsékletet, amikor csúcsa lehajlik és eléri a tartólap síkját. A gúlák lépcsőzetesen megolvadva jelzik a kerámia anyagok égetési hőmérsékletét. A gúlák sorszámozottak és szabványosítottak. Három gúlát kell legalább alkalmazni, a középső feleljen meg az égetési hőmérsékletnek. Ekkor az alacsonyabb sorszámú gúla már elhajlik és jelzi a csúcshőmérsékletet. A gúlák ne legyenek szúrólángban, ill. hőmérsékleti árnyékban. A gúla tulajdonságai függenek a felfűtés sebességétől is. Gyors felfűtés esetén a névleges értéktől való eltérés 20-40 Co is lehet. A hőmérsékletet nem jelzik pontosan, mivel a gúlák csúcsának lehajlása nemcsak a hőmérséklettől, hanem az égetőtérben eltöltött időtől is függ. Amerikai megfelelőjük az Orton gúla. Használatukat Hermann  Seger (1839-1893) vezette be. Számozásuk 021-től /olvadáspont 650 Co  / 42-ig /op. 2000 Co / tart. Lépcsőnként a különbség 20 Celzius fok. Használatuk során a számozott gúlákat az égetőtérbe helyezik, kis nyíláson át kívülről a lehajló gúla megfigyelhető. Égetési csúcshőmérsékletet mér, az un. Riedhammer vagy  Buller gyűrű is. Ez a gyűrű kerámiából készül, kb. 5 mm átmérőjű, méretének változásából állapítható meg az égetés véghőmérséklete.

Sillimanit, ásványtanilag a lánc és szalagszilikátok közé tartozó alumíniumszilikát. Az alumíniumnak kovasavval képzett bázisos sója. Rombos rendszerben kristályosodik ki. Al2SiO5, képletű, akárcsak másik kettő természetes bázisos só testvére az andaluzit és a kianit vagy disztén. E három módosulatból legállandóbb a sillimanit. Azonos összegképletük ellenére más a kristályszerkezetük. Ezért fizikai tulajdonságaik eltérőek egymástól. Közös bennük, hogy melegítve 1600 Celzius fok felett szétesnek, mullit és szilícium-dioxid keletkezik belőlük. A mullit /3Al2O3 . 2 SiO2 / sok mesterséges kerámia anyag fontos alkotórésze, ezek kiégetésekor keletkezik. Sav nem támadja meg, hidrogénfluorid oldja, kálliumnátriumkarbonáttal összeolvasztva feltárható. Felhasználása 1800 Co körül olvadó tégla illetve kádkő gyártására, olvasztó kádak bélelésére történik. Nevét B. Silliman newhaveni egyetemi tanárról kapta.

Speciális kerámiák, cirkónium oxid, ittrium oxid, tórium oxid, hafnium oxid, magnézium-oxid, lítium oxid, vanádium pentoxid, titán dioxid, celzián kerámia /BeO-Al2O3-2 SiO2/ tartalmú, különleges műszaki célokra, szélsőséges körülményekre tervezett, tiszta oxidból, oxidvegyületekből, oxidkeverékekből álló kerámiafélék. Száraz sajtolással, izosztatikus sajtolással, melegen, esetleg extrudálással készülő termékek.  Zsugorodást elősegítő üveges adalékokat tartalmaznak. Felhasználásuk rakéta védőpajzsok anyagaként, kemencék béléseként, gázégő izzóharisnyaként, orvosi protézisként,  oxidkeramikus tüzelőanyagcellaként valamint a rakéta és atomreaktor technikában történik.

Spodumen, LiO. Al2O3 . 4SiO2, magas LiO

tartalmú földpátféleség. Ásványtanilag az anyagásványokhoz a montmorillonitfélék piroxéncsoportjába tartozik. Ez a lítiumföldpát lítium oxidot visz a mázba és a  fluszba. Hőállóbbá teszi a mázakat. Csökkenti a zavarosodási hajlamot. Kevés vas-oxidot, kalcium-oxidot, titán dioxidot, foszfor trioxidot. Mangán oxidot is tartalmaz. Előfordul hatalmasra nőt kristályok formájában is. Névváltozatai a hiddenit, amely zöld színű, a rózsaszín v. bíbor kunzit, és a színtelen v. sárga trifan.  Az ásványt 1800- ban írták le először. A spodumen tiszta példányai ékszerek alapanyagaiként keresettek. Fontos ipari nyersanyag lítium kinyerésére. Legnagyobb termelője Ausztrália, mely a világ közel 80 ezer tonnás termelésének nagy részét adja. Jelentős telepek vannak még Norvégiában, Finnországban, Svédországban, Skóciában, Írországban, Oroszországban, Kaliforniában. Magyarországról nem ismert.

Stroncium-karbonát, SrCO3, alkáliföldfém karbonát, laboratóriumban legegyszerűbben úgy állíthatjuk elő, hogy valamilyen vízoldható stronciumsót nátrium karbonát oldattal reagáltatjuk. A levált csapadékot szűrjük, meleg vízzel mossuk, majd 100-110 Co-on súlyállandóságig szárítjuk. Iparban stroncium-szulfátot / cölesztin / nátrium karbonáttal összeolvasztanak stroncium karbonáttá. A stroncium- karbonát fehér, mészkőhöz hasonlatos por. Tulajdonságai a kalcium-karbonáthoz teszik hasonlóvá. Vízben alig oldódik. Kénnel hevítve szulfidot és szulfátot ad. Ammóniumsókkal hevítve nitrátokat ad. Felhasználható más stronciumsók előállítására is.  Hevítve stroncium oxidra és széndioxidra bomlik. Savakban sóképzéssel oldódik. Szénsavas vízben stroncium bikarbonát keletkezik. Természetes ásványa az aragonitok csoportjába tartozó stroncianit. Bányászható, nagy telepekben, Skóciában és Németországban található meg. A stroncium vegyületei nem mérgezőek. Analitikai jelentőségét az adja, hogy a stronciumot, stroncium karbonát csapadékként választjuk le és mérjük. Elektromos ívkemencében stroncium karbonát, sziliciumdioxid és szén redukciójával stronciumszilicidet állíthatunk elő /SrSi2/. A stronciumkarbonát csökkenti a bórfátyol képződés lehetőségét bórsavas mázakban, valamint csökkenti, az un. "tűszúrásos"repedéseket.

Stroncium-oxid,  SrO, szürkésfehér, porózus anyag, savakban sóképződéssel oldódik. Vízpermet hatására felmelegszik, erősen lúgos stronciumhidroxid keletkezik belőle. A folyamat hasonló, mint a CaO oltása. A stroncium hidroxid 8 molekulányi vízzel alkot színtelen, kristályos vegyületet. A stroncium hidroxid a levegőből széndioxidot vesz fel, stroncium karbonáttá alakul át. Stroncium oxidot stroncium karbonát 1100 Co-ra való hevítésével állíthatunk elő. Tulajdonságai a kalciumhoz és a bárium vegyületeihez hasonlatosak. A stroncium vegyületei a lángot élénk, kárminvörösre színezik. A stroncium oxid akárcsak a bárium oxid olvadékképződés szempontjából az ólom oxidhoz hasonló. Ólommentes mázak adaléka, átlátszatlan mázakban zavarosító. Bevitele a mázakba stroncium karbonát vagy stroncium szulfát alakjában történik.

SZ

elén, Se, nevét a görög selene-hold szóból kapta. Nemfémes elem, de ismert a fémes módosulata is. 34. rendszámú elem. 2, 4, 6 vegyértékkel alkot vegyületeket. Az oxigéncsoport harmadik tagja, a periódusos rendszer VI. oszlopába tartozik közvetlenül a kén alá. Vörös színű amorf módosulatát hevítve, fémes változata keletkezik. A fémes szelén szerves oldószerekben alig oldódik, a vörös szelént szerves oldószerek jól oldják. A fémes szelén elektromos vezetőképessége fény hatására kb. 1000-szeresére növekszik. Ezt a tulajdonságát szeléncellák készítésére használják fel. A fényimpulzusokat elektromos impulzusokká alakítják át. A szelén tulajdonságai a kénhez hasonlatosak, kolloid oldatokat képezhet. Elemi állapotában nem túl reakcióképes. Levegőn hevítve szeléndioxiddá oxidálódik. Halogén elemekkel és a nála pozitívabb fémekkel jól reagál. Hidrogénnel hevítve szelénhidrogénné alakul át. A természetben terméselemként a kéntelepeken kis mennyiségben előforduló kísérőásványa. A piritek jelentős mennyiségű szelént tartalmazhatnak. Kénsavra való feldolgozásukkor a kénsavkamrák iszapjában gyűlik össze. Berzelius 1817-ben ebből az iszapból különítette el a szelént. Előállítása is ebből az iszapból illetve a rézraffinálás anódiszapjából történik. A szelén a szelén dioxid és egyéb vegyületei igen mérgezőek. A szelén dioxid hevítve elillan, csak nyomás alatt olvasztható meg. A szelén 220 Co-on olvad, 688 Co-on forr.  A szelén kén, kis mennyiségű tellúr és vasszennyeződést tartalmaz. Megtisztítása során szelén dioxiddá feloxidáljuk, majd többszörös szublimációval tisztítjuk meg. Forró vízzel többször dekantálva mossuk. Szárítása 170 Celzius fokon történik. Legnagyobb szeléntermelők az Egyesült Államok és Kanada. A szelén rózsaszínű és piros mázak készítésére használható. Szebb a szín, ha minél több a kálium és minél kevesebb a nátrium a frittben. Nyersanyaga a Nátrium-szelenit  Na2SeO3 és a fémes szelén.

 

 

Vörös kadmium-szulfoszelenid mázfesték

 

 

Kadmium-karbonát /CdCO3/             1 sr.

Fémes szelén                                       1 sr.

Kén                                                       2 sr.

 

Az egymáshoz mért anyagokat megőröljük, majd az őrleményt 550 Co-on hevítjük 10-15 percig. A kadmiumszulfoszelenid kiadós színező, 5-10 %-ot 90-95 % lágymázzal keverve jófajta piros festéket kapunk.

Szilícium-dioxid, SiO2, színtelen, kristályos v. üvegszerű anyag. Három kristályos módosulata ismert, a kvarc, a tridimit, és a krisztobalit. Teljesen tiszta a kvarc és a máramarosi gyémánt, mangánvegyületeket és vizet tartalmaz az ametiszt , vasvegyületektől  sárga az aranytopáz, szerves  vegyületektől szürke a füsttopáz.  Víztartalmú amorf szilícium-dioxid az opál, kevés vizet tartalmaz a kalcedon, az achát, ónix , karneol,  a heliotróp és a tűzkő. Számos összetett kőzet  alkotórésze a  szilícium –dioxid, mint a gránit, gneisz, csillámpala, homokkő, porfír. A tengeri homok majdnem  vegytiszta  kvarc. A szilícium –dioxid vegyi hatásoknak ellenáll, csak a hidrogénfluorid támadja meg. Bázisokkal savanhidrid lévén szilikátokat ad. Amorf módosulata  lúggal  forralva oldódik. A kvarc csak bázisokkal összeolvasztva alakul ,át szilikáttá. A szilícium –dioxid hálózatképző oxid. Növeli az olvadási és a lágyulási hőmérsékletet, valamint a viszkozitást, a keménységet, a kémiai ellenálló képességet, és a kristályosodási hajlamot. Csökkenti a hőtágulást. Nyersanyagai a vasmentes nagytisztaságú kvarchomok,  a káliföldpát és a kaolin. A rácsképző szilícium-dioxid őrlési finomsága  a máz minden tulajdonságát előnyösen befolyásolja. Üvegképző máz, oxidforrás. Szilícium-dioxidból magnéziumporral, oxidációval fém szilícium állítható elő. Vízoldható szilíciumvegyületet kapunk szilícium-dioxid alkálikarbonátos megömlesztésével. Ez a vízüveg. Fazekasok a kövér agyag soványítására, akár 40 %-os mennyiségben is homokot  gyúrnak a masszába. A szilíacium-dioxid földünk legelterjedtebb ásványa az oxigén után.

Szilícium-karbid, SiC, karborundum, tiszta állapotában színtelen hatszögletű kristályok. A technikai szilíciumkarbid a szennyező anyagoktól fénylő zöld, kékesfekete, vagy vörös színű. Keménysége a gyémántéhoz hasonlatos.  A szilíciumkarbid kristályrácsa kibővült gyémántrács, melyben a szénatomok egy részét szilíciumatomok helyettesítik.  Magasabb hőmérsékleten is ellenáll klór, kén, oxigén és erős savak hatásának. Ólomkromáttal, olvasztott kálium-bikromáttal hevítve oxidálódik. A fémoxidokat magasabb hőmérsékleten fémmé redukálja. 1300 Co felett meggyullad, szilícium-dioxiddá ás széndioxiddá ég el.  Kvarchomokot, kokszot, alumínium-oxidot, konyhasót villamos kemencében hevítünk, a kvarc a koksszal szilícium karbidot alkot. Iparunkban szilíciumkarbidköveket készítenek belőle 40-90 % SiC tartalommal tűzálló kemencebélésekhez. Jó hővezető és jó hőállósággal rendelkező anyag.

Szilikatéglák, dinasztéglák, mesterséges formakövek, lásd dinasztégla alatt.

Szóda, nátrium-karbonát, NA2CO3. 10 H2O, monoklin kristályok, 100 Celzius fokon vízmentes un kalcinált szódává alakul át Olvadáspontja 853 Co. Vizes oldata lúgos kémhatású. A természetben szódatartalmú tavakból, mint sziksó válik ki. Magyarországon a középkortól a XIX. Század elejéig dolgoztak fel természetes szódát. Az alföldi szikeseken gyűjtötték, a sziksót, amit kilúgoztak, az oldatot bepárolták és az így nyert nyers szódát kiégették. A bükkszéki szódabikarbónás ásványvíz (Salvus víz)  nátrium-hidrogénkarbonát tartalma 1948-49-ben felvetette egy szódagyár létesítésének gondolatát. E szerint a bepárolt vízből kristályosítással és a termék kalcinálásával nyernék a szódát. Azonban a kutak nem megfelelő hozama és a drága beruházási költségek miatt az ötletet elvetették. A szóda előállítása volt az első ipari méretű kémiai gyártás. Nicolas Leblanc 1794-ben szabadalmaztatta technológiáját. Ennél az eljárásnál kősót kénsavval reagáltatott, nátriumszulfátot kapott. Szénnel és mészkővel porrá őrölte és forgó csőkemencében 1000 Co-on izzította. Az olvadékot töményebb szódaoldattal kilúgozta, szűrte és kristályosította. Melléktermékként a szénnel és szulfáttal kevert kalcium szulfidot tioszulfát vagy kén gyártására lehetett felhasználni. Az 1863-ban szabadalmaztatott korszerűbb Solvay-féle szódagyártás, amely szintén nátrium kloridból indult ki, kiszorította Leblanc módszerét. A kristályszóda 63 %-os víztartalmú anyag. A világ szódagyártásának 40 %-át az üvegipar veszi fel. Iparunkban a gőzégetés egyik típusa a szódaégetés, mely során a termékek külső felületén jellegzetes narancshéjszerű textúra alakul ki. A gyakorlatban a szódát 1240 Celzius fok körül az égetőkamrába permetezzük. A szóda a víz és a tűz egymásra hatásakor gőz keletkezik, melyet az agyag szilíciumához a láng továbbit. Így minden egyes edényen egyedi máz alakul ki. Telített vizes szódaoldattal dolgozzunk, amit forrásban tartunk. Így könnyebb bepermetezni, és nem lesz csomós. Ne az edényekre közvetlenül és ne is a kemence falára permetezzünk.

Szteatitkerámiák, zsírkőből, vagyis szteatitból készülő, képlékeny agyagból folyosítóanyagból, földpátból, bárium-karbonátból álló kerámiaféleség. Normál v. földpátos szteatitot tartalmazhat. Különleges anyagú a báriumszteatitos kerámia. Felhasználási területe a nagyfrekvenciás elektronikai alkatrészgyártás.

T

alkum, Mg6(OH)4 Si8O20, síkpor, zsíros tapintású, levelesen kristályos, gyöngyházfényű, színtelen v. világoszöld ásvány. Neve arabul zsíros agyagféleséget jelent. Szlovákiában, Szászországban, Sziléziában, Dél-Tirolban, az Urálban, Dél-Kínában, Kanadában és Dél-Afrikában található meg. A zsírkő v. talkum víztartalmú magnéziumszilikát. Könnyen faragható, puha ásvány. Nagymamáink szabókrétája lágy, földes talkum-pala volt. Vízben nem oldódik, savaknak ellenáll. Alumíniumban szegény ásványok, mint sugárkő, olivin, dolomit átalakulása utján keletkezik. Porcelánipari adalék.

Terrakotta, finomkerámiaipari termék, sárga v. vörös színre ég az agyag vastartalma miatt.  A terrakotta termékek porózusak máz nélküliek Ha szép vörösre égő terrakottát akarunk, akkor természetes előfordulású, tiszta, színesre égő agyagot kell használnunk. Terrakotta munkák a cserepek, agyagcsövek, mázatlan edények, korsók, cseréppipák.

Titán-dioxid, TiO2 a természetben három módosulata a négyzetes rutil és anatász, valamint a rombos brookit fordul elő. A tiszta oxid színtelen, de a szennyezők miatt ásványai különféle színűek lehetnek. A rutil vörös, az anatász kék, sárga, a brookit sárga v. barna színű. A rutil jó elektromos hőszigetelő. Keménysége, mint a földpáté. Hevítve magas hőfokon titán (III) oxiddá alakul át. Kémiailag ellenálló, szénnel  TiO, Ti2O3 vagy TiC keletkezik belőle a hőfoktól függően. Fémoxidokkal titanátok keletkeznek. A vízmentes TiO2 csak kénsavban és hidrogénfluoridban oldódik. Nátrium-hidroxiddal megömlesztve nátriumtitanát keletkezik. Kolloid titán-dioxid is előállítható. A legjobb fehér pigment. Vízben, szerves oldószerekben nem oldódik. Gyakorlatilag nem mérgező.  Előállítása ilmenitből kénsavas eljárással illetve természetes ásványaiból klórgázzal szén jelenlétében történik. Kiváló homályosítószer zománcokban. A titán-dioxid ionvegyület, analitikában a titántartalmat titán-dioxid alakjában határozzák meg. A rutil titán-dioxid tartalma természetes képződményben 85-98 % között ingadozik. Szennyezői vastartalmú vegyületek. A titán-dioxid különösen, mint rutil jó kristályosítószer. Kristálymázakhoz használják, gyakran cink-oxiddal együtt. 25-30 % ZnO és 10-16 % Tio2 zsugorított mázak alapanyaga lehet. Mázolvadékban oldódik, különösen bórsavas mázban.  A zavarosító hatását cinkoxid és kalcium-oxid erősíti. Csökkenti a repedési hajlamot, növeli a savállóságot. Matt mázak készítésekor 15 %-ot használnak belőle.

 

 

Ólomdús alapmáz színesmázú csempékhez

 

 

K2O                                                       0,15 sr.

Na2O                                                     0,15 sr

Cao                                                        0,30 sr.

PbO                                                       0,40 sr

Al2O3                                                     0,30 sr.

SiO2                                                       2,50 sr.

B2O3                                                      0,25 sr.

 

Ebből a keverékből szép, kékeszöld mázat készíthetünk, ha 5 % ZnO, 5 %SnO2, 5% TiO2, 0, 6 % CuO, 1% CoO-t frittelünk hozzá. Szalmasárga mázat kapunk 5% rutil, 5% ón-oxid, 5 % cinkoxid 1% vas-oxid adagolásával a fenti alapmázhoz.

Csontszínű, fényes mázat kapunk, ha az alapmázhoz a keverék 1/5 részét tesszük hozzá.

A titán vegyületei közül használják még a titánkloridokat is,/ TiCl2, TiCl3 különleges üvegek és kerámiák adalékanyagai.

Tűzálló anyagok, azokat a kerámia termékeket, amelyek 1700  Co-ig alakváltozást nem szenvednek tűzálló anyagoknak nevezzük. Egyszer már kiégetett durva szemcsés őrölt agyagból, nyers agyagból, sajtolással és 1450 Co-on történő kiégetéssel készül a samott-tégla. Szillimanitból, cianitból vagy andaluzit természetes ásványokból áll a  szillimanit v. mullittégla. Égetésénél mullit és sziliciumdioxid keletkezik. Még több alumínium-oxidot tartalmaz a  dinamidon-tégla, 1900 Celzius fokon lágyul meg. Timföld és 10 % agyag keverékéből készül. Az agyagdinasztégla durva szemcsés kvarchomok és agyag. 1350 Co-on kezd lágyulni. A mészdinasztégla kötőanyaga mész, lágyuláspontja 1700-1750 Co.  Siemens-Martin kemencék bélésanyaga. Alumínium szilikátot nem tartalmaznak a magnézium, kalcium, vas és a króm keverékoxidjaiból készült un. zsugorított fémoxidok. Kiváló tűzálló anyag az alumínium-oxidból zsugorítással készült műkorund. A magnezittégla magnézium-oxidból 1600 Co-on történő égetéssel készül. A magnézium-oxidot magnezit, MgCo3 égetésével állítják elő. Tiszta magnézium-oxid nem felel meg a magnezittégla gyártásához, mert vasszennyeződés szükséges a magnézium-oxid zsugorodási hőmérsékletének csökkentéséhez. Dolomitból készül a dolomittégla, mely a Thomas- konverter bélésanyaga. A krómvaskő, Cr2O3 . FeO égetésével kromittéglát állítanak elő. Magas olvadáspontú tűzálló anyag a grafit, de a levegő oxidálja. Tűzálló anyagok készülnek korund, cirkónium oxid, spinell magnézium-oxid, berilliumoxid, tóriumoxid felhasználásával. Rubintartalmú téglákat használnak vegyipari hulladékégetők bélésanyagaként. Magnézium-klorid és magnézium-oxid vizes oldatából készül a kicsi hőtágulási együtthatóval rendelkező, un Sorel-cement. Kályhások hőálló anyaga a vízüveges samotthabarcs.  Ismert a hő hatására kerámiává váló beton. A hőálló betonok 1500 Co-ig használhatók. Az igen könnyű kerámiaszálas paplanok 1260 fokot is elviselnek. Kereskedelmi áru az ömlesztett kerámiaszál, az 1400 Co-ig használható vákuumformázott lap, az 1250 Co-ot is elviselő könnyű habsamott tégla, a különféle hőálló döngölőmasszák.

 

  

 

Tűzálló cement  1.

 

 

 

Al2O3                                               79      sr.

SiO2                                                  0,15 sr.

Fe2O3                                                 0,3   sr.

Na2O                                                  0,5   sr.

CaO                                                 18        sr.

MgO                                                  0,4   sr.

 

 

 

 

Tűzálló cement  2.

 

 

 

Al2O3                                                     70     sr.

SiO2                                                          1,5  sr

Fe2O3                                                      1     sr.  

MgO                                                        1     sr.                

Pk 175

 

 

Urán-oxid, az urán a periódusos rendszer VI. a oszlopába tartozó elem. 2,3,4,5,6 vegyértékkel alkot vegyületeket. 2,3,5 vegyértékkel ritkán vegyül. 4 vegyértékű vegyületei sószerűek, zöld színűek. Az urántrioxid savanhidrid jellegű. Az urán sói állandóak. A különféle urán-oxidok és szulfidok sárga, zöld, v. fekete színűek. A fém urán kevés oxigént old.  A természetben az urán és vegyületei közel száz ásványban fordulnak elő. A ritka földfémek kísérői az urán vegyületek. Urán-monoxid,  UO, fém urán felületén mutatták ki röntgensugárral, magasabb hőmérsékleten illékony. Urán-dioxid, UO2, már 1789-ben előállították magasabb urán-oxidok szenes redukciójával. Előállítható UO3 hidrogénes redukciójával 900 Co-on. A kristályos urán-oxid fluorit típusú, vízben nem oldódik. Elektromos vezetőképessége arányosan nő melegítés hatására. Levegőn hevítve U3O8 keletkezik belőle. Sósav, kénsav nem, salétromsav sárga színnel oldja. U3O8 Tiurán-oktoxid, tiszta uranilsó vagy urán-oxid, urántrioxid levegőn való hevítésével lehet előállítani. UO3, urán-trioxid, többféle kristálymódosulata ismert, igen nedvszívó, ásványi savak oldják. Fémoxidokkal hevítve uranátokat ad. Urán-peroxid-hidrát,  UO4.2H2O  híg uranilsó oldatában hidrogénperoxid hatására keletkezik. A XIX. Század első felében, még a radioaktivitás felfedezése előtt káliumüveg sárgára színezésére használták az urán-oxidokat és a nátrium-diuranátot vagyis az uránsárgát  Na2U2O7. 6H2O 0, 1-1, 35 sr. Mennyiségben. A ma már ritka és igen drága urán v. vazelinüveg tárgyak különlegessége, hogy ultraviola fényben sárgából fluoreszkáló zöldre váltanak. Az urán-oxidok az ólomüveget tiszta sárgára színezik.  Környezetükben enyhe, de nem veszélyes radioaktív sugárzás mutatható ki. Az uránüveggyári munkások, hamar megbetegedtek, az egészségre ártalmas oxid, használata ma már nem megengedett.

 

Narancssárga mázfesték

 

 

1, vagy 2. Lágymáz /lásd fent/    75 sr.

urán-oxid                                         25 sr.

 

Ez a festék mással nem keverhető. Felhasználás előtt frittelni kell. Tüzes narancssárga színt ad.

Ü

veg,  olyan szervetlen olvadék, amely észrevehető kristályosodás nélkül hűl le és dermed meg.  Nemfémes szerkezeti anyag, a hőt és az elektromosságot rosszul vezeti. Nagy az átlátszósága, olvadáspontja nem éles, levegőnek, víznek, kémiai anyagoknak jól ellenáll. Melegítve fokozatosan lágyul, jól alakítható. Összetételében üvegképzők a szilícium-dioxid, a bór oxid és a difoszfor pentoxid. Folyósítószerek az alkáli oxidok, karbonátok, nitrátok, szulfátok. Stabilizátorok, amelyek növelik a kémiai ellenállást alkáliföldfém és ólom oxidok, karbonátok. Gyártása során vasmentes, tiszta kvarchomokot, szódát és tiszta őrölt mészkövet, márványlisztet, vagy mészmárgát valamint 20-30 %-ban porított üvegcserepet kevernek össze az üvegolvasztó kádakba, vagy kisebb mennyiség esetén olvasztófazekakba. A szódát helyettesíthetik Nátrium-szulfáttal is, azonban ekkor szén hozzáadása is szükséges és nő a tüzelőanyag felhasználás, valamint kéndioxid képződik, ami a füstgázokkal távozva környezetvédelmi problémát okoz. 800-900 Co-on megindul az összeolvadás /szintereződés/, a mész a szóda a kvarccal szilikátokká alakul át. Az olvadékot 1300-1550  Co-ra hevítve az olvadék homogenizálódik, derítőszerek adagolásával / Nátrium szulfát, Nátrium klorid, arzén, antimon, cérium oxid/ meggyorsul a derítés folyamata, a keletkezett gázbuborékok eltávozása. Ezután addig pihentetik, amíg 1200 Co-ra nem hűl le. Lassú hűlés zavarosságot és átlátszatlanságot okozhat. Gyors hűtés növeli a belső feszültséget. A normál üveg 600 fok körül lágyulni kezd.  A cseh kristályüveg, vagyis a kálimészüveg nehezebben olvasztható üvegféle. A nagy fénytörésű, nehéz ólomüvegbe mész helyett ólom-oxidot adagolnak. Az üveget a hozzá adagolt fluorvegyületek, folypát, kriolit, tejfehér zavaros üveggé teszik. Az üveget fémoxidokkal színezni lehet. Vas-oxid barna, réz-oxid zöld, redukálószerrel vörös, kobalt oxid kék, nátrium szelenit narancsvöröses, krómoxid zöld és sárga szín között, uránsók sárga, aranyklorid rubinvörös mangán dioxid ibolyaszínt ad. Az első üveget valószínűleg Egyiptomban állították elő i.e. 3400 körül. Egyiptomban és Mezopotámiában i.e. 5. évezredben már akadtak kezdetleges mázak. I. e. 1370 körül Egyiptomban megkezdődött az iparszerű üveggyártás. A sumérok i.e. 4000-3000 körül előállítottak mázas áru. A középkorban az üveggyártás és az üvegművészet központja Bizánc és Velence volt. Az üveggyártásban áttörést a Leblanc-féle olcsó nagyipari szódagyártás jelentett.  Előtte szóda helyett az elégetett erdei fákból nyert hamuzsírt, K2CO3 olvasztották össze kvarchomokkal és mésszel üveggé. A fa kevés hamuzsírt ad, az üveg drága volt, luxuscikknek mázakban olívzöld árnyalat keletkezik. A mázakban oldott titán dioxid és cink-oxid vas-oxiddal sárga és narancssárga, ón oxid vörösesbarna árnyalatú mázt ad. A vörös vas-oxidot Fe2O3, angol vörös v. caput motuum néven is használták., /barna vasérc, v. okra/. A természetes mágnesvaskő és a szénsavas vas redukáló lángban fekete mázat ad.

V

as-oxid hidrát, Fe2O3 . n H2O, limonit, barna vasérc, gyepvasérc, okra. Változó víztartalmú, általában sárgásbarna színű ásvány. Vastartalma akár 60 %-is lehet. Hazánkban Rudabányán található jelentősebb készlet barnavasérc. A gyepvasércet régen a világítógázgyártásban, mint kénhidrogénmegkötő gáztisztító masszát /Lux-massza/ használták. Felhasználása, mint az egyéb vas-oxidoké.

Vanádiumoxidok,vanádium(II)-oxid, vanádium-monoxid, VO, fekete, fémfényű por. Vízben nem oldódik, az elektromosságot vezeti. Híg savak oldják. Bázikus jellemű, savakkal sót képez. Vanádium-trioxid, vanádium(III)-oxid, V2O3. Komplexképző. Fekete fénylő kristályos por. Előállítása során szénnel összekever vanádium pentoxidot hidrogénnel redukálnak. Az elektromosságot vezeti, levegőn lassan dioxiddá oxidálódik. Hevítve meggyullad. V6O13 kékesfekete, kristályos por tömény salétromsav jól oldja.VO2,vanádium-dioxid, vanádiumpentoxidból redukcióval állítható elő. Amfoter jellegű, levegőn hevítve vagy tömény salétromsavval oxidálva pentoxiddá alakul. Savakkal, lúgokkal melegen oldódik. Vanádium-pentoxid. V2O5, barna kristályokból álló sárga színű por.  A vanádium legfontosabb vegyülete. Vízben lassan oldódik, vanádiumsavak keletkeznek. A vanádium sói a vanadátok. Tisztán ammónium-metavanadát hevítésével, vagy pedig vanadil-triklorid hidrolízisével állítható elő. Savakban és lúgokban a vanádium-pentoxid oldódik. A kéndioxidot a vanádiumpentoxid pora részben  kéntrioxiddá oxidálja, ezért a vanádium-pentoxid a kontakt kénsavgyártás katalizátora. A vanádium-pentoxid erős méreg. Adagolása mázakban 6 % körüli mennyiségben történik, középsárga színt ad. Ónnal együtt átlátszatlan mázat képez.

Vanádium-szulfát, vanádium(II)-szulfát, VSO4 Előállításakor vanadilszulfát- trihidrát vizes oldatát ólomkatóddal elektrolitosan redukáljuk kénsavas közegben. Az eredetileg kék oldat ibolyásvörössé válik az elektrolízis folyamán. Az oldatot nitrogénatmoszférában levegő kizárásával fölös mennyiségű vízmentes alkohollal elegyítjük. Ekkor VSO4 . 6 H2O válik ki, világos ibolyaszínű  por formájába. A  vanádium-szulfát levegőn megbarnul, oxidálódik. Oldata erős redukálószer, oxigén nyomaival egyesül, vízzel hidrogént fejleszt, töményebb oldatából kénhidrogén keletkezik. Ón, réz, ezüst, arany, platina és higany sóit fémmé redukálja. Alkáliszulfátokkal kettős sókat képez. Savanyú oldatban állandóbb, nem fejleszt hidrogént.  Heptahidrátot is alkothat. V2( SO4)3  Vanádium(III)-szulfát,  előállításakor vanádium-pentoxidot kénsavval pépessé keverünk, majd hidrazinnal redukáljuk jégecetes közegben. Ekkor vanádium(III)-acetátot kapunk, amit további kénsavval kezelve vanádium(III)-szulfáttá alakítunk át. A vízmentes vegyület sárga por, víz, éter, alkohol nem oldja. Levegőn hevítve vanádium-pentoxiddá alakul. Alkáliszulfátokkal timsókat ad.

Vas-karbonát, ,FeCO3,Vas(II)-karbonát,

természetes ásványa a sziderit, vagy vaspát. Nálunk Rudabányán fordul elő.  Szénsavas vasat Vas(II) szulfát és szóda összeöntésével kapunk, 60-80 Co-os hőmérsékleten. A csapadék levegőn színváltozás közben elbomlik. Ha vasat széndioxid és vízgőz áramban hevítünk, ugyancsak vaskarbonátot kapunk. Frissen leválasztott bárium-karbonátból vas-klorid oldattal szintén vaskarbonátot kapunk. A vaskarbonát vízben nem oldódik, száraz levegőn állandó, nedves levegőn megbarnul vas-oxidhidrát keletkezik belőle. Hidrogénáramban hevítve, redukcióval fém vas keletkezik. Híg ásványi savak oldják. Salétromsavval hevítve vas-hidroxidot ad. Oxidáló anyagok vas-oxiddá alakítják át. A kereskedésbeli vaskarbonát tartalmaz vas hidroxidot is. 300 Co-körűl a vaskarbonát vas-oxidra és széndioxidra bomlik. Sósavban, kénsavban,  és salétromsavban a vaskarbonát oldható sók képződése közben oldódik.

A vaskarbonát felhasználása hasonló, mint a vas-oxidé, redukáló lángban  fekete mázat ad.

 Vas-kromát, Fe2 (CrO4) 3, sárga színű por, nem oldódik vízben. Vas-oxid és króm-oxid izzított keveréke. Kerámia és porcelán festékekben használják fel, 2%- körül adagolva, színmódosító, szürke színt ad. Sötétebbre változtatja a szürkésbarnát és a feketét. Mérgező.

Vas-oxid, Vas(II)-oxid, FeO, fekete, pirofóros / finom eloszlása miatt levegőn, szobahőmérsékleten, vagy kevéssel a fölött izzani kezd, vörös vas (III) oxiddá alakul át. / por. Előállítható vasoxalát, Fe(COO)2 levegőtől elzárt hevítésével. Vas(III)-oxid, Fe2O3, vörös színű, vízben nem, csak savakban oldódó por. Izzítva savak már nem oldják. Természetes ásványa a hematit. Pirit pörkölésekor kéndioxidot és vas (III) oxidot kapunk. Vas-szulfát, Vas(III)-oxihidrátok vagy Vas(III)-nitrát izzítása során keletkezik. Vörös földfesték. A természetben előforduló magnetit ásvány Vas (II, III), oxid,  Fe3O4 , mágneses, fekete por. Vízben nem oldódik, vas levegőn történő izzításával, vagy Vas(II)-oxid hevítésével állítható elő. A népi fazekasságban a falusi kovácsok hulladékát a vasrevét a cundart használták fel. Mozsárban megtörve szitálták, majd kaolinnal és vízzel kétszer őrölték. Így fekete festéket kaptak. Vas-oxid sárga előállításához ólommázzal hígították, majd frittelték felhasználás előtt. Öreg, elhagyott kazánokból kalapáccsal lehet kiverni a cundart. Mázfeletti porcelánfestékhez a vas-oxidot kristályos vas szulfátból FeSO4. 7H2O készítették. A vasgálicot először megolvasztották, kristályvizét elűzték, majd a kapott finom, fehér port izzították. A vas-oxid színe az égetést hőfokától függően előbb narancssárga, majd vörös, sötétvörös és ibolyaszínű lesz. A színt többszöri mintavétellel ellenőrizték. Az izzított vas-oxidot melegvizes mosással tisztítoták meg a vízben oldódó sótartalomtól. Sárga vas-oxid készítéséhez a vasgálicot vízben oldva 14 napig lapos csészében pihentették, időnként megkeverték. A keletkezett sárga csapadékról a kénsavas vizet leöntötték, szobahőn szárították. Szürke v. fekete vas-oxidot a vizes vas só oldatának alkálilúgos v. ammóniákos leválasztásával állítottak elő. A színárnyalat függvénye, hogy milyen sav vas-sóját bontják meg. A vas-oxid a mázakban világossárgától aranysárgán keresztül világosbarna színt ad. Mangánvegyületekkel barna, rézzel zöld színt, reduktív atmoszférában kékeszöld színt ad. Titántartalmú mázakban sárgás-szűrkés színt kapunk. Magas kalcium-oxid és magnézium-oxid módosulata ismert a kvarc, a tridimit, és a krisztobalit. A Szilícium-dioxidnak számtalan módosulata ismert. Teljesen tiszta kvarc a máramarosi gyémánt, mangánvegyületeket és vizet tartalmaz az ametiszt, vasvegyületektől sárga az aranytopáz, szerves vegyületektől szürke a füsttopáz. Víztartalmú amorf sziliciumdioxid az opál, kevés vizet tartalmaz a kalcedon, az achát, ónix, karneol, heliotróp, a tűzkő. Számos összetett kőzet alkotórésze a szilícium-dioxid, mint a gránit, gneisz, csillámpala, homokkő, porfír. A tengeri homok majdnem vegytiszta kvarc. A szilícium-dioxid vegyi hatásoknak ellenáll, csak a hidrogénfluorid támadja meg. Bázisokkal savanhidrid lévén szilikátokat ad. Amorf módosulata lúggal forralva oldódik.  A kvarc csak bázisokkal összeolvasztva alakul át szilikáttá. A szilícium-dioxid hálózatképző oxid.  Növeli az olvadási és lágyulási hőmérsékletet, valamint a viszkozitást, a keménységet, a kémiai ellenálló képességet és a kristályosodási hajlamot. Csökkenti a hőtágulást. Nyersanyagai a vasmentes nagytisztaságú kvarchomok, a Káliföldpát és a kaolin. A rácsképző szilícium-dioxid őrlési finomsága a máz minden tulajdonságát előnyösen befolyásolja. Üvegképző máz oxidforrás. Szilícium-dioxidból magnéziumporral, oxidációval fém szilícium állítható elő. Vízoldható szilíciumvegyületet kapunk szilícium-dioxid alkálikarbonátos megömlesztésével. Ez a vízüveg. Érdekes gyógyászati felhasználás, hogy a szilicium dioxid zárt pólusaiban gyógyhatású vegyületeket lehet a megbetegedett testrészekre juttatni és ezeket ott fénnyel aktivizálva, felszabadíthatjuk a gyógyulás elősegítésére. Fazekasok a kövér agyag soványítására akár 40 %-ig is homokot gyúrnak a masszába. A szilícium-dioxid földünk legelterjedtebb ásványa, az oxigén után.

Vízüveg, Na2O . 3-4 SiO2, sűrű, olajszerű víztiszta folyadék. Általában 35-40 Baumé fokos, 8 % nátrium hidroxidot és 27 % szilícium-dioxidot tartalmazó vizes kolloid oldat. Kovasav kiválása közben viszonylag hamar bomlik. A folyamatot a levegő szénsavtartalma, híg savak katalizálják, ezért jól lezárva kell tartani. Lúgos kémhatású. A fenti nátronvízüvegen kívül hamuzsírral kálivízüveget is készítenek. Ismert a kettős v. káli-nátron vízüveg is. Előállítása során kvarchomokot vízmentes szódával v. hamuzsírral, esetleg nátriumszulfáttal és kevés szénnel 1500 Co-on összeolvasztanak. A kapott kemény darabokat autoklávokban melegen vízzel oldják. A samottliszt és vízüveg pépszerű keverékét hőálló samotthabarcsként, cserépkályhákhoz, kandallókhoz használják. A vízüveg a szervezetbe jutva mérgező.

 

Volfrámsárga, volfrámsav, Volfrám(VI) oxihidrát, H2WO4, sárga, volfrám oxidot is tartalmazó pigmentfesték Víz és sav nem oldja, előállítható, ha volframát oldatokat melegen erős savakhoz adagolunk. A volfrámsav sói csak lúgos közegben állandóak. Savanyú oldatokban a molibdénsavhoz hasonlóan hajlamosak izo és heteropolisavak képzésére. A víztartalmú  volframoxid  H2WO4 . H2O főzéskor válik sárga színű volfrámsavvá. A volfrámsav volfrámoxid tartalma 99, 5 %, volfrámoxid néven 0, 5-3 %- közötti adagolásban kristálymázak adalékaként használják fel.

W

ollastonit, CaO.SiO2, tiszta,

természetes, kovasavas mész. Táblás, néha oszlopos, vagy szálas, rostos, fehér v. sárgás színű, jól hasadó ásvány. Szabad fordításban táblás pátnak nevezhetjük. A lánc és szalagszilikátok piroxén csoportjába tartozik. Magyarországon a polgárdi Szár hegy  andezittelérjéhez kapcsolódik 10 cm-es és 1 méter közötti nem folyamatos, un szegregált wollastonitos szkarn öv, melynek kőzetalkotó ásványa maga a wollastonit. Mint olvashatjuk Fehér Béla a miskolci Herman Ottó Múzeum Ásványtárának muzeológusa a polgárdi Szár-hegy wollastonitos szkarnjáról szóló dolgozatában. Mint írja a wollastonit ipari méretű bányászata az 1950-es években indult meg világszerte. Nálunk a mészkőbányászat során kikerült wollastonit törmelékes volta miatt meddőre kerül. A wollastonit főleg mészkő v. dolomit és gránit magmás érintkezésénél keletkezik. Akadályozza a mázak tűszúrásos repedéseinek képződését, folyósítószer matt mázakban.

Wollastonit kerámiák, a természetben előforduló wollastonitból CaO. SiO2  készítik, Bór foszfáttal, alumínium-oxiddal, cirkónium oxiddal adalékolják. Jellemzője a kis égetési zsugorodás, a kis dielektromos állandó valamint a kis dielektromos veszteségi tényező. Tulajdonságai miatt az elektrotechnikai kerámiagyártásban használják fel.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

                                          


FELHASZNÁLT IRODALOM:

 

1.       Szekeres G. - Rácz L .:  Magyar kémikusok Lapja 2002/10; 2003/6; 2004/4; 2005/2; 2005/3; 2007/6;

2.       Römpp:  Vegyészeti Lexikon, 1-3 kötet, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1961, 1981.

3.       Wehlte K: A festészet nyersanyagai és Technikája, Balassi Kiadó, Budapest, 1996.

4.       Csupor I.- Csuporné: Fazekaskönyv, Mezőgazda-Planétás Kiadó, Budapest, 1998.

5.       Lengyel B.-Proszt J.-Szarvas P.: Általános és Szervetlen Kémia, Tankönyvkiadó, Budapest, 1960.

6.       Erdey-Grúz T. : Vegyszerismeret I. Műszaki Kiadó, Budapest, 1955.

7.       Wartha V. : Az agyagipar technológiája, K. M. Természettudományi Társulat, Budapest, 1892.

8.       Bognár L. :  Ásványhatározó, Gondolat. Budapest, 1987.

9.       BSZ-Keramikbedarf GmbH.: Katalog 04/05.

10.    Náray-Szabó J.: Szervetlen Kémia I-III, Akadémia Kiadó Budapest, 1956.

11.    Králik J.:  Szinonim Vegyszernevek, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1960.

12.    Ötvös Nagy F. : Zománcmívesség,  Scolar Kiadó, Budapest, 1997.

13.    Kocsi M.- Csomor L.: Korondi székely fazekasság, Népművelési Propaganda Iroda, Budapest,

14.     Kurucz Á.: Barcaújfalu Fazekassága, szakdolgozat, Budapest, 2006.

15.     Gebauer W. : Kézműipari Kerámia, Műszaki Könyvkiadó, 1985.

16.     Mattyasovszky-Zsolnay L.: Finomkerámia Kézikönyv II. Építésügyi Kiadó, Budapest, 1954.

17.     Lengyel B.: Általános és Szevetlen Kémiai Praktikum I, II, Tankönyvkiadó, 1972.

18.     Somodi Zs.-Pálffy J.-Kámori L.: Finomkerámiaipari Technológia,  Műszaki Könyvkiadó, Budapest,1984.

19.     Fritz G.: Gyógyszertan. Medicina,Budapest, 1960.

20.     Kicsi S.-Somogyi Béláné.: Természettudományi Kislexikon,  Akadémiai Kiadó, Budapest 1971.

21.     Inzelt I.: Vegyi Receptek, Műszaki könyvkiadó, Budapest, 1967.

22.     http://www. Interkeram.hu  műszaki információk

23.     Keraker kereskedés, Pécs.: Műszaki információk

24.     Balázs L.: A kémia Története, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1996.

25.     Négyjegyű függvénytáblázatok, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2006.

26.  Dr. Tamás F. : Szilikátipari Kézikönyv, Műszaki Kiadó Bp. 1982

27.  Dr. Knapp Oszkár: Üvegipari Kézikönyv, Műszaki Kiadó. 1964.

28.  Dr Issekutz Béla, Dr. Issekutz Lívia: Gyógyszerrendelés, Medicina Budapest, 1979.

28.  C.D.Hodgman: Handbook Chemistry and Physics 1955-1956

26.    Lange: Handbook of Chemistry;Sandusky, OHIO 1956

27.    Landolt-Börnstein: Physikalisch-Chemische Tabellen ; Julius Springer, Berlin 1923.

 

 

 A szilícium feldolgozásánál, modern szemléletével segítséget nyújtott: a Gergely Pál tanár úr által szerkesztett Általános és Bioszervetlen Kémia tankönyv, a fazekasszemlélet elsajátításában pedig Dolors Ros i Frigola Agyagművesség- Kerámia, valamint Josie Warshaw Kerámia Enciklopédiája. Az egészségügyi táblázat összeállításánál segítségemre volt a szerkesztésnél a Tompa Anna -féle Kémiai Biztonság és Toxikológia könyv, valamint az idézett forrásokon kívül a Korszerű Orvosi Diagnosztika és Terápia 2003-as magyar kiadása is.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Fazekas Táblázatok

 

 

 

I.                    A legfontosabb szervetlen vegyületek összegképlete, magyar, hagyományos, angol és német elnevezésük.

II.                   Hőmérsékletjelző testek: Seger gúla / Celzius fok. Hazai forgalmazó adatai alapján.

III.               Hőmérsékletjelző testek: Orton gúla / Celzius fok.  Hazai forgalmazó adatai alapján.

IV.                 Kereskedésbeli gyári frittek főbb adatai.

V.                   Égetési táblázat, terrakotta, mázas, raku égetés.

VI.                 A legfontosabb szervetlen vegyületek összegképlete, elnevezése, CAS száma, olvadáspontja Co-ban, molekulasúlya, elemi összetétele %-ban, vizes oldhatóság 20 Co-on telített oldatban, tömegszázalékban.

VII.               Néhány színező fém oxid.

VIII.             Az elemek jele, neve, CAS száma, moláris tömege g/mól, olvadáspontja Co , atomsúlya, rendszáma és legfontosabb vegyértékei.

IX.                A receptekben előforduló legfontosabb mázalkotók  angol neve , valamint magyar megfelelőjük.

X.                  Seger gúlák és piroszkópikus gúlák lehajlási hőmérséklete Co-ban megadva.

XI.                A  leggyakoribb anionok és kationok áttekintő táblázata.

XII.              Az engóbok színező oxidjai

XIII.            A mázat alkotó oxidok SEGER-féle felosztása

XIV.            Néhány finomkerámiaipari nyersanyag százalékos összetétele

XV.              Fémek és vegyületeik egészségügyi vonatkozásai

XVI.            Az összeállításban szereplő elemek és vegyületek.

XVII.          Fontosabb angol szinonim ásványnevek.

 

                

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1. táblázat

Fontosabb szervetlen vegyületek képlete, magyar neve, hétköznapi, angol, német neve

Kristályvíz nélkül

AlPO4

alumínium-foszfát

 

Aluminium phosphate

Aluminiumphosphat

1

Al2O3

alumínium-oxid

Timföld

Alumina

Tonerde

2

Al2(SiF6)3

alumínium-sziliko-fluorid

 

Aluminium silico-fluoride

Aluminiumsilico-fluorid

3

NH4H2PO4

ammónium-foszfát

 

Ammonium phosphate

Ammoniumphosphate

4

NH4Cl

ammónium-klorid

Szalmiáksó

Ammonium chloride

Salmiak

5

(NH4)2MoO4

Ammoniummolibdát

 

Ammonium molybdate

molybdansaures  ammonium

6

NH4Al(SO4)2

Ammóniumtimsó

 

Ammonium alum

Ammoniumalaun

7

NH4VO3

ammonium-vanadát

 

Ammonium vanadate

Ammoniumvanadat

8

SbF3

antimon-trifluorid

 

Antimony(III)

Fluoride

Antimonfluoride

9

Sb2O3

antimon(III)-oxid

 

Antimony oxides

Antimonoxyde

10

Au

Arany

 

Gold

Gold

11

BaCO3

bárium-karbonát

 

Barium carbonate

kohlensaurer Baryt

12

BaSO4

bárium-szulfát

Sulypát

Barium sulphate

Schwerspat

13

BaCrO4

bárium-kromát

Baritsárga, barrit

Baryte yellow

Chromsaurer Baryt

14

BaO2

bárium-peroxid

 

Barium peroxyde

Bariumperoxyd

15

BeO

berillium-oxid

 

Berillium oxide

Berylliumoxyde

16

Bi(NO3)3

bizmut(III)nitrát

Bázisos bizmutnitrát

basic nitrate of bismuth

Basisch-Wismutnitrate

17

Bi2O3

Bizmut(III)-oxid

 

Bismuth oxides

Wismutoxyd

18

B

Bór

 

Boron

Bor

19

Na2B4O7

Bórax

di-nátrium tetraborát

Sodium borate

Tinkal

20

H3BO4

Bórsav

Ortobórsav

boric acid

Borsaure

21

B2O3

bór-trioxid

Bórsavanhidrid

boric oxide

Bortrioxyd

22

ZnBO3

cink-borát

Bórsavas horgany

zinc borate

Zinkborat

23

ZnF2

cink-fluorid

 

zinc fluoride

Zinkfluorid

24

ZnO

cink-oxid

Horganyfehér

zinc oxyde

Zinkoxyd,  Augennichts

25

ZrO2

cirkónium-dioxid

Cirkon-dioxid,

Cirkonföld

Zirconia

Zirkonerde,

Zirkoniumxyd

26

ZrSiO4

cirkónium-szilikát

 

Zirconium silicate

Zirkoniumsilikat

27

Ag

Ezüst

 

Silver

Silber

28

Cd(NO3)2

kadmium-nitrát

 

Cadmium nitrate

Cadmiumnitrat

29

CdO

kadmium-oxid

 

Cadmium oxide

Cadmiumoxyd

30

CdS

kadmium-szulfid

Kadmiumsárga

Cadmium sulfide

Cadmiumsulfid

31

CaSO4

kalcium-szulfát

Gipsz

Calcium sulfate

Schwefelsaurer Kalk

32

CaF2

kalcium-fluorid

 

Calcium fluorid

Flusspat

33

CaCO3

kalcium-karbonát

Mészkő

Calcium carbonate

Calciumcarbonat

34

Ca(PO3)2

kalcium-metafoszfát

 

C. m.phosphate

Calciummetaphosphat

35

CaO

kalcium-oxid

Égetett mész

Calcium oxide

Calciumoxyd, Aetzkalk

36

CaSiO3

kalcium-szilikát

 

Calcium silicate

Calciumsilicat

37

K2Cr2O7

kálium-dikromát

Kálium-bikromát

Potassium dichromate

Kaliumdichromat

38

K2CO3

Kálium-karbonát

Hamuzsír

Potassium carbonate

Pottasche

39

KNO3

kálium-nitrát

Kálisalétrom

Potassium nitrate

Kaliumnitrat

40

Co

Kobalt

 

Cobalt

Kobalt

41

Co3(PO4)2

kobalt-foszfát

 

Cobalt phosphate

Kobaltphosphat

42

CoCO3

kobalt(II)-karbonát

 

Cobalt(II)carbonate

Kobalt(II)karbonat

43

Co2O3

kobalt-oxid

 

Cobalt oxide

Kobaltoxyde

44

CoCl2

kobalt(II)-klorid

 

Cobalt(II) chloride

Kobalt(II)-Chlorid

45

Cr

Króm

 

Chromium

Chrom

46

CrO, Cr2O3,CrO3

króm-oxidok

króm(II), (III),(VI)-oxid

Króm(VI)-oxid krómsav, krómsavanhidrid

Chromium

Oxide

Chromoxyd

47

Cr2(SO4)3

króm(III)-szulfát

 

Chromium(III)

Sulfate

Chromsulfat

48

Li2CO3

lítium-karbonát

 

Lithium carbonate

Lithiumcarbonat

49

Li2O

lítium-oxid

 

Lithium oxides

Litiumoxid

50

MgF2

magnézium-fluorid

 

Magnesiumfluorid

Magnesiumfluorid

51

 

magnézium-foszfát

 

Magnesium     phosphates

Magnesiumphosphate

52

MgCO3

magnézium-karbonát

 

Magnesium carbonate

Magnesiumcarbonat

53

MgO

magnézium-oxid

Égetett magnézia

 

Magnesium oxide

Magnesiumoxid

54

MgSO4

magnézium-szulfát

Keserűsó, kieserit

Magnesium-sulfate

Magnesiumsulfat

55

MnO2

Mangándioxid

Barnakő,

Manganese dioxide

Mangandioxid

56

MnCO3

mangán-karbonát

 

Manganese(II) carbonate

Mangan(II)carbonat

57

MnCrO4

mangán(II)-kromát

 

Manganese chromate

Mangan(II)chromat

58

MnSiO3

mangán-szilikát

Rodonit

Manganese(II) silicate

Mangan(II)silicat

59

MnSO4

mangán(II)-szulfát

 

Manganese sulfates

Mangansulfate

60

Mo

Molibdén

 

Molybdene

Molybden

61

MoO3

molibdén-trioxid

Molibdénsav-anhidrid

Molybdenum

Trioxid

Molybdentrioxid

62

NaF

nátrium-fluorid

 

Sodium fluorides

Natriumfluoride

63

NaCl

nátrium-klorid

Konyhasó, kősó

Sodium chloride

Natriumchlorid

Chlornatrium

64

NaNO3

nátrium-nitrát

Nátronsalétrom

Sodium nitrate

Natriumnitrat

65

NaNO2

nátrium-nitrit

 

Sodium  nitrite

Natriumnitrit

66

C4H4Na2O6

nátrium-tartarát

 

Sodium tartrate

Natriumtartrat

67

Na5P3O10

nátrium-tripolifoszfát

 

Sodium tripoly-phosphate

Natrium-tripolyphosphat

68

Ni3(PO4)2

nikkel-foszfát

 

Nickel phosphate

Nickelphosphat

69

NiCO3

nikkel(II)-karbonát

 

Nickel(II)carbonate

Nickel(II)-carbonat

70

Ni(NO3)2

nikkel(II)-nitrát

 

Nickel(II)-nitrate

Nickel(II)-nitrat

71

NiO

nikkel(II)-oxid

 

Nickel oxides

Nickeloxide

72

PbCrO4

Ólomkromát

 

lead chromate

Bleichromat,

Chromgelb

73

PbO

ólom(II)oxid

Ólomgelét

lead oxide,

litharge

Bleioxid, Massicot

74

SnO

ón(II)-oxid

cink-oxid

tin oxides

Zinnoxide

75

Pt

Platina

 

Platinum

Platin

76

Pr -

prazeodim vegyületek

 

Praseodymium

Compounds

Praseodymverbindung-en

77

CuF2

réz(II)-fluorid

 

Copper(II) fluoride

Kupfer(II)-fluorid

78

Cu3(PO4)2

réz(II)-foszfát

 

Copper(II)

Phosphate

Kupfer(II)-phosphat

79

CuCO3

réz(II)-karbonát

 

Copper(II)

Carbonate

Kupfer(II)-carbonat

80

Cu2O

réz-oxid

 

Copper

Oxides

Kupferoxide

81

CuSO4

réz(II)-szulfát

Rézgálic, kékkő

Copper(II)

Sulfate

Kupfer(II)-sulfat

82

Ru

Ruténium

 

Ruthenium

Ruthenium

83

SrCO3

stroncium-karbonát

 

Strontium

Carbonate

Strontiumcarbonate

84

SrO

stroncium - oxid

 

Strontium oxide

Strontiumoxid

85

Se

Szelén

 

Selenium

Selen

86

SiC

szilícium karbid

 

Silicon carbide

Siliciumcarbid

87

SiO2

szilícium-dioxid

 

Silicon dioxide

Siliciumdioxid

88

Na2CO3

nátrium-karbonát

Szóda

Sodium carbonate, soda

Natrium carbonat, Soda

89

TiO2

titán(IV)-oxid

 

Titanium dioxide

Titandioxid

90

VO2

vanádium-dioxid

 

Vanadium

Oxides

Vanadium oxide

91

Fe2O3

vas-oxid

 

iron oxides

Eisenoxid

92

Fe2(CrO4)3

vas-kromát

Sziderinsárga

iron(III) chromate

Eisen(III)-chromat

93

Römpp1963,1981; Erdey-Grúz T. 1955; Riedel 1992; Aldrich 2004; Lancaster 1999;

 

 

 

 

 

                                                                        

 

 

 

 

 

 

II. táblázat

Seger gúla / Celzius fok

Seger gúla SK

Hőfok Celzius

fokban

019

690

018

710

017

730

016

750

015a

790

014a

810

013a

830

012a

850

011a

880

010a

900

09a

920

08a

940

07a

960

06a

980

05a

1000

04a

1020

03a

1040

02a

1060

01a

1080

01a

1100

2a

1120

3a

1140

4a

1160

5a

1180

6a

1200

7

1230

8

1250

9

1280

10

1300

11

1320

12

1350

13

1380

14

1410

15

1435

16

1460

17

1480

18

1500

19

1520

20

1530

26

1580

27

1610

28

1630

29

1650

30

1670

 

 

 

 

 

 

 

 

 

III.  táblázat

Orton gúla / Celzius fok

Orton gúla száma

Hőfok

Celzius fokban

019

676

018

712

017

736

016

769

015

788

014

807

013

837

012

858

011

873

010

898

09

917

08

942

07

973

06

995

05

1012

04

1030

03

1060

02

1086

01

1101

1

1117

2

1136

3

1142

4

1152

5

1160

6

1184

7

1220

8

1237

9

1247

10

1257

11

1282

12

1293

13

1304

14

1321

15

1388

16

1424

17

1455

18

1477

19

1500

20

1520

21

1542

22

1564

23

1586

24

1589

25

1614

26

1619

27

1624

28

1636

29

1661

 

 

 

 

IV. táblázat

Égetési táblázat, terrakotta, mázas, és raku égetés

Égetési idő, óra

Terrakotta égetés

Mázas égetés

Raku égetés

1-2

50- 200 Co

50-200 Co

50-300 Co

3

250 Co

300 Co

1000 Co, redukció

4

400 Co

450 Co

100 Co

5-6

600 Co

700 Co

 

7

800 Co

800-850 Co

 

8-9

960-980 Co

900-1000 Co

 

10

1000 Co

1100-1250 Co

 

11-12

800-600Co

1000-800 Co

 

13-14

400-300 Co

400-200 Co

 

15

200 Co

100 Co

 

Gebauer 1980, Kiss P. 2004;

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

V. táblázat

Gyári frittek

Gyári név

Összetétel Seger szerint

Molsúly

Lágyuláspont

Co

Tulajdonságok

Ólom-mono-szilikát fritt

 

1,00 PbO                                        1,00 SiO2

283

470

Alapmáz átlátszó, matt és effekt mázakhoz

Ólom-bór-szilikát fritt

 

0,45 PbO           0,15 Al2O3           1,75 SiO2

0,40 CaO                                       0,45 B2O3

0,30 K2O                                       

257

603

Bórsavas alapmáz, matt, átlátszó és effekt  mázakhoz

Alkálikus  fritt

 

0,30 CaO          0,03 Al2O3                   2,40 SiO2

0,40 Na2O

0,30 K2O

 

217

503

Raku máz, átlátszó, matt és effektmáz, kraquelé

máz, réteges felület kialakítása

Alkálikus-bór-szilikát fritt

 

1,00Na2O                                      3,00 SiO2

0,90 B2O3

382

580

 Alkalikus máz aventurin és raku  mázhoz

Cink-bárium-szilikát fritt

 

0,45 BaO           0,10  Al2O3            1,30 SiO2

0,45 ZnO

0,10 RaO

 

835

Alapmáz cink-bárium matt mázhoz, égetési hőmérséklet 1140 Co

Bárium-szilikát fritt

 

1,00 BaO           0,40 Al2O3           1,70 SiO2

325

 

Matt mázhoz, kevésbé mérgező, ha bárium karbonátot használunk fel.

Alkálikus-bór-szilikát fritt

 

0,70 Na2O          0,20 Al2O3           4,00 SiO2

0,10 CaO                                      0,60 B2O3

0,20 MgO

379

590

Átlátszó és fényes mázhoz, raku mázazáshoz,bárium szilikát frittel keverve matt mázat ad

Kálium oxidos, alkálikus-bór-szilikát fritt

 

0,45 Na2O          0,20 Al2O3             1,80 SiO2           

0,45 K2O                                      0,60 B2O3

0,10 CaO                                    

 

645

Ólommentes, alkálikus máz különböző zsugormázakhoz, átlátszó, és effektmázakhoz, rakumázhoz.

Bór-kalcium fritt

 

0,10 K2O            0,17 Al2O3           2,20 SiO2

0,90 CaO                                       0,35 B2O3

223

760

Selymes felületű, matt mázakban, mázak átlátszóságát csökkenti, pink mázak kiváló alapja

Bórax fritt

 

0,52 CaO            0,17 Al2O3              2,40 SiO2

0,36 Na2O           0,62 B2O3       

0,04 K2O

0,05 BaO

0,03 MgO

 

 

 

Bórax fritt

 

0,10 Na2O           0,50 Al2O3              3,30 SiO2

0,20 K2O            0,90  B2O3

0,70 CaO

0,02 MgO

 

 

 

Alkalikus fritt

 

1,00 Na2O           0,20 Al2O3         2,20 SiO2

 

 

 

Gyári frittek

Kalcium-bárium fritt

 

0,40 CaO           0,15 Al2O3                2 SiO2

0,04 MgO          0,20 B2O3            0,10  ZrO

0,55 BaO

 

 

 

Cink-bárium fritt

 

0,10 Li2O          0,10 Al2O3                    2 SiO2

0,45 ZnO

0,45 BaO

 

 

 

Alkálikus cink-bór fritt

 

0,35 K2O           0,35 Al2O3           3,16 SiO2

0,28 CaO                                      0,16 B2O3

0,28 ZnO

0,09 Li2O

 

310

760

Keverhető a báriumszilikátos frittel,

 

 együtt efektmázat  adnak

Káliumos fritt

 

0,66 K2O           1, 05 Al2O3             6,50 SiO2

0,32 Na2O           

0,02 MgO

 

 

 

Lítium-magnézium fritt

 

0,50 Li2O          0,60 Al2O             6,45 SiO2

0,50 MgO         2,85 B2O3

 

 

 

Alkalikus fritt

 

0,06 K2O          0,10 Al2O3            3,00 SiO2

0,65 Na2O        0,10 B2O3

0,30 CaO

 

 

 

Bórax fritt

 

0,20 K2O          0,20 Al2O3             1,90 SiO2

0,40 Na2O        0,45 B2O3

0,40 CaO

 

 

 

Kalcium-bór fritt

 

1,00 CaO         0,10 Al2O3                  0,60 SiO2

                        1,50 B2O3

 

 

 

Földpátos mázak

Káli-földpátos máz

 

0,70 K2O         1,00 Al2O3               5,95 SiO2

0,30 Na2O

 

 

 

Káli-földpátos máz

 

0,66 K2O        1,00 Al2O3                      6,50 SiO2

0,32 Na2O

0,02 MgO

 

 

 

Nátron-földpátos máz

 

0,35 K2O         1,20 Al2O3             10,70 SiO2

0,65 Na2O

 

 

 

Kereskedelmi forgalomban  hazánkban kaphatóak a VTR 100 , 1104 jelölésű mázak. Összetételük gyári szabadalom, adatlappal rendelkeznek. A VTR 100 típusú mázak 800, 900,1000  C o  -on égethetők.

A 1104-es mázak égetési hőmérséklete valamivel magasabb, 920, 960, 1000 C o körüli.

A földpátos mázak  folyósítószereket, timföldeket és szilíciumot tartalmaznak Segítségükkel káliumot és nátriumot viszünk oldhatatlan formába a mázba. Természetes frittek, olvadáspontjuk 1250-1260 Co körül van.

P.Nikoletta, 2004; Fritten und Glasuren Hilsmittel 04/05, BSZ; Gebauer 1985;L.Ostmann, 2008;

 

 

 

 

 

 

 

 

 

vi. táblázat

Fontosabb szervetlen vegyületek összegképlete, elnevezése, CAS száma, olvadáspontja Co,  mólsúlya ,elemi összetétele %-ban, vizes oldhatósága 20 Co-on,

Kristályvíz nélkül

Összegképlet

Név

CAS szám

Olvadás pont  Co

Mólsúly

Elemi összetétel    %

Vizes

old.

 

AlPO4

alumínium-foszfát

[7784-30-7]]

1500

121,95

Al 22,12%

 

1

Al2O3

alumínium-oxid

[1344-28-1]

2045

101,96

Al 52,93%

-

2

Al2(SiF6)3

alumínium-sziliko-fluorid

[17099-70-6]

 

480,23

Al 6,18%, Si17,55 %

 

3

NH4H2PO4

ammónium-foszfát

[7722-76-1]

190

115,03

N 12,18%, P26,93%

26,4

4

NH4Cl

ammónium-klorid

[12125-02-9]

340 szublim.

 

53,49

N 26,19%

Cl 66,28 %

27,27

5

(NH4)2MoO4

Ammoniummolibdát

[12054-85-2]

90

196,01

Mo 48,95 %

 

6

NH4Al(SO4)2

Ammóniumtimsó

[7784-26-1]

93

237,14

Al 11,38%

 

7

NH4VO3

ammonium-vanadát

[7803-55-6]

 

116,98

V 43,55 %

 

8

SbF3

antimon-trifluorid

[7783-56-4]

292

178,75

Sb 68,11%

 

9

Sb2O3

antimon(III)-oxid

[1309-64-4]

656

291,50

Sb  83,53 %

 

10

Au

Arany

[7440-57-5]

1064

196,96

 

-

11

BaCO3

bárium-karbonát

[513-77-9]

1740

197,35

Ba 69,59 %

0,0022

12

BaSO4

bárium-szulfát

[7727-43-7]

1580

233,40

Ba 58,84 %

 

13

BaCrO4

bárium-kromát

[10294-40-3]

 

253,38

Ba 52,21 %

0,003

14

BaO2

bárium-peroxid

[1304-29-6]

450

169,34

Ba 81,10 %

 

15

BeO

berillium-oxid

[1304-56-9]

2570

25,01

Be 36,03 %

 

16

Bi(NO3)3

bizmut(III)nitrát

[1304-85-4]

30

395,0

Bi 52 %

 

17

Bi2O3

Bizmut(III)-oxid

[1304-76-3]

820

495,96

Bi 89,70 %

 

18

B

Bór

[7440-42-8]

2074

10,81

 

 

19

Na2B4O7

Bórax

[1303-96-4]

75

201,22

Na 22,85 %

B 21,49 %

2,50

20

H3BO4

Bórsav

[10043-35-3]

160

77,83

B 13,89 %

 

21

B2O3

bór-trioxid

[1303-86-2]

460

69,62

B 31,06%

 

22

ZnBO3

cink-borát

[138265-88-0]

 

124,20

Zn 52,65%

 

23

ZnF2

cink-fluorid

[7783-49-5]

872

103,37

Zn 63,25%

1,53

24

ZnO

cink-oxid

[1314-13-2]

1800

81,37

Zn 80,34%

 

25

ZrO2

cirkónium-dioxid

[1314-23-4]

2687

123,22

Zr 74,03 %

 

26

ZrSiO4

cirkónium-szilikát

[10101-52-7]

2420

183,30

Zr 49,77 %

Si 15,22 %

 

27

Ag

Ezüst

[7440-22-4]

961

107,86

 

-

28

Cd(NO3)2

kadmium-nitrát

[10022-68-1]

350

236,41

Cd 47,55 %

59,60

29

CdO

kadmium-oxid

[1306-19-0]

900

128,40

Cd 87,54 %

 

30

CdS

kadmium-szulfid

[1306-23-6]

1750

100 atm

144,46

Cd 77,81%

 

31

CaSO4

kalcium-szulfát

[10101-41-4]

1360

136,14

Ca 29,44 %

0,20

32

CaF2

kalcium-fluorid

[7789-75-5]

1418

78,08

Ca 67,68 %

 

33

CaCO3

kalcium-karbonát

[471-34-1]

520

100,09

Ca 40,04 %

 

34

Ca(PO3)2

kalcium-metafoszfát

 

975

198,02

Ca 20,24 %

 

35

CaO

kalcium-oxid

[1305-78-8]

2590

56,08

Ca71,47%

 

36

CaSiO3

kalcium-szilikát

[1344-95-2]

1540

116,16

Ca 34,50 %

Si 24,18 %

 

37

K2Cr2O7

kálium-dikromát

[7778-50-9]

398

294,19

K 26,58 %

Cr 35,35 %

10,9

38

K2CO3

Kálium-karbonát

[584-08-7]

891

138,21

K 6,58%

52,3

39

KNO3

kálium-nitrát

[7757-79-1]

334

101,11

K 38,67 %

24,2

40

Co

Kobalt

[7440-48-4]

1495

58,93

 

-

41

Co3(PO4)2

kobalt-foszfát

[13455-36-2]

250

366,74

Co 48,21 %

 

42

CoCO3

kobalt(II)-karbonát

[513-79-1]

 

118,94

Co 49,55 %

 

43

Co2O3

kobalt-oxid

[1308-06-1]

895

165,86

Co 71,06 %

 

44

CoCl2

kobalt(II)-klorid

[7791-13-1]

740

129,84

Co 45,39%

34,87

45

Cr

Króm

[7440-47-3]

1900

52

 

-

46

CrO,

króm-oxid

 

[1333-82-0]

 

2280

68

Cr 76,47 %

 

47

Cr2(SO4)3

króm(III)-szulfát

[13825-86-0]

100

392,18

Cr  26,52 %

 

48

Li2CO3

lítium-karbonát

[554-13-2]

618

73,89

Li 18,79 %

1,33

49

Li2O

lítium-oxid

[12057-24-8]

1730

29,88

Li 46,46%

 

50

MgF2

magnézium-fluorid

[7783-40-6]

1263

62,31

Mg 39%

 

51

Mg3O8P2

magnézium-foszfát

[7757-86-0]

1184

262,88

Mg 27,74 %

 

52

MgCO3

magnézium-karbonát báz.

[39409-82-0]

400

84,32

Mg 28,83%

 

53

MgO

magnézium-oxid

[1309-48-4]

2800

40,31

Mg 33,62 %

 

54

MgSO4

magnézium-szulfát

[[15244-36-7]

1124

120,37

Mg 20,19%

25,1

55

MnO2

Mangándioxid

[1313-13-9]

530

O2 atm.

 

86,94

Mn 63,19%

 

56

MnCO3

mangán-karbonát

[598-62-9]

 

114,95

Mn 47,79 %

 

57

MnCrO4

mangán(II)-kromát

 

 

170,93

Mg 32 %

Cr 30 %

 

58

MnSiO3

mangán-szilikát

[7759-00-4]

1273

131,02

Mg 41%

Si 21 %

 

59

MnSO4

mangán(II)-szulfát

[10034-96-5]

700

151,00

Mn 36,38%

38,6

60

Mo

Molibdén

[7439-98-7]

2625

95,94

 

-

61

MoO3

molibdén-trioxid

[215-204-7]

795

143,94

Mo 66,65 %

 

62

NaF

nátrium-fluorid

[7681-49-4]

992

41,99

Na 54,75 %

3,89

63

NaCl

nátrium-klorid

[7647-14-5]

808

58,44

Na 39, 34%

26,41

64

NaNO3

nátrium-nitrát

[7631-99-4]

308

84,99

Na 27,05%

46,6

65

NaNO2

nátrium-nitrit

[7632-00-0]

271

69,00

Na 33,32 %

45,1

66

C4H4Na2O6

nátrium-tartarát

[868-18-8]

 

194,05

Na 23,69 %

 

67

Na5P3O10

nátrium-tripolifoszfát

[7758-29-4]

 

367,86

Na 31 %

P 43,4 %

 

68

Ni3(PO4)2

nikkel-foszfát

[10381-36-9]

 

366,02

Ni 48,11

P 16 %

 

69

NiCO3

nikkel(II)-karbonát

[3333-67-3]

 

118,72

Ni 49,45 %

 

70

Ni(NO3)2

nikkel(II)-nitrát

[13478-00-7]

56

182,70

Ni 32%

48,4

71

NiO

nikkel(II)-oxid

[1313-99-1]

1990

74,71

Ni 78,58 %

 

72

PbCrO4

Ólomkromát

[7758-97-6]

844

323,18

Pb 64,11 %

Cr 16,09 %

 

73

PbO

ólom(II)oxid

[1317-36-8]

888

223,19

Pb 92,83%

 

74

PbO2

ólom(IV)oxid

[1309-60-0]

200

239,19

Pb 86,62 %

 

75

SnO

ón(II)-oxid

[21651-19-4]

300

134,69

Sn 88,12 %

 

76

Pt

Platina

[7440-06-4]

1774

195,09

 

-

77

Pr -

prazeodim vegyületek

 

 

 

 

 

78

CuF2

réz(II)-fluorid

[7447-39-4]

[10125-13-0]

785

101,54

Cu 62,58 %

 

79

Cu3(PO4)2

réz(II)-foszfát

[7798-23-4]

 

380,58